Pszichopata: olyan személy aki nem tudja eldönetni hogy amit tesz; esetlegesen az emberi élet kioltása az jó-e vagy sem.
Szociopata: neki helyes értékrendje van, tudja a különbséget, de nem érdekli.

Ezek tükrében, hogy érted a nem-sorozatgyilkos pszichopatának az empátiáját?

Mondok egy példát.

Adott egy ember, aki nem hiszi el, hogy a másiknak rossz, ha ő előveszi a telefont a moziban. Ezért előveszi.

Adott a másik ember, aki elhiszi, hogy a másiknak rossz, ha ő baltával feldarabolja. Ezért nem darabolja fel, hanem próbál figyelni a filmre. Formális logika alapján indokolt lenne az aprítás, csak hát a második személybe sokkal több empátia szorult, mint az elsőbe.

Na ezért nem hordok baltát moziba. Random szerűen válogatnék a popcorn zacskóját gyűrögetők és az üdítőt szürcsölők között. Ha jobban belegondolok, talán pont emiatt járok egyre ritkábban moziba. Én azt hittem öregszem, de a fenti logika szerint akkor inkább mégis pszichopata vagyok.

Én a popcorntól és a kólától nem leszek ideges. Buta popcorn nincs. A beszéd azért zavar, mert jellemzően hülyeségeket mondanak. Ez kizökkent.

A telefonnal ugyanez a baj. Már a fénye arra hívja fel a figyelmemet, hogy nem a filmben, hanem a moziban vagyok.

Baráti társaságban az értelmes, szellemes beszéd nem is zavar. Kivéve, ha katartikus résznél hangzik el. Észrevetted, hogy az emberek nagy része társasági filmnézés közben legyőzhetetlen késztetést érez, hogy a megható részeknél poénkodjon? A többség fél elérzékenyülni mások előtt.

Igen, észrevettem. Viszont hajlamos vagyok azt hinni, hogy nem a bátorság hiányzik, hanem hogy legtöbbjükben már maga a "képesség" sincs meg.

úgy látom, minden téma a gyerekkori traumákhoz vezet.
a Dexter c. sorozatot ismeritek? itthon szerintem nem adták, de érdemes belenézni.

BH, ez a ki-mit-utál-a-mai-moziban már azt hiszem volt itt téma, én a te listádhoz hozzáteszem a pattogatott kukorica elviselhetetlen töménységű, és oda nem illő szagát. Én már egyáltalán nem járok olyan helyre, ahol ilyet lehet bevinni a nézőtérre.

Sorozatgyilkos pszichopata? Április 20-ához passzoló beírás, mit mondjak...

Mi van április 20-ával?

Gondolom Hitler ezen a napon született.

Ja, bocs, haynauval ellentétben én nem figyelem ezt az évfordulót.

Mage, én sem szoktam megünnepelni (más kérdés, hogy mifelénk V. haverom nehezen tud szülinapi bulit rendezni nyilvános helyen, lévén ápr. 20-án született), csak vagyok annyira történelem- (pláne hadtörténelem-)-megszállott, hogy ilyesmi automatikusan megragadjon az agyamban - mint annyi más dátum.

Tehát Hitler kos volt. Mit mondjak, nem lep meg.

Vannak ilyen szerencsétlen emberek. Én például mohácsi vagyok, a hős vértől pirosult gyásztér bélyege mindig ott volt a homlokomon.

Mage, nem értek az asztrológiához, a nyilas akkor vonzódik a koshoz?

Ütős komment...

Mage, empátiás készséged akkor ezek szerint oly mértékű, hogy az már az emberekbe vetett megingathatatlan bizalommá növekszik? Ha biztos vagy benne, hogy nem lesz olyan "steril" a környezet, hogy teljes tiszta élményt élhess át, akkor mégis miért keresed fel a helyet?
Számomra legalább két racionális megoldás lehetséges: 1.: ha mindenáron ragaszkodsz a mozi érzéshez, kibérelsz egy termet (vagy csak lefoglalod a terem öszes helyét, még a teremajtónyitogató néni/bácsiét is); 2.: otthon házimozi rendszer a saját ízlésedre konfigurálva (képernyőméret,hangrendszer, fejhallgató), csengők kikapcs, telefon másik szobában tárgyalásra állítva...

utóirat:
a fentieket nem csipkelődésnek szántam, hanem tudományos érdeklődésnek, hogy ezzel is többet ismerjek meg természetedből, bővítsem sokszempontú hozzáállásomat

Haynau: "Ütős komment...", "mit mondjak..."

Valami értelmeset, mert ide ez kevés lesz.

Koppány: A kérdés jogos. Válaszom: Szereretem a pattogatott kukorica illatát, a moziban nem olvasom film közben az e-mailjeimet, a nagy tér és a nagy vászon hangulata otthon nem pótolható, és ha nővel megyek, lehet örülni, hogy szépek vagyunk együtt.

Lásd az előző bejegyzést. Az "Ütős komment..."-et viszont továbbra is állom: Sandy bejegyzése a humornak pontosan azt a fajtáját villantotta fel, amit én kimondottan kedvelek.

Ha pedig csak egy bizonyos minimál-hosszt elért kommenteket óhajtasz elviselni a blogodban, akkor leszel szíves ezt a főoldalon közölni.

haynau: Bár Mage nem jelzi a főoldalon, itt a kommentelők jelentős hányada értékeli és fel is ismeri a poént a te megerősítésed nélkül is. Viszont én Mage hozzád intézett szavaiban inkább a buzdítást érzem, nem pedig a szemrehányást.

Így van. A "vendégeimre" (hozzászólókra) vagyok büszke leginkább.

Minél többen, minél több gondolatot közlünk egymás felé, annál többet haladunk.

Mage, hová?

Gondolom egy nagy, spirituális összlény felé, aki egyszerre egység s összetettség.

Jerry, nem tudom miért pont most jutott eszembe a megboldogult Hümér, a szegedi költő, becsületes nevén Szemendrei István. Évtizedekkel ezelőtt a Sárkány nevű kocsmában olvasta fel verseit a művelt közönségnek, akik igazi alázattal, és igazi szeszekkel hálálták ezt meg, hasonló szavak kíséretében:
"Hümér bazdmeg, ezt nem értjük, de nagyon szép!"

Na, hát ilyesmit érzek most utolsó bejegyzésed kapcsán.