"...A dajka-mosógép még hagyján, de a nevelésügyben komoly gondot okoztak a rontom-bontom mosógépek, melyek anyagi romlásba döntötték az aranyifjúságot, elzüllesztették a serdülőket, és csúnya szavakra tanították a kicsinyeket. És akkor még nem is szóltunk a szexmosógépekről, amelyekkel ki-ki megcsalhatta a feleségét vagy férjét! A még talpon maradt más mosógép- és mosószergyártók hiába magyarázták reklámjaikban a közönségnek, hogy a Mayne vagy Phirley mosógép lábbal tiporja a mosás gépesítésének magasztos eszméjét, melynek eredeti célja a családi élet támogatása és megszépítése volt — hiszen az újfajta masinákba már csak tucatnyi zsebkendő vagy egyetlen párnaciha fér be, mert belsejük túlnyomó részét olyan gépezet tölti meg, amelynek a mosáshoz nincs semmi köze, sőt épp ellenkezőleg..."

- Igen, ez én lennék. Anyám egyik kedvenc novellája Lemtől a Mosógéptragédia, és most boldog, hogy milyen intelligens mosógép-fia van.
- Meséljen a többi felmenőjéről is, kérem.
- Csak röviden, mert éppen mosok. Anyai nagymamám még humanoid volt, épp ezért korán meghalt. A mosónők, ugye... Férje katonaember, Hajdú. Hangos, nagyivó, nagy energiájú, egyszerű és gépies. Primitívnek tűnik? Mindegy, akkor is a nagyapám.
- és az apai ág?
- A nagyszülők bevándorlók. Pontosabban: nagymamám menekült centrifuga volt, és a vallását nem is gyakorolta, miután itt telepedett le. Apai nagyapám Nyugatról érkezett, a COCOM megkerülésével. Rövid élet adatott neki, szétzilálták, valósággal szétszedték, hamar elvesztette az eszét. Egyetlen fiuk született, az apám. Ó már programozott...

Szavatartó házigazdánk tényleg törölte a magyar választásokkal kapcsolatos bejegyzését és a kommenteket, Lénárd Sándorostól, mindenestől.

Megértem.
Hasznosabb és szórakoztatóbb arról csevegni, hogy miiben fogott mellé a középkor egyik tudományos híressége, a sokoldalú Giovanni Battista della Porta.

(A hanghullámokat úgy próbálta egy hengerben rögzíteni, hogy előzőleg lyukat fúrt az egyik fedlapba, majd a bejutott hangot a nyílás gyors zárásával próbálta benn tartani. Különböző méretű blendékkel és anyagokkal próbálkozott, de nem talált kellően rövid expozíciós időt.)

A Lénárd Sándoros kommentet még pont sikerült elcsípnem, azóta a Róma, 1938-at olvasom.

Köszönöm.

Szintúgy. Szerencsére a MEK-en megtaláltam.

És tetszik? Mit szóltok ahhoz a részhez, ahol a (rezsi)háború vitézei trafikot kapnak?

Vagy még csak ott tartotok, ahol levezeti, hogy a szénhidrát fasiszta?

Nagyon szeretem Lénárdot, bár életének azt a részét nem igazán értettem soha, hogy miért hagyta ott az árja nejét és a gyerekét. Ez azért nem volt elegáns; mindenesetre a sírjához elzarándokolni régi célom.

mr., voltál már Brazíliában?

sajnos nem. az a kontinens kimaradt az életemből. de szeretnék.