almost hit :: 2012. január 15., vasárnap 23:54 :: 3 komment
dialogue science
- Mondd.
- Hát azt mondták egész nap, hogy 19:20-kor halad át Magyarország fölött az űrszonda, és 19:40-kor a Góbi-sivatagba zuhan. Írta is egy csaj a facebookon, hogy "nem is tudtam, hogy Magyarországtól a Góbi sivatag 20 percnyire van".
- Igen?
- És most mondta a rádió, hogy végül az Atlanti-óceánba zuhant. Ezen kiborultam. 2012-ben még mindig itt tartunk? Tényleg ennyire nem tudjuk megmondani, hogy hova esik? Ez elkeserítő. Én meg csak várok itt a semmire...
- Igen. A 80-as években úgy tűnt, hogy hamarosan meghódítjuk a világűrt, hogy gondolkodó robotokat építünk. Gondolj bele, 2001 Űrodüsszeia. Nem 2500. Aztán mégse lett semmi. Hamarosan rizs se lesz.
- Akkor nem csak én érzem úgy, hogy megtorpantunk?
- Nem. Tényleg véget ért a technikai robbanás. Oda az illúzió, hogy kijut az űrbe az emberiség. Én is szomorú vagyok emiatt. Egyedül azt nem értem, hogy az miért zavar téged, hogy az Atlanti-óceánba zuhant ez a szonda.
- Mert azt több ezer km-re van onnan, ahová jósolták.
- Tényleg? Az zavar, hogy másik óceán? Hogy másik kontitens? Miért nem az, hogy becsapódott? Van egy olyan lehetőség is, hogy leszáll. Ez az űrszonda egyik lehetséges felhasználási módja. Hogy leszáll épségben. Vagy esetleg zavarhatna az, hogy másik bolygóba csapódott be, mint ahova tervezték. Tudod, ez egy Mars-szonda volt. És nem hazafelé jött ám. Nemrég indították útra. Konkrétan egy bolygóval csapódott be arrébb, mint ahová leszállnia kellett volna.
smattering :: 2012. január 15., vasárnap 23:40 :: 0 komment
dialogue
- Hagyjál már egy percre békén a filmválasztással. Megnézem őket az IMDB-n. Te ehhez nem értesz.
- Ja, nem értek hozzá. Csak fent vagyok rajta.
immortals 1 :: 2011. november 29., kedd 22:48 :: 0 komment
cinema dialogue
- Kíváncsi leszek a 30 másodperces változatra. Van egy ázsiai csávó a youtube-on, aki összefoglalja a filmeket 30 másodpercben. Különösen jól sikerült neki a Thor.
- A Thort azt láttuk?
- Nagyszerű, akkor te zseniálisan összefoglaltad a Thort 2 másodpercben.
- De tényleg, láttuk?
- Te mit gondolsz?
- Rémlik valami... volt benne kalapács.
- Na ugye.
- De hát annyi filmben van kalapács. Például ebben is volt. Lehet, hogy két hét múlva az Immortals is a Thor lesz?
effect :: 2011. november 29., kedd 22:43 :: 2 komment
dialogue
- Egyre érdekesebb zenét játszik a Face.
- Ez még a mélygarázs. A sistergést hallod.
- Azt mondod, túl hamar alkottam véleményt?
- Azt mondom, most kijöttünk. Ez már tényleg a rádió.
- Ez se az a tipikus jó ebédehez szól a nóta.
- Miért? Van, aki ezt hallgatja délben.
- Jó, akkor úgy mondom, hogy a nagyszüleink nem pont ezt hallgatták.
- De ők még pörögtek is egy csésze kávétól.
the cure :: 2011. október 10., hétfő 20:39 :: 1 komment
dialogue politics
- Most olvasom a HVG-n, hogy Magyarország helyzete a 2008-as válság legrosszabb pillanataihoz hasonló. Bármikor leminősíthetnek minket bóvliba, jöhet a csőd.
- Mondtam én, hogy sikeres volt a válságkezelés.
- Aha.
- De tényleg. Olyan jól kezeltük a válságot, hogy életben maradt.
(Redrum)
cell phone :: 2011. július 29., péntek 01:11 :: 5 komment
dialogue tech
- Elárulod végre, milyen számon érlek el?
- Persze, küldöm az újat. Mentsd el... Neked meg milyen telefonod lett?
- Bedöglött az iPhone-om.
- Én mondtam. Én mondtam, hogy ne. Itt ez a Milestone 2, kihúzod a billentyűit, és lehet nyomkodni este, ha nem jön át a palid. Androidos, az interneten tárolja a számaidat. Gondolom, az iPhone-ból archiváltad a telefonykönyvet.
- Persze, kézzel, a kis noteszkámba. A felét. A másik felében voltak a fontosak.
- Mondtam.
- Nézd, ezt az iPhone-t húszezerért vettem. Annyit is ér.
- Mind annyit ér.
- De elvittem a legjobb szervízbe, a Mammutba, ott majd megjavítják.
- Igen?
- Az a legjobb szervíz. Ott már háromszor feltámadt.
- Normális vagy? A Mammutba viszed? De hát a Mammut az kihalt. Miért nem rakod be mamutostól együtt egy dinoszauruszba? Hárman együtt tuti végleg eltűnnek a föld színéről.
- Kösz.
- De most gondolj bele. Ötmillió év múlva ásnak a robotok, és megtalálják a dinoszauruszban és a mamutban az iPhone-odat, és felkiáltanak: "Odanézz, végre egy lelet! Egysejtű!"
- Kövület. Gondolod, hogy az emberek ki fognak halni?
- "Igen, egysejtű, de ez a faj azonnal kipusztult. Evolúciós zsákutca volt" - feleli a másik robot. Persze, hogy ki fogunk halni, vesszük az iPhone-t, megérettünk rá.
be sure :: 2011. július 4., hétfő 17:20 :: 0 komment
dialogue
- Az összes képen te vagy a legszebb.
- Tényleg?
- Igen.
- Nem csak azért mondod, hogy örüljek?
