30 :: 2020. november 30., hétfő, 09:49:05 :: 5 komment

- Mennyi? 
- Harminc.

Olvasom, hogy svájci tudósok aggódnak, mert "Ha így megy tovább, 2050-re akár további harminc centi is eltűnhet a gleccserekből, és akkor eggyel kevesebb dolog lesz, amiben gyönyörködni lehet".

Ennek a mondatnak minden szava műalkotás.

Hogy a hazugságot vajon abbahagynák-e akkor, amikor már a bajszuk vagy a hajuk ég, azt kétlem.

Hét éve élek Svájcban. Kilenc évvel ezelőtt jártam itt először.

Akkoriban a hegyek tetején nyáron is volt hó. Most télen sincs.

Nem harminc centi tűnik el, hanem harminc méter, és nem 2050-re, hanem mostanra.

Időnként felmerül bennem, hogy valamire esetleg rosszul emlékszem vagy eltorzítom. Ennyire őrültek nem lehetnek - gondolnánk.

Amikor idejöttem, nem készítettem fotókat arról, hogy melyik hegy tetején mikor mennyi a hó. Nem gondoltam, hogy kellett volna. Se arra nem számítottam, hogy ennyire gyorsan olvad, se arra, hogy ennyit hazudnak.

Szerencsére a természet gondolt rá.

Normális esetben az alpesi hegyek tetején három dolgot látsz. Havat, sziklát, fenyőfát.

(A szállodákat, hegymászókat, hegymászócsontvázakat és nylonszatyrokat hagyjuk figyelmen kívül.)

A magyarázat egyszerű.

A fenyő az itteni körülmények között szinte bárhol megél, ahol talál talajt, és ahol senki nem készít belőle kakukkosórát.

Ahol nincs talaj, ott nincs fenyő. Ott szikla van.

Amit folyamatosan hó és jég borít, ott a fenyő nem éri el a talajt. Ott jég van.

Ha lett volna olyan terület, amin sokáig nem volt se jég, se fenyő, onnan a szél és a víz már elhordta a földet. Tehát ott szikla van.

Azt hiszem, körbejártuk. Fenyő, jég, szikla.

Az utóbbi időben megjelent a negyedik. A sivatag. Ez úgy néz ki, hogy elindul a hegy felfelé. Megy-megy felfelé, és az oldala tele van fákkal. Aztán hopp, a fák véget érnek, és amit a hegy tetején látsz, az élettelen talaj.

Ami nem túl meglepő, mert pár év alatt nem nőnek fák, főleg nem fagypont környékén.

Kizárhatjuk, hogy az a talaj a fenyő számára lakhatatlan vagy mérgező, mert akkor a hegy oldalában nem tobzódna az erdő.

Azt is kizárhatjuk, hogy az a talaj kevés, mert a sziklás részen bárhol, ahol egy-egy területen vagy hasadékban minimális talaj összegyűlt, találsz rajta pár fenyőfát.

Ráadásul a sivatag egyenes vonalban ér véget. Átmenet nélkül váltja az erdő.

Nehéz más magyarázatot találni erre, mint azt, hogy ott pár éve jég volt. Aztán elolvadt.

Az is lehetséges, hogy a földönkívüliek tépték ki a hegyek tetejéről egyenes vonalban a fenyőfákat, hogy a piramisépítéshez használt köveket legyen min görgetni.

Tehát nem harminc centi jég fog hiányozni, hanem harminc-ötven méter hiányzik már most. Ezt szemmel becsültem, és függőleges magasságban értem. Mivel a hegyoldal nem függőleges, legalábbis, amelyiken talaj található, az nem az, ha kiterítenénk egy-egy leolvadt területet, az átmérője nem 60-100 méter volna, hanem jóval nagyobb.

Amikor ezek a területek fehérek voltak, visszaverték a napsugarakat. Mióta leolvadtak, elnyelik őket, így nem lineárisan, hanem gyorsuló ütemben melegszik a bolygó.

A svájci tudósoknak üzenem, hogy a jégolvadásnak nem az a következménye, hogy "eggyel kevesebb dologban lehet gyönyörködni", hanem az, hogy semmiben nem fogtok, mert kipusztultok.

 
 

MA
2020. 11. 30.
18:21:35

A gleccserekkel kapcsolatban igazad van. És örülök, hogy Svájcról írtál, mert most legalább van ürügyem valahol megosztani a gondolataimat arról, hogy miért nem értem én a svájciakat. A svájci gondolkodás számomra nagyon ellentmondásos.

Élnek ott németek (kb. 2/3 részben), franciák (a maradéknak a 2/3 része), olaszok (a többi), és sem egymással nem akarnak keveredni, sem a saját anyaországukhoz csatlakozni, Németországhoz, Franciaországhoz, Olaszországhoz. Mind együtt akarnak élni, egymáshoz ragaszkodnak, nem a velük egy nyelvet beszélőkhöz, de mégis elkülönülnek egymástól, nem alakult ki egy német-francia olasz keverék svájci nép, nem alakult ki egy német-francia-olasz keverék svájci nyelv. És ezt még súlyosbítják azzal az ellentmondással is, hogy országon belül nemzetköziek (németek, franciák, olaszok), de kifelé nagyon zártak, semlegesek és szinte semmilyen nemzetközi szervezetnek nem tagjai, talán még az ENSZ-nek sem. Elég sok kérdésem van ezekről az ellentmondásokról.

