gz :: 2013. március 26., kedd, 11:42:14 :: 38 komment
politics
Évek óta tudom, hogy el kell költözni az EU-ból, mert belülről rohad szét. Mégis, milyen lehet az az intézmény, amelyet Angela Merkel Nicolas Sarkozy-vel karöltve próbál menteni? Egyetlen épkézláb ötletük volt: ráküldtek egy afroamerikai takarítónőt az IMF elnökére. Sarkozy morálisan Berlusconi szintjén lehetett - a testmagasság is stimmel -, csak finomabb parfümöket fújt magára.
Az áfáról már írtam, francia találmány. Miközben ezt a bejegyzést gépelem, Magyarország és Szlovákia között több tucat kamion hordja ugyanazt az árut oda-vissza, és nyúlja el az adót, amit befizettél. Ez az áfavisszaigénylés csodája.
És mindez eltörpül ahhoz képest, amit ez a halom idióta Ciprussal művelt. Bankbetétből elvenni: köszönjük szépen, ennyi vot. Egyetlen pisszenéssel sem lett volna szabad felvetni ilyen ötletet - erre még véghez is viszik. Innentől fogva épeszű ember nem tartja a megtakarításait EU-s bankban.
Viszlát, EU. Adok neked még úgy 5-15 évet, amíg szétesel.
De közelebb lesz az 5-höz.
boring :: 2013. március 15., péntek, 11:58:33 :: 1 komment
fashion
Szegénynek innentől fogva nem sok beleszólása lesz a saját öltözködésébe.
can't hide :: 2013. március 13., szerda, 16:49:40 :: 0 komment
dialogue
- Tehát hol laksz?
- Az utca felől nézve nem látszik. A finneknek van erre saját szavuk, most nem jut eszembe. Amikor a ház mögött fekszik egy kisebb ház.
- Igen, tudom. Ősi, finn szó, jelentése: “Kislányom, felhúztunk egy kunyhót neked a kert végére. Elmúltál 25, mostmár tűnj el innen láb alól.” Kifejező nyelv a finn. Neked meg nehéz életed lehet.
- Nem a szüleim háza, hanem egy szálloda mögött van.
- Még nehezebb.
- És kintről nem látszik.
- Biztos lehetsz valaki. Ismerem az ilyet. Akinek nem látszik a háza. Egyszer felmentem tanulni egy budai hegyoldalba.
- Miért?
- Otthon tanulni szinte lehetetlen. Folyton jönnek az emailek.
- És az zavar?
- Hogy ne zavarna. Totál kizökkent a tanulásból.
- Miért nézed meg?
- Dehogy nézem. Normálisan vagy? Ha az ember olvasni vagy tanulni akar, miért nézné az emailjeit?
- Akkor?
- Attól, hogy nem nézed, még jönnek. Röpködnek a fejed mellett a levegőben össze-vissza.
- Telepatikusan olvasod őket?
- Az még hagyján. Hatnak rám. Ebből is látszik, mennyi mindent félrekezel a pszichiátria. Voltaképp nincs olyan, hogy bipoláris depresszió. Csak olyan van, hogy az egyik pillanatban elrepül melletted egy “Szeretlek, örökké a tiéd vagyok”, a másik pillanatban elrepül melletted egy “Minden jót”. Hogy ne ugrálna tőlük a hangulatod? Minimális empátia esetén a szomszéd nevére küldött állásinterjú-válaszra is reagál a limbikus rendszered. Aki nem érzéketlen állat, arra hat. Ezért mentem fel a hegyre. Ott ritkábban járnak a levelek.
- És egy padon tanultál a fák alatt?
- Dehogy. Az autóban olvastam.
- És így lehet tanulni?
- Nem, mert jöttek a rendőrök. Egy zsákutca végén parkoltam, alattam a hegyoldal, fölöttem a fák. Azt hittem, senkit nem zavarok, esetleg a mókusokat. Majd viszek nekik mogyorót. Negyed óra múlva kint volt a rendőrség, távcsővel figyeltek, leolvasták a rendszámomat meg minden. Húsz percig néztek, mielőtt elmentek.