- Efelől nyugodt lehetsz. Ha nem te lennél rajtuk a legszebb, most akkor is pontosan ugyanezt mondanám. Ugyanezzel a meggyőződéssel. Csak akkor nem neked.
sing :: 2011. június 18., szombat 19:39 :: 2 komment
dialogue
- Hogy aludtál?
- Jól, egészen 9-ig.
- Az jó.
- Tudtam volna tovább. A kutyák szóltak, hogy keljek fel.
- Milyen jó, ha van az embernek kutyája. Például reggel tud neki ugatni.
- Nem ugattak.
- Hanem?
- Jött a fagyis autó.
- A Family Frost?
- Az. Régen itt lakott velem Kira. Ő olyan okos volt, hogy egyedül megtanult énekelni rá. A fagyis autó dallamára. Aztán csatlakozott hozzá Herki. Őt már Kira tanította. Két szólamban nyomták. Később Herki átadta a tudás Mázlinak. Kira elment, úgyhogy sokáig csak ők ketten énekeltek. Az még egész jó volt. Aztán valahogy rengeteg fiatal kutya lett a környéken. Ők egy évvel ezelőtt még ugattak. Ma már mind énekel. Eltanulták az enyémektől. Ha jobban belegondolok, azért ez borzasztó.
- Inkább különös. Tényleg van még Family Frost? Nem azokat szokták sörétes puskával leszedni? Úgy tudtam, tíz évvel ezelőtt nemzetközi kilövési engedélyt adtak az összes zenélő autójukra. Értetlenül állok a puszta létezésük előtt.
- Pedig egyszerű. Lehet venni tőlük olyan dobozt, amiben van ötven jégrém. Boci csoki ízű.
- Igen, és?
- És van, hogy otthon fekszel. Mozdulni is alig bírsz. Teljesen tehetetlen és kiszolgáltatott vagy. Abban sem lehetsz biztos, hogy megmaradsz. És pontosan tudod, hogy csak és kizárólag egy jégkrém tudná megmenteni az életedet. Ilyenkor a Jóisten útjára bocsátja a Family Frostos autót. És az eljön hozzád, és megment. Hát ezért van még.
deal :: 2011. június 7., kedd 23:25 :: 3 komment
dialogue culture
Étterem, három asztallal arrébb:
- Akkor legyen tonhal. Ilyen ünnepséghez kell a hal.
- Tonhal?
- Igen. Mi fogjuk kiosztani, és aki kér, az még kaphat.
- Jó.
- Utána lehetne valami saláta.
- Milyen saláta?
- Waldorf.
- Waldorf?
- Az jó szerintem.
- Akkor nem kell tonhal.
- Biztos vagy benne?
- Igen. Majd esznek otthon tonhalat.
- Ahogy gondolod. Az ételeket felszolgáljuk mi. Kaptok öt embert ingyen. De jó lenne még egy szakács, aki ért hozzá. A tojáshoz például.
- Milyen szakács?
- Akit meg tudnak kérdezni.
- Nem kell. Majd én ott leszek.
- Miért nem hozod le őket ide?
- Hatvan embert a föld alá? Megnézném a fejüket.
- Jó. Hányra vigyük az ételt?
- Hétre. Addigra készül el a másik étteremben a sütemény.
- Azt tudod, hogy kaptok hozzá egy különleges tortát.
- Persze. És remélem, hogy tényleg különleges lesz.
- Marcipános.
- Hagyjál már. Mi abban a különleges?! Fogod a vágódeszkát, rárakod a marcipánt, kinyújtod és kész a torta.
- Marcipántortáról volt szó.
- Különleges tortát mondtál.
- Akarsz beszélni velük?
- Add ide a telefont.
- Tessék.
- Halló... hallgatlak... nem mondok semmit, hallgatlak... mondd te... szóval ez a marcipántorta... mi van?... na jó, nem hallak. Vége a beszélgetésnek. Mondom, nem hallom. Lerakom. Hello.
- Maradtatok a marcipánban?
- Na jó, ez így mennyi lesz?
- 2200.
- Figyelj, nem kell evőeszköz. Vannak ilyen műanyag késeink meg villáink, az jó lesz nekik. 1900.
- 2100, és mindent odaviszünk és felszolgálunk.
- 1900. Nem kell pohár sem. Van műanyag poharunk.
- 2000. Nem tudok többet engedni, leszedik a fejem.
- Tányér se kell. Van nekem otthon egy rakás papírtányér. Abból lehet enni salátát. 1900.
- Hagyjál már az 1900-zal! Ne mondogasd, hogy 1900! 2200-ról indultunk. Mondd már, hogy 2000.
- Mit fognak inni?
- Ásványvizet.
- Palackos?
- Igen.
- De nem rakjátok ki az asztalra.
- Nem. Mi töltjük annak, aki kér.
- Szentkirályi jó lesz.
- Azt nem isszák meg.
- Mi van?
- Kereszt van rajta.
- Hagyjál már a baromsággal! Ettől kapok frászt. Jön mindenki ezzel a hülyeséggel. Mi az, hogy nem isszák meg?
- Nem isszák meg.
- Ezért utálnak minket, bazd meg. Mi az, hogy nem isszák meg? Kereszt van rajta, és akkor? Mi bajuk lesz tőle? Szerinted ők meg nem isszák meg a kóser sört, mert Dávid-csillag van rajta?
- Hát, nem nagyon.
source :: 2011. június 6., hétfő 22:41 :: 0 komment
dialogue science
- Képzeld, a szokásos délutáni periódusosrendszer-olvasgatásom közben megakadt a szemem a héliumon. Vagyis azon, hogy milyen érdekes neve van. A Helios a Napot jelenti. Ebben szinte biztos vagyok. Ott van például a Helia-D. Mondjuk az pont fekete. De gyerekkoromban a Nappal reklámozták. Azt hiszem. A D az meg a D vitamin, az is a Napból jön. És a heliocentrikus világkép volt a napközpontú. Tehát a hélium a Napról kapta a nevét, ami nagyon helyénvaló, mert tele van vele a Nap. Csak azt nem értem, hogy régen, amikor az elemeknek adták a nevet, honnan tudták, hogy mi van a Napban?
