space race :: 2008. augusztus 04., hétfő, 21:12:24 :: 4 komment

A Holdraszállás nevű hoax - ember nem járt a Holdon, ebben szinte biztos vagyok - nem pusztán hidegháborús bűn.

A holdutazásról készült fényképek láthatóan hamisak. Ez önmagában nem bizonyítja, hogy nem jártunk odafönn. Elképzelhető, hogy nem sikerültek a fotók, és azokat PR megfontolásból idelent pótolták. A holdutazás-szkeptikus érveket végigolvasva, és az űrkutatás mai helyzetét látva mindenesetre okosabban tesszük, ha kételkedünk. És ha mégis feljutottak Armstrongék a Holdra, a kérdés egyszerű: ugyan minek? Mi történt azóta, fél évszázad alatt?

A Hold, a Mars és a világegyetem meghódítása ugyanolyan megváltás-gondviselés-pótlék, mint az ufókra való reménytelen várakozás. Néhány évtizednyi olcsó illúzió. A nyolcvanas években a tudományos és áltudományos hírek az űrutazás, hipertérugrás, hibernálás, anyag-energia átalakítás lehetséges megoldásait taglalták. Ma az életben maradáson, az élelmiszer- és üzemanyagválságon gondolkodunk. Örülünk, ha a gyerek nem attól nő gyorsan, mert elfogyott az ózon. Reménytelenül keresünk a polcon mérgektől és mesterséges génektől mentes élelmiszert.

Az ember, aki elhagyja a szülőbolygót, egyszerű önáltatás. Akár a századforduló, amelytől a szellem győzelmét vártuk, és kaptunk helyette két világháborút. A huszadik század második felében a tudományhoz imádkoztunk, a gépektől és az atomoktól kértünk megváltást. Úgy tűnik, a gépeknek, az atomoknak és a módosított géneknek nincsen fülük. Vagy ha van, nem figyelnek ránk.

A világűrben szerettük volna megnyerni a csatát, és az egyszerű rizsföldeken veszítjük el.

Kíváncsian várom a következő Ígéretet.