1. Ha együtt él ez a 3 nép, akkor miért nem keverednek egymással?
2. Ha nem akarnak keveredni, akkor miért egymáshoz ragaszkodnak, miért nem a velük egy nyelvet beszélőkhöz? (A németek Németországhoz, a franciák Franciaországhoz, az olaszok Olaszországhoz.)
3. Ha országon belül ennyire nemzetköziek, akkor kifelé miért nem?
4. Hogyan oldják meg a nyelvi nehézségeket? Milyen nyelven beszél egymással pl. egy svájci német és egy svájci francia? És ha csatlakozik hozzájuk egy svájci olasz is, akkor mi a közös nyelv?

Ezt nem értem én a svájciakban, de egy kicsit irigylem a szép országukat.
MA
2020. 11. 30.
19:49:07

A 30 cm-ről annyit: kíváncsi lennék, milyen nyelven volt eredetileg ez a bejelentés. Nem lehet, hogy pl. egy százalék jelentésű szót valaki félrefordított és cm lett belőle? Az reálisabb, hogy 30% tűnik el 2050-re, bár lehet, hogy az is alulbecslés.
Mage
2020. 11. 30.
20:26:36

Igazad lehet, talán félrefordítás volt, vagy a 30cm-t vastagságra értették, egy bizonyos magasságnál, ami simán lehet 30-50m szakasz a hegyen. A valóság annál is rosszabb, mint amit becsültem:

link

(Ez nem az eredeti cikk, amiről beszéltem.)

Ha ez a 2% és 10% nem tűnne valakinek soknak (pedig annak tűnik), ez azt jelenti, hogy rengeteg hegy van, amiről már eltűnt a jég utóbbi években. Úgy is, hogy se síelni, ne utazni nem szeretek, simán észre lehet venni. Nem csak gleccserekről beszélek. Az egy bizonyos méret fölött kezdődik. Általában a hóról és jégről.

Ami a három népcsoportot illeti, nem három van, hanem sokkal több. Sportot űznek abból, hogy minden kanton független. Ez a COVID esetén igen vicces, mert van olyan kanton, ahol két nappa ezelőtt senkin nem láttam maszkot. Senkin. Közben Svájc az egyik legfertőzöttebb országgá változott októberben.

A különböző kantonokban élők nem feltétlen értik egymás svájci németét. Főleg írásban nem, mert nincs hivatalos írásforma. Ez nem legenda, hanem valóság. Amikor nem értik egymást, németre váltanak.

Kisebb faluban van, hogy az öregek nyelvjárás alapján meg tudják mondani, ki melyik utcában lakik.

Szerintem annyi értelme van, hogy az amerikaiak nem tudnak kémet küldeni.

Mage
2020. 11. 30.
21:29:01

Jut eszembe, létezik hivatalos közös nyelv. Az a neve, hogy Romansh. Elterjedt. Szerte az országban több száz beszéli.

Ha szeretnél megtanulni pár szót, a legbiztosabb módszer, hogy a mosógépedet átállítod Romansh nyelvre. Fontos, hogy előtte jegyezd meg a programokat az icon vagy a gombnyomások száma alapján.
Mage
2020. 11. 30.
21:31:04

Ez is faluról falura változik:

"Aside from these five major dialects, two additional varieties are often distinguished. One is the dialect of the Val Müstair, which is closely related to Vallader but often separately referred to as Jauer (derived from the personal pronoun jau 'I', i.e. 'the jau-sayers').[22] Less commonly distinguished is the dialect of Tujetsch and the Val Medel, which is markedly different from Sursilvan and is referred to as Tuatschin.[22] Additionally, the standardized variety Rumantsch Grischun, intended for pan-regional use, was introduced in 1982. The dialect of the Val Bregaglia is usually considered a variety of Lombard, and speakers use Italian as their written language, even though the dialect shares many features with the neighboring Putèr dialect of Romansh.[23]

As these varieties form a continuum with small transitions from each village to the next, there is no straightforward internal grouping of the Romansh dialects. The Romansh language area can be described best as consisting of two widely divergent varieties, Sursilvan in the west and the dialects of the Engadine in the east, with Sutsilvan and Surmiran forming a transition zone between them.[24] The Engadinese varieties Putèr and Vallader are often referred to as one specific variety known as Ladin (rm. About this soundladin (help·info)), which is not to be confused with the closely related language in Italy's Dolomite mountains also known as Ladin. Sutsilvan and Surmiran are sometimes grouped together as Central Romansh (rm. Grischun central), and then grouped together with Sursilvan as "Rhenish Romansh" (in German, "Rheinischromanisch")."

=> Regisztrálni jó <=