- Dehogy tudták. Az ufók mondták el.
- Muszáj azonnal kimondanod?
pro :: 2011. május 28., szombat 01:27 :: 0 komment
dialogue
- Nem fogod elhinni, mennyiért akarták váltani az eurót.
- 240.
- Honnan tudod?
- Telepátia.
- De ez normális? Komolyan azt hitte, hogy ennyiért odaadom?
- Nem tudom.
- De pórul járt, mert volt nálam dollár. És tudod, mennyiért váltottam?
- Nem.
- 185.
- Hm.
- Eladási áron váltottam! Annyira jó bolt volt. 185. Még jó, hogy volt nálam dollár is, nem csak euró. Mekkora profi vagyok!
- Igen. Ennél már csak akkor lennél nagyobb profi, ha forint is lett volna nálad.
mother's day :: 2011. május 4., szerda 00:12 :: 12 komment
dialogue
- Nem is nézted az új telefonomat.
- Mutasd. Nagyon szép. Jól választottál. Örülök.
- Majd szeretnélek megkérni, hogy cseréld le a háttérképet.
- Jó.
- Magányos csónak. Kiborulok tőle. Nézem, ahogy úszik egyedül az élet tengerén. Pont olyan, mint én.
- Miket beszélsz már? Te nem vagy egyedül. Itt vagyunk neked. Egyre gyakrabban hívlak fel.
- Jó. Majd cseréld ki nekem.
- Mit rakjak helyette? Ez a zöld levél jó lesz?
- Az is magányos.
- És ez a virág?
- Egy szál virág.
- Akkor itt ez a tengeres kép.
- De hát azon is van egy csónak!
- Tényleg. Mit szólnál, ha csinálnék magunkról fotót, és felraknád?
- Azt nem akarom.
- Akkor csak ketten leszünk rajta. A húgom és én.
- Ne.
- Nem akarod, hogy a gyerekeid legyenek a telefonon? Most mondtad, hogy magányos vagy. Mi lenne ennél jobb háttérkép? Hogy eszedbe jusson, hogy vagyunk neked.
- A gyerek olyan, mint a Himnusz.
- Mi van?
- Azt se kell minden nap hallgatni.
spring :: 2011. április 21., csütörtök 21:53 :: 7 komment
dialogue
- Megyek, mert zavarlak az evésben.
- Késő. Elkezdtünk beszélgetni, ilyenkor már úgysem gondolkodom értelmes dolgokon. Maradj csak. Mi újság?
- Azt hiszem, depressziós vagyok.
- Komolyan?
- Nézz rám.
- Örülj neki.
- Miért örüljek?
- Csak az nem lesz depressziós, aki semmit nem érzékel a környező világból. A depresszió a fogékonyság jele. Arra utal, hogy van lelked. Ez igazán jó hír.
- Annyira jó, hogy tudod, min gondolkodtam tegnap? Hogy leiszom magam, beülök az autóba, és nekimegyek valaminek. Erre mit mondasz?
- Tölgyfát válassz. Vastag, rugalmas törzse van. Túl fogja élni. Nehogy nekem magaddal vigyél egy szép, egészséges fenyőt.
- Kösz.
- A gyerekek biztos örülni fognak. Az apjuk kijött már a börtönből? Azt azért megvárhatnád. Vagy még sok idő? Na jó, tudom én, ha menni kell, hát menni kell.
- Egyéb javaslat?
- Orbáncfű. Nem olyan erős, mint a tölgy, nem is kell nekimenned. Bemész a bioboltba, és veszel. Nehogy nekem filtereset válassz. Nagy csomagot vegyél, barna zacskóban. Naponta kétszer főzz belőle erős teát, és idd meg.
- Használ?
- Kinek mennyire. Ördögűzésre is használták régen. Egy ismerősöm szerint majdnem olyan jó, mint a Prozac, leszámítva a fényérzékenységet. Arra vigyázz, hogy ne hagyd abba egy hét után, csak mert nem használ. Ezek két hét után kezdenek hatni. Addig normális, hogy nem hat, ezért igyad szépen tovább. A türelmetlenség miatt rengeteg, egyébként kiváló gyógyszer végzi a kukában. És rengeteg, kevésbé kiváló ember.
- Tablettában nem árulják? Félek, nem fogom megfőzni.
- Van tablettában is. Ott a gyógyszertár, vegyél.
- Jó, majd holnap.
- Ma vedd meg.
- Mindjárt jön a főnök, nem mehetek ki.
- Adjál pénzt.
- Tessék. Itt a visszajáró is.
- Köszönöm szépen. Tényleg hatni fog?
- Persze.
- És, ugye, nem leszek tőle függő?
- Csak nem.
- Bevehetem most?
- Azért hoztam. Most azonnal vedd be. Annyival is előbb telik le a két hét.
- Jó.
- Arra nagyon ügyelj, hogy tartsd be, ami a dobozon és a használati útmutatásban szerepel.
- Éspedig?
- Hogy az első időszakban ne hallgass Máté Pétert.
- Tényleg ez van ráírva?
- Persze. Most élsz...
- Ne.
- ...most vigyázz, hogy jól csináld, mert a legapróbb hibád...
- ... megbosszulja önmagát.
- Megy ez. Na, ez az, amit nem szabad.
- Hagyd már abba, mert elbőgöm magam. Ha azt hallod ma este a rádióban, hogy egy családanya a Dunaparton végzett önmagával, jusson eszedbe, mit mondtál.
- Nem hallgatok rádiót.
- Most beleraktad a fejembe ezt a dalt. Igazán örülök.
- Nem véletlen mondtam, hogy ne hallgasd. Az Elmegyek-et se. Attól nemrég egy tűzöltó nyírta ki magát. Elmegyek, elmegyek...
- Fejezd be.
- Különben Máté Péter jól tette, hogy öngyilkos lett.
- Nem szívroham végzett vele?
