alternative :: 2021. január 06., szerda, 11:39:10 :: 0 komment

Van az A verzió. Ez már mindenki számára világos kell legyen, ezért nem részletezem.

Pár nappal ezelőtt láttam a B verziót.

Valami lény előzött az autópályán, és a kanyarban a zsebéből kihullott egy mag. Ez a mag voltam én.

Feneketlen mélységbe és végtelen sötétségbe zuhantam.

Ki tudja, miért, életben maradtam, és létrehoztam ezt az univerzumot.

A lények, akik leejtettek, végre megtaláltak, és úgy döntöttek, hogy hazavisznek.

Lehet, hogy őket is csak elképzelem. Ez mindegy. Élénk a képzelőerőm.

Amit eddig láttam a világukból, az alapján látni akarom a többit.

A baj csak az, hogy ott nem léteznek emberek. Ha mégis, akkor madáreleség formájában vannak jelen.

Vagyis ez nem baj, ellenkezőleg, ez zseniális. Gondolkodás nélkül beszórnám a kalitkába az emberiséget. Csak titeket nem, mert titeket szeretlek.

Mondjuk az exeimet se szórnám be. Nem is tudom, ők miért lettek az exeim. Egyes szakításaimra a mai napig nem találtam magyarázatot. Nem otthagyni kellett volna őket, hanem összezárni egy szobába, úgy, hogy én a másik szobában, a hangszigetelt fal mögött vagyok.

Talán olvassák a blogomat, és jól esik nekik, hogy hiányzanak.

Dehogy.

Egyedül te hiányzol.

Senki más.

Csak játszom az eszemet.

Akarom, hogy tudd, minden nap gondolok rád.

Szóval nem tudom, mi legyen veletek.

Lehet, hogy rádumálom őket, hogy tegyük be ezt az univerzumot a múzeumba. Olyanba, ahol nem élnek éhes madarak.

Nektek ez rendben volna?

Néha beugranék rendet rakni.

 

 
 

=> Regisztrálni jó <=