ha csak a csattanókérsz jársz moziba, akkor javasolnám, hogy a titanicot se nézd meg (jól sejted, elsüllyed) és a passiótól (jól sejted, kinyírják) is tartsd távol magad.

az apámnak minden ilyen újdonság volt felnőtt fejjel, nagyanyám még a Jancsi és Juliskát is korrigálva vezette elő, és nem az írói vénáját akarta fitogtatni

mr., úgy vélem, még nem láttad a valkyrie trailert.

Teljesen egyetértek Miszterrel. Vagy inkább nem értek egyet.

Mert az a helyzet, hogy nem néztem meg a Titanicot. Nem is értettem, hogy mi ez a hiszti egy film körül, aminek minden néző tudja a végét. A Passiót már a műfaja miatt sem. A Tom Cruise filmet meg Tom Cruise miatt sem fogom. Nagyon erősek ám a szűrőim. Jó, ha 2-3 film átmegy.

Mage: cruise filmet nem nézek. a trailert már láttam, (minden moziban azt nyomják, ha akarom se tudnám kikerülni) a téma, amit feldolgoz, a 2.vh egyik legérdekesebb és legfondorlatosabb eseménye. talán csak mussolini szöktetése hasonlítható még hozzá. két könyvet is olvastam róla. ha nem az az istentelenül tehetségtelen pancser játszana benne, már a premier vetítésen ülnék.

A témában a Hallo, Hallo a verhetetlen most, és mindörökké.

mr., a post második szava Tom, a harmadik Cruise.

A Titanic jó volt, a Passio nem érdekelt, tehát nem láttam.

Egyébként Titanic arról szólt, hogy hiába süllyed el a hajó, a harácsolás halhatatlan, és a szerelem is, ha az egyik fél meghal, mielőtt a másik megunná.

Az én mozimban tudtak a jelenben, a jelennek élni és nem azon tépelődtek, mi lesz, ha. Ezt érdemes eltanulni, és nem rögtön a véget látni a kezdetben.

Én meg úgy vagyok vele, hogy tessék engem kikapcsolni, megnevettetni, és szeretnék izgulni. Csak akkor éri meg a mozi az árát, ha valami jobb, szebb, kalandosabb helyre visz, mint ami körülöttem van, és a vége jó.

1. Nem nézek olyan filmet, ahol mások nyomora a téma. Dráma kilőve.

2. Nem nézek olyan filmet, ahol emberek lövik egymást, és azon kell izgulni, hogy utólérik-e egymást kocsival, hogy tovább lőhessenek. Akció kilőve.

3. Nem nézek olyat, ahol nem tudok azonosulni a főhőssel, vagy valamelyik főszereplővel. Tehát a férfiak által férfiaknak készített filmek kilőve. A szereplők 40-50%-a legyen nő. A színész legyen szimpatikus.

4. Ha a főszereplővel (aki lehetőleg nő, és azonosulok vele) nagyon rossz dolgok történnek, nem szórakozom jól. Thriller, horror kizárva.

5. Akkor kapcsolódom ki a legjobban, ha nevetek, kérek bele humort is.

6. A gonosz bűnhődjön meg. A főhős győzedelmeskedjen.

7. A sztori legyen fordulatos, szeretnék meglepődni. (Ismert történetek kilőve.)

Ilyesmiért vagyok hajlandó fizetni. A többit meg majd nézem 5 percig a tévében, és elkapcsolom. Fölösleges lenne jegyet is vennem rá.

Én nyolcszor láttam Bódy Gábor Psyché című filmjét. Mindig ugyanaz volt a vége, és mindig azt éreztem, hogy egy fantasztikus alkotás.

Dina, az emberi kapcsolataidban is érvényes, hogy nem érdekel az, aminek tudod a végét?

Nem.

Made in Hungária.

A szexnek is mindig ugyanaz a vége, hiába próbál az ember mindenféle trükköket.

Sio: Ja, a Hungária átment a rostámon.

Mage: A szexre ez nem teljesen igaz. Ám mondok olyat, amire igen.

Olvastam életrajzi regényeket. Bármely ember életét veszed alapul, annak mindig ugyanaz a vége.

Dina: az önéletrajzi regényeknél ez viszonylag ritkán van így.

És én ehhez képest mit írtam?

(Tyí, de kötözködsz ma.)

Mage: igen, de a világ megmentése tényleg lényeges dolog.

Megnéztem a filmet. Aki eddig bizonytalan volt, annak adnék még egy input-ot: időpazarlás volt.

na. így van értelme filmről beszélni. kösz az infót.

mr., ha szerinted nem tudok filmről adekvát véleményt mondani anélkül, hogy látnám, akkor tényleg szomorú vagyok.

dehogy már. sőt, általában csak zavarja az ember objektivitását, ha látta előtte.

a hungária tényleg egészen nézhető (friss élmény), csak a végén, a stáblista előtt, ki kell szaladni gyorsan a nézőtérről.

Mage, én simán kinézem belőled, hogy nem kell látnod a filmet. Csak annyit kérek -rigolyás öregemberként- hogy azért a filmkritikáid mellett jelöld meg, hogy láttad-e a filmet. Köszi.

Hát, Mr. nekem is erős mehetnékem támadt, de kínos lett volna. Úgy éreztem, annyi jár a vén muksónak, hogy ezt is meghallgassam, de a második strófánál muszáj volt arra gondolnom, hogy te nagyképű állat, épp most cseszed el a rólad kialakult ál-imidzst. Ha hallgatott volna, bölcs maradt volna.

ál-imidzs: a film tényleg pofátlanul hiteltelen volt. igaz, sehol nem volt rá kiírva, hogy dokumentumfilm, de azért akkor is, legalább nyomokban próbált volna szemezgetni az együttes valódi történetéből.

akivel néztem, csak annyit jegyzett meg a végén, hogy a zenék teljesen rendben vannak. ha csak megközelítőleg úgy nézett volna ki miki élőben, mint a filmen, akkor biztos nagy rajongója lett volna kisgyerek korában a csapatnak. :)

és miért festi hollófeketére a haját? az összes példaképe képes volt tisztességgel megöregedni. ő miért nem?

lehet, hogy a többieknek volt némi tartalmuk is azon a bizonyos imidzsen kívül
persze a szabad szélben szálló kétszál őszülő hosszú haj típusú fizimiska sem kutya