- Persze, az. Szóval, nem lenne hiteles, ha nem nyírja ki önmagát. Félre ne érts, eszemben sincs azt mondani, hogy azért tette, hogy hiteles legyen. Egyszerűen csak azokat a dalokat nem lehet őszintén elénekelni úgy, hogy utána nem végzel magaddal. Ő őszintén énekelt. És mennyi mindent értett...
- Hagyd abba.
- Nyugodj már meg. Tavasz van. Süt a nap. Jó idő van. Itt mászkál ez a sok vidám ember.
- Kösz.
- Néha azon gondolkodom, ahogy nézem őket, mennek erre, mennek arra, hogy végülis mindegyikük pontosan tudja, hogy előbb-utóbb elkerülhetetlenül meg fog halni. Nem is olyan nagyon soká. Nincs menekvés.
- Figyelj, én tényleg nem bírom most ezt.
- A lényeg az, hogy mindannyian a temetőbe tartanak, hosszabb-rövidebb kerülővel. Nem értem, mire ez a nagy lelkesedés. Minek egyáltalán elindulni másfelé? Mit nevetgélnek? Van ennek valami értelme? Otthon, szép csendben, fájdalom nélkül elszenderedni mennyivel praktikusabb.
- Ideadnád azt a kést?
- Még eszem vele. Igazából csak egyetlen egy generációnak kellene átgondolnia ezt őszintén. És egy nagy, utolsó szívességet tenni az emberiségnek. Véget érne minden szenvedés. Na, mennem kell. Napi 1 tabletta, ne felejtsd el. És az első két hét alatt ne gondolkozz ilyen hülyeségeken. Süt a nap. Jó legyél.
helping :: 2011. április 17., vasárnap 22:34 :: 0 komment
dialogue science biology
- Nézd, milyen kis pók mászkál a nagy pók hálójában.
- Mit keres ott?
- Nem tudom. Lehet, hogy eltévedt. Vagy lopni akar. Az is elképzelhető, hogy udvarol.
- Mi van? Egy tízszer nagyobb póknak?
- Nem tudhatod. A hím lehet sokkal kisebb a nősténynél. Ízeltlábúéknál általában kisebb. Persze, az se szerencsés, ha nagyon apró, mert akkor a nőstény nem lakik vele jól.
- Meg fogja enni?
- Lehetséges. Ezer millió pókfaj él a földön. Ha 40-50 évet szentelsz az életedből arra, hogy az egyiket tanulmányozd, és írsz róla könyvet meg minden, akkor sem fogod igazán érteni. Szinte semmit nem tudunk az egyes állatfajokról. Régen akadt, aki rászánta az életét arra, hogy egy-egy fajt megfigyeljen. Ma ilyen munkából zsíroskenyérre se tellene. Idehaza biztos nem.
- Erről a pókról biztos van könyv. Itt lakik a házban.
- Majd megkérdezem Marika nénit.
- És ha végignézzük?
- Amennyiben a nagy még a szex előtt megeszi a kicsit, sose fogod megtudni, hogy egy fajba tartoznak-e. Lehet, hogy igen, csak nem jöttek be egymásnak.
- A mintájuk ugyanolyan.
- Miután szerinted ez keresztespók, a minta témát inkább hagyjuk.
- Nézd, integetnek egymásnak.
- Rángatják a hálót.
- Miért?
- Chatelnek. A háló chatelésre való.
- Persze.
- Tényleg kommunikálnak. Nézd, mióta rángatják a hálót egymástól néhány centire. Ha a nagy azt hinné a kicsiről, hogy élelem, már rég ráugrott volna. Ha félne tőle, elbújna. Amennyiben egyformán rángatják a hálót, mehet a szex. A végén így is-úgy is a fiúból lesz a vacsora.
- Ne! Ugye, nem fogja bántani a nagy a kicsit?
- Nem, dehogy.
- Biztos?
- Persze. Legfeljebb segít neki átlépni a reinkarnációs lépcső egyik nehéz fokát.
root :: 2011. február 23., szerda 07:09 :: 34 komment
dialogue social religion
- Rengeteg mindenre tanít az MMO. A virtuális világ, ahol több tízezer emberrel játszol együtt. Három hónap Aion után értettem meg, hogy az emberek 90%-a rosszindulatú, alattomos és sunyi.
- Nahát.
- Az Aion olyan bolygón játszódik, amely kettészakadt. A két félteke egymás ellen harcol. Az északiaknak kevés fény jut, ők zord, sötét és rideg világban élnek. Az északi erős, ellenálló és komor nép. A déliek fehér fényben fürdenek. A déliek aranyban járó, gőgös arisztokraták. Igen, Koreában készült a játék.
Az Aionban a saját féltekédről bárkivel kommunikálhatsz, de az ellenséges játékosokkal nem tudsz beszélni. Egyetlen teendőd van, ha találkozol velük: megölni őket. Ehhez a játék első felében nagyon komoly oltást kapsz. Olyat, mint a náci propaganda. Elképesztő hatékonyan működik. Mire az első ellenséges játékossal összetalálkozol (aki azért az ellenséged, mert a másik féltekén él), gyűlöletet fogsz érezni iránta. És az ilyen a találkozásnak az a vége, hogy az egyikőtök meghal.
A játékban semminek nincs morális következménye. Csupán hasznod vagy károd származhat egy-egy összecsapásból, pontszám formájában. A pontokat viszont el tudod költeni gyönyörű, máshogy nem megszerezhető ruhákra.
Nincsenek szabályok: megtámadhatsz nálad nagyságrendekkel gyengébbet, megölhettek tízen egyet, ahogy jól esik. Ezzel önmagában nincs is baj, ez ilyen játék. Mással kell játszani, ha valakit ez zavar. Ha nem akarsz boxolni, ne menj be a ringbe. Egyébként a saját féltekéden ritkán találkozol ellenséges játékossal, mert csak időszakosan és nehezen lehet átjutni az ellenséges világba, és hatalmas túlerővel nézel szembe ott. Van viszont egy köztes rész, az Abyss. Oda bármikor mehetsz. Abyssban folyamatosan ölhetitek egymást. Na, én ott játszottam.
Abyssban az a szokás, hogy 10-15 ember összeáll, és magányos ellenségekre, vagy 2-5 fős csapatokra vadászik. Ez valahol érthető. Az ilyen játékosok biztosra mennek.
Én ezt soha nem élveztem, ezért egyedül vadásztam, ami piszok nehéz, mert többnyire csapatokkal találkozol szembe. Kettő veled egyező szintű játékost nagyon nehéz legyőzni. Hármat olyan, mint megnyerni az olimpiát. Másfelől, ha nálad erősebbet ölsz, sok pontot kapsz érte, ha nálad gyengébbet, akkor keveset. Ha téged nálad gyengébb öl meg, sokat buksz, ha nálad erősebb, vagy ha csapat győz le, akkor kevés pontot vesztesz. Ennek köszönhetően - ha jól játszol -, kifejezetten megéri egyedül harcolni, hosszú távon úgy lehet sok pontot gyűjteni. Többet, mint tizenöt fős csapatokban. Csak el kell viselned azt, hogy rengetegszer halsz meg túlerővel szemben. Csapatban meg kevésszer.
A magányos vadászat arról szól, hogy odamész, ahol az ellenségeid járnak, és megtámadod őket. Lehetőleg egyesével.
Azt fogod észrevenni, hogy ha szembe jön veled egyszerre 2-3 (vagy több) játékos, akkor azonnal és gondolkodás nélkül rád ront. Ha nem vagy piszok jó, akkor biztosan meghalsz. És a veled egyező szintű játékosok többsége kerüli az egy az egy ellen való harcot.
Ám a tanulság, ami miatt mindezt elmondtam, a nálad gyengébb, magányos játékossal való találkozásból fakad.
Tudnod kell, hogy játékosok túlnyomó része gondolkodás nélkül megöli a nála gyengébbet (ha tudja róla, hogy gyengébb, pontosabban, hogy alacsonyabb szintű). Ezzel önmagában nincs baj: ha nem tetszik, nem kell Abyssba menni.
Értelme viszont nincs sok: a nálad lényegesen alacsonyabb szintű ellenfélért nem kapsz pontot, viszont rengeteget buksz akkor, ha ő győz. Erre normális esetben kevés esély van, mert ő alig tud ártani neked, te viszont 2-3 ütéssel meg tudod ölni őt.
Azt nem jelzi ki a játék, hogy ki gyengébb és ki erősebb nálad, de a ruhából és a viselkedésből sejteni lehet.
Szóval, ha a kihívás és a - nagyon is értékes - pontok miatt harcolsz, akkor semmi értelme a nálad gyengébbeket megölni. Te elvesztegetsz egy percet feleslegesen, amit hasznosabban tölthetnél, ő meg tízet veszít azzal, hogy megölöd, mert visszakerül Abyss peremére.
Tehát mész egyedül, és szembe jön a nálad gyengébb játékos, szintén egyedül, és észrevesz. Először elkezd menekülni.
Menekül, de látja, hogy nem mész utána. Megáll. Csodálkozik. Nem érti. Vár, aztán elindul feléd óvatosan, de te mész tovább. Ekkor ő úgy gondolja, hogy ügyetlen vagy, gép játszik helyetted, vagy csak simán félsz tőle. Neked ront és elkezd ütni.
Alig-alig sebez rajtad. Állsz, és nézed fél percig a szenvedését. Aztán kezded unni, meg persze azért valamennyit sebez, ezért beleütsz egyet, amitől ő elveszti az életerejének a harmadát. Ekkor hanyatt-homlok menekülni kezd. Néha visszajön és megtámad még egyszer, újra megütöd, és elszalad.
Aztán mész tovább. Látod, hogy áll, és néz, és nem érti, hogy mi van, aztán leesik neki, hogy egyszerűen nem akartad megölni, neki meg esélye sem volt ellened, de azt még mindig nem érti, hogy végülis miért nem ölted meg.
Nem törődsz vele, el is tűnik a látóteredből. Aztán megjelenik kettő veled egyező szintű ellenség. Látják, hogy te egyedül vagy, ők meg ketten, úgyhogy jól neked ugranak.
Sok gyakorlás, megfelelő felszerelés és harci szellem esetén van esélyed ellenük, de piszok nehéz egyszerre kettőt legyőzni. Teljes akaraterőddel küzdesz, az agyad 120%-on dolgozik. Kattog az egér, recseg a billentyűzet. Az egyiket bénítod, a másikat ölöd, gyógyitalt iszol, varázsolsz, mozogsz, támadsz, védekezel. Két perces, iszonyú kemény csatában, izzadva, kétszázas pulzussal levered mindkettőt. Hajszálvékony csík marad az életerődből. Remeg a kezed, alig tudod fogni az egeret, hullámzik a tested az adrenalintól.
Ebben a pillanatban megjelenik mögötted a nálad jóval gyengébb, alacsonyabb szintű játékos, akinek három perccel ezelőtt megkegyelmeztél. Akit hagytál továbbmenni. A hátad mögé áll, és megöl.
Pontot alig kap ezért. A kapott pontszám arányos azzal is, hogy ki mennyit sebzett beléd. A másik kettő kap, akit legyőztél. Akik meghaltak. És te elbukod a pontokat velük szemben.
Hogy mit érzel, azt nem lehet elmondani. Azt viszont el lehet, hogy tíz emberből hány cselekszik a fenti módon. Kilenc.
Nem öt, nem hat vagy hét, hanem kilenc.
Elkezdtem figyelni őket.
Van Abyssban olyan is, hogy háború, amikor százan harcoltok száz másik ellen.
Ha meghalsz, a pálya elejéről kell visszamenned a csatába, ami unalmas, idegesítő és frusztráló. Az, amikor mész valahová, gyakorlatilag holtidő. Létezik erre megoldás: sok (játékbeli) pénzért lehet venni olyan varázskövet, ami tíz alkalommal feltámaszt. A csata közelében érdemes lerakni. Az a baj, hogy ha megtalálja, el tudja pusztítani az ellenség. Ezért az égvilágon semmi pontot vagy pénzt nem kap. Annyit ér el vele, hogy te nem tudod többé használni.
A háborúk zöme pusztán a pontszerzésről szól. Nem egy varázskardot kell megszerezni, nem is egy terület feletti ellenőrzést. Ütitek egymást a pontokért és magáért a küzdelemért. Így abból, hogy a közelben támadsz fel, ha legyőznek, és nem a pálya másik felén, az ellenfélnek az égvilágon semmi hátránya nem származik. Sőt, akkor jár rosszul, ha messziről kell visszajönnöd a harcba, mert addig se vagy ott. Így nem lehet legyőzni, tehát nem jár érted pont.
Tehát azzal, hogy a feltámasztó varázskövedet az ellenség szétveri, egyetlen dolgot ér el: te rengeteg pénzt veszítesz. Hosszú órák kemény munkájával szerzett pénzt, mert az a kő piszok drága. De neki ebből nulla haszna származik, túl azon, hogy te szörnyen rosszul érzed magad.
Megmondom, tízből hány játékos veri szét a feltámasztó követ. Kilenc. Volt, hogy ezt számoltam.
Azt tanultam a játékból, hogy tíz emberből kilenc rosszindulatú. Ok nélkül, haszon nélkül árt. Tízből kilenc alattomos és sunyi, mert akkor támad hátba, ha esélyed sincs védekezni. Azután cselekszik így, hogy olyan küzdelemben kegyelmeztél meg neki, ahol halvány esélye sem lett volna ellened. Akkor teszi, amikor védtelen vagy, akkor is hátulról.
Az emberek 90%-a így viselkedik akkor, ha a tetteinek nincs következménye. Nem a játék, hanem a következmények hiánya hozza mindezt elő.
Ezért hülyeség szociológiai meg pszichológiai elméleteket gyártani a morálról, a korrupcióról, a közerkölcsről: be kell tenni az embereket egy olyan helyre, ahol a tetteknek nincs következménye, és meg kell nézni az eredményt.
Egyetlen egy oka van annak, hogy a valóságban nem szúr hátba minden ok nélkül tíz emberből kilenc. Az, hogy büntetés jár érte. Ellenkező esetben megtenné - a szó valódi értelmében. Nem nyereségvágyból. Csak úgy.
Ha nem lennének következmények, tízből kilenc ember ok nélkül pusztítana, ártana és ölne. Nincs olyan, hogy agresszív vallás. Nem a vallás agresszív, hanem az ember. Nem a kereszténység ölt a középkorban, és most sem az iszlám harcol a nyugat ellen. A következmények hiánya elegendő ok. Ha lehet máglyán égetni, tízből kilenc máglyán éget. Ha lehet utcán nőt korbácsolni, korbácsol. Ha lehet kövezni, kövez. Ha lehet rakétázni a szomszédos országot, tízből kilencen lőnek át - ha van rakéta, és nincs következmény.
- Igen, tudom.
- Azért én örülök, hogy játszottam. Ennek köszönhetően jöttem rá a fentiekre. Nem arra, hogy van ilyen, hanem arra, hogy 90%. Ez az igazán hasznos tudás.
- Na látod. Erről beszéltem. Szerinted én miért utálom az embereket?
- Azért, mert egy antiszociális gyökér vagy.
next round :: 2011. február 22., kedd 09:20 :: 1 komment
dialogue
- Ezt a tányért már nem merem kivinni. Ne haragudj.
- Ha most nem viszed ki, soha többé nem mered majd.
- Biztos megpróbáljam? Jól esik, hogy bátorítasz.
- Persze. Nyugodtan. Amíg a készlet tart.
cum back :: 2011. február 15., kedd 23:46 :: 11 komment
dialogue social
- Bírom ezeket az "Utazz Dubai-ba, csak ennyiezer forint a repjegy" reklámplakátokat. Mindegyiken van egy épület, ami úgy néz ki, mint egy álló f.sz. Szerintem egyébként az összes új épületük úgy néz ki.
- Azért, mert Dubai-ba az összes magyar nő f.szt szopni megy.
- Mondjuk a repjegy árát forint helyett kiírhatnák úgy, hogy a lánynak hány dákóra kell majd ráhajolnia, hogy haza is tudjon jönni.
stars :: 2011. február 10., csütörtök 04:01 :: 19 komment
dialogue science
- Szeretnék kérdezni tőled valamit.
- Igen?
- A Holdat mi takarja el?
- A felhő.
- Nem. Ez tegnapelőtt volt.
- Akkor a templom.
- Nem. Segíts már.
- Egy hülye turista.
- Valamelyik bolygó takarta el. Szerinted melyik lehetett?
- A Jupiter.
- Biztos?
- Persze. Az apró Jupiter meglehetősen gyakran kerül a Föld és a Hold közé, csak többnyire észrevétlen marad. Amúgy mennyit takart ki belőle?
- Úgy a felét.
- Akkor inkább az első három bolygó egyike lehetett.
- Melyik?
- Gyanítom, a Föld. Ezt nevezzük holdfogyatkozásnak. Valószínűleg nem teljes holdfogyatkozás volt. Részleges hold- és napfogyatkozás gyakrabban van, mint teljes, ezért ezeket nem mondja be a tévé, és nem utazik ide 5000 japán. Én már láttam vagy két részleges napfogyatkozást. Odanéztem, és pont fogyatkozott a Nap. Egy percre felálltam a teraszra, mert este volt, aztán mennem kellett vissza kapálni. Látod, ennyire nincs kiemelt csillagászati jelentősége a részleges fogyatkozásnak.
- Igazából azt szerettem volna kérdezni, hogy van-e értelme távcsövet venni. Látni vele valami érdekeset az égen a városból?
- A városból? Hogyne. Az égbolt leglátványosabb jelenségei tökéletesen megfigyelhetőek városból, egészen olcsó távcsővel, sőt, akár szabad szemmel is.
- Mik azok?
- Az amerikai űrsikló-robbanások.
- A kisfiam egészen odavan a bolygókért. Azért szeretnék távcsövet venni.
- Tényleg, vannak fent égitestek is. Komolyan érdeklődik?
- Igen, van ilyen bolygós képernyővédőnk, és mindig szól nekem, hogy: "anya, nézd!". Egyszerűen imádja őket.
- A bolygók, csillagok és galaxisok fő közös vonása, hogy ezerszer jobban megfigyelhetőek a képernyővédőn, mint az égen. Legalábbis földi távcsővel. Az viszont tény, hogy vidéken jobb a helyzet. Egyrészt sokkal tisztább az ég, másrészt ott a képernyővédő hátrányból indul, mert nem mindig van áram.
- Szóval vidékre kell menni?
- Néhány évvel ezelőtt Kapolcson jöttem rá, hogy a Tejút nem csak a Székely himnuszban létezik. És nem is a Nestlé gyártja. A Tejút nem kopott el olyan gyorsan, mint a szocializmus. Nem is olyan, mint a hó meg a szánkózás, hiszen ezeket csak a szüleink meséiből ismerjük, mert régen bezzeg mennyi hó esett. A Tejút nem halt ki a fecskefarkú pillangóval együtt. A Tejút, bizony, ott nyújtózkodik még mindig. Le kell utazni, hogy lásd. Vidéken ötvenszer annyi csillagot láthatsz az égen. Vegyél nyugodtan távcsövet, majd lementek. Csak ne plázában vedd, mert ott távcsövet nem árulnak. Igen, az ázsia center is plázának számít ilyen szempontból. Távcsövet a távcsőboltban veszünk. És csillagász távcsőből kétféle van.
- Igen?
- Van a tükrös, amivel inkább csillagokat érdemes nézni. Azt tudnod kell, hogy sok ember azt hiszi, hogy vesz egy távcsövet, és majd jól megnézi vele a csillagokat. A Napon és a Vegán kívül az összes csillag pontosan ugyanakkora a legjobb távcsőben, mint szabad szemmel: kiterjedés nélküli, fehér pont. Ha nagyobbnak látod, az azért van, mert rossz a szemed. Viszont a Föld forgása miatt az erős a távcsőben egy-egy csillag néhány pillanat alatt kimászik a látótérből. Ez azért elég izgalmas tud lenni. Áramlik az adrenalin. Főleg, ha az ember apja már alapból full ideges, mert leejtette a legdrágább objektívet a sötét mezőn a méteres fűbe. De valami megmagyarázhatatlan okból úgy emlékszik, hogy te ejtetted le. És amíg együtt kutattatok utána a fűben, te hagytad a fél órán át keresett, szabad szemmel láthatatlan csillagot kimászni a távcsőből.
- Akkor ilyet vegyek?
- Tükrös távcsővel fejjel lefelé látsz mindent. De némi gyakorlással képzeletben meg tudod majd fordítani a csillagokat. Úgy jó lesz.
- És a Holdat lehet nézni?
- Persze, lehet. Csak nem ilyenkor, hanem amikor keskeny. Most nem látsz semmi érdekeset rajta. Meg utána se látsz semmit egy ideig, ha távcsővel belenézel. A keskeny Holdon viszont akár szabad szemmel is látod a krátereket. Ha jó a szemed. Minél erősebb távcsővel nézed, annál nagyobbak lesznek a kráterek. Persze, ennek is ára van: a nagyítás miatt egyre kevesebb krátert látsz egyszerre. De a többit úgyis el tudod képzelni, hiszen nagy, kerek, egyforma gödrökről van szó. Visszatérve a csillagokra, tükrös távcsövet azért vesz az ember, mert vannak kettős csillagok. Na, azok olyanok, hogy szabad szemmel egynek látod, aztán belenézel a távcsőbe, és kiderül, hogy hoppá, az ott nem is egy csillag, hanem kettő. Roppant hasznos tudás ez. Például, ha galaxisközi utazásra indulsz, érdemes odanézni előtte, nehogy titokban kettős csillagra vigyenek, te meg rossz helyre foglalj szállást. Kettős csillagnál a téves foglalásra 50% esélyed van, de léteznek hármas csillagok is, ahol 67%-ra nő az esély, hogy megszívod, ha nem figyelsz eléggé. Tiszta kaszinó. Aztán vannak ál kettős csillagok is. Amelyek nagyon messze vannak egymástól, viszont majdnem ugyanabban az irányban, ezért egymás mellettinek tűnnek. A Göncöl szekér két csillaga ilyen. Ma már messzire másztak egymástól, a vak is látja, hogy az két csillag, de régen közel voltak, és Spártában az lett katona, aki megmondta, hogy a Göncöl szekér melyik csillaga kettős. A többi ment a levesbe. Nem is volt akkoriban ennyi szemüveges ember.
- És a bolygók? Azokat szereti a kisfiam igazán.
- Azokat inkább lencsés távcsővel érdemes nézni. Szerintem is jobbak a bolygók. Például a Jupiter tele van holdakkal, bár azok meg pontosan úgy néznek ki távcsővel, ahogyan a csillagok szabad szemmel. Viszont a Szaturnusz gyűrűje életre szóló élmény. Igaz, mostanában nem sok látszik belőle. Egészen befordult. Egy vékony csíkba depizte össze magát. De csak a Földről nézve tűnik így. Ti meg úgyis szerettek utazgatni.
- Akkor milyet vegyek?
- Mindkettő jó választás egy fiatal fiú számára. A távcső együtt nő fel a gyerekkel. Egész pontosan arról a jelenségről beszélek, hogy ugye a csillagász távcső mindig állványon áll. Ahogy a gyerek nő, ahogy egyre magasabb lesz, egyre feljebb emeli majd a szeméhez a távcső belenézős végét. A távcső másik vége emiatt értelemszerűen egyre lejjebb ereszkedik. Így a gyerek 12 éves korára már nem a csillagokat bámulja vele esténként, hanem a meztelen nőket a környező ablakokban.
- Hát erre tényleg kíváncsi voltam.
- Nekünk tükrös távcsövünk volt, úgyhogy akkoriban a meztelen nőket mindig fejjel lefelé láttam. Nem tudom, hogyan hatott ez a szexuális fejlődésemre. Hogy hatott-e egyáltalán. Talán ezért imádom a vámpír nőt. De ha te normális gyereket szeretnél, akkor mész biztosra, ha a fiadnak lencséset veszel. Az nem fordítja meg a képet. Amúgy a csillagokhoz, bolygókhoz és távoli galaxisokhoz hasonlóan a meztelen nők is jobban látszanak a képernyővédőn. Lehet, hogy inkább számítógépet kéne venned, már ha jót akarsz a gyereknek, és ha tényleg neki veszed, és nem magadnak.
- Na szia.
in two :: 2011. január 29., szombat 08:48 :: 2 komment
dialogue psycho
- Nem érzel ellentmondást a két utolsó kijelentésed között?
- Skizoid vagyok. Bármit szabad mondanom.
- Igen, tudom. Sőt, neked a skizoid énjeid is skizoidok. A teljes személyiséged két szóban: skizoid fraktál.
online :: 2011. január 28., péntek 04:53 :: 5 komment
dialogue tech science
- Olyan jó, hogy új számom van, és szinte senkinek nem adtam meg. A régin keresnek, és nem hallom, mert le van halkítva.
- És mi lenne, ha tennél rá hangot?
- Viccelsz? Két telefonnal se ment ez nekem, hogyan menne hárommal? Felkelek, és az egyiket felhangosítom. Már ez is rettentő módon megvisel. Ki nem állhatom a repetatív és értelmetlen cselekvést. Ilyen az evés, az ágyazás, a mosogatás, illetve a telefon hangjának ki-be kapcsolgatása. Számomra az élet kihívásokból álló tanulási folyamat. Legyőzendő akadályok pályája. Ha egy akadályt egyszer átugrottam, miért kell újra vizsgáznom? Megmutattam már, hogy igen, tudok enni. Világossá vált, hogy birtokában vagyok a mosogatás képességének, mi több, képes vagyok arra is, hogy lezuhanyozzam magam. A telefon fel- és lehalkítása nevű vizsgán is réges-rég átmentem. Teljesen felesleges a napi szintű ismétlés. Tanulja már meg a telefon, hogy mikor vagyok ébren, vagy kapja be.
- A te bioritmusoddal ezt nem várhatod el tőle. Tőle sem.
- Azért okostelefon. Nem igaz, hogy nem érzi, hogy mikor alszom. 2011 van. Tegyenek bele ilyen szenzort.
- Alvásérzékelőt?
- Aha. Mondjuk, úgyse mernék ráhagyatkozni. Jól rámcsörögne, amikor alszom. Sose lenne olyan precíz és megbízható, mint a vámpír denevér.
- Tehát bennem megbízol?
- Dél-Amerikában is él egy vérszívó denevérfaj. Éjjel dolgozik, mint a programozó. Főleg tehenek és lovak vérét issza, de ha ünnepnapokon bejut a házadba, szívesen iszik belőled is.
- És fejjel lefelé hogy tud vért inni?
- Megvárja, amíg elalszol. Ezért hitték sokáig, hogy legenda. Nem igazán lehet lefilmezni, mert pontosan tudja, hogy mikor alszol el. Hiába tetteted magad alvónak órákon át, hiába fekszel mozdulatlanul, nem megy rád, amíg ébren vagy. Nem tudom, hogy csinálja.
- Bztos nézi ultrahanggal a szívverésedet.
- Tuti. Legközelebb, ha valami terhes nő körlevélben 4D ultrahangot küld a gyerekről, annyit fogok válaszolni, hogy na, pont ilyennek látja benned a kölyköt a vérszopó denevér. És tuti megéhezik a látványtól.
- Neked még küld valaki levelet?
- Megesik. Másfelől szomorú, hogy egy denevérnek több esze van, mint egy okostelefonnak. Hiába reklámozzák azzal, hogy a telefon már okosabb a szőke nőnél. Majd ha a vámpírdenevérnél is okosabb lesz, akkor szóljanak.
inside :: 2011. január 17., hétfő 00:38 :: 25 komment
dialogue religion
- Végre egyszer ideértünk zárás előtt! Olyan szép ez a csizma!
- Jó, nézzük meg.
- Nem lehet bejönni! - kiáltott az eladó.
- Meg szeretnénk nézni az egyik csizmát.
- Nem lehet bejönni!
- Mi van?
- Nézd, van itt egy papír: "Műszaki okok miatt zárva".
- Milyen műszaki ok? Ez csizmabolt. Nincs áram? Felveszem elemmel.
- Nem lehet bejönni!
- Gyere, menjünk.
- Várjál már. Totál kész vagyok. Úgy hajítottak ki az ajtóból, mint egy csövest. Mindezt a Váci utcában. Szakadtnak nézek ki?
- Én sem tudom, milyen műszaki ok lehet az, ami miatt nem megy fel a lábadra egy csizma. Vagy ami miatt nem kérdezhető meg legalább az ára. Biztos nagyon jól megy a bolt. Látod, nincs válság.
- Látta ez, hogy mi van a lábamon? Tényleg szakadt rongynak nézett?
- Nem hiszem, hogy érdekelte. Nem kap jutalékot.
- Engem még soha nem dobtak ki így boltból. Le vagyok döbbenve.
- Nyugodj meg. Ez ilyen. Nekem nem köszöntek vissza a tapló eladók a Duna Plázában az Apple boltban. Kifelé menet meg jött a manager, hogy miben segíthet. Mondtam, hogy ha kicsit előbb köszön valaki, lehet, hogy vásároltam volna.
- Nem tudok megnyugodni. Ez rettenetes volt. Nem mehettem be a csizmaboltba! Tudod, milyen érzés? Nem, te ezt nem tudod. Olyan, mintha egy hívőt kihajítanának a templomból.
- Igen, értem.
- Nem érted. Egy hívő voltam, akit kidobtak a templomból!
- De, értem. Templomból kidobott hívő vagy. Világos. Úgy tűnik, hogy Istent és a csizmát magadban kell megtalálnod.