- Kihívták őket?
- Rájöttem, hogy igazából egy telek előtt parkolok. Csak nem látszik a ház. Akarom mondani, a villa. Az feljebb volt, a lugas és a fák mögött. A kaput is keresnem kellett a szememmel. El volt rejtve. Az ilyen helyeken a fontos emberek laknak, tudod. Őrzi őket az állam. Neked kijönnek a rendőrök, ha programnyelvet tanul valaki a házad előtt?
- Ők a vállalkozók.
- Na, hát pont ezért mentem oda tanulni. Hogy ragadjon rám a vállalkozóságból.
this, edward, is thy deed :: 2013. március 12., kedd, 23:42:56 :: 15 komment
dialogue
- És akkor bementem a bioboltba, és azt éreztem, amit mindig érzek, amikor bioboltba megyek.
- Hogy azonnal venned kell egy paleo csokitortát?
- Hogy szükségem van egy ágyra. Rá kell feküdnöm, felhúznom az ingujjamat, tűt döfni a vénámba, és adnom kell a lányoknak fejenként fél liter vért.
- Hogyhogy?
- A bioboltban dolgozó nők 95%-a vega. Ez ilyen járulékos ártalom náluk. Úgy festenek, mint leukémiás búcsútábor a végső besugárzás után egy nappal. Négyzetméterenként 0.4 darab vörösvérsejt. Nem értem, hogy nem ájulnak el percenként. Tudod, ők azok a vegák, akik azért nem esznek húst, mert izgatja őket az agresszió. Izgatja őket, hogy gyilkosok között élnek. És hogyan tudnád nap mint nap egyre több gyilkossal venni körbe magad, ha nem úgy, hogy mindenkit annak nevezel, aki normálisan táplálkozik? Jó szokásomhoz híven mondtam is az egyiknek, hogy:
"Milyen kár, hogy nincs itt semmi hús".
"De hát van".
"Tudom, de én a hús alatt korántsem szóját értek. És a legkevésbé sem tofut. A mangalica-szalonna sem hoz lázba. A friss, illatos, véres hús igen."
"Szólni kell a beszerzésnek. Kihívjam?"
- Ezen elcsodálkoztam. Öt éve járok oda, soha nem szóltak, hogy lehet ilyet, holott rendszeresen panaszkodom - mindenki foglalkozzon azzal, ami jól megy neki.
- Talán eddig nem árultak.
- Tágra nyílt a szemem a kínálat láttán. Gondolkodás nélkül rendeltem 4*40 deka hortobágyi szürkemarhát.
- Kíváncsi vagyok, milyen lesz.
- Itt van előttem. El akartam készíteni, csak nincs hozzá hely. Túl sokan vagyunk a konyhában.
- Vendéged van?
- Igen. Állatok.
- Velük én is könnyebben megértetem magam. Milyen állatok vannak nálad?
- Ma kellett visszamennem a boltba a rendelésért. Nyitás után fél órával ott voltam. Belépek az ajtón, mire rám mutat az egyik fehér fejű nő:
"Te jöttél a húsért, ugye?!"
"Vége mindennek. Lebuktam" - gondoltam.
"Te tetted ezt, király!" - mutatva rám, dalolta száz, a biobolt dalát, de egy se bírta mondani, hogy nem vagyunk vegák.
"Hozzátok a húst! Itt van!"
- Úgy néztek rám, mint egy gyikosra. Ketten körbeálltak, elvezettek a beszerzéshez, az egész bolt 30 négyzetméter, biztos eltévedtem volna. A harmadik a kezembe nyomta a bűnjeleket. Tetteim súlyát rettentőnek éreztem. Gyanúsan nehéz volt a csomag. És nagy. Pakoltam rá gyümölcsöt, persze, velük mérettem le egyesével. A tömegmészárosok lelki nyugalmával akartam kiélvezni minden másodpercet, aztán fizetni mentem. Családfenntartó koromban megtanultam, hogy tetszőleges kosárra pillatva +-500 forintra tudjam, mennyibe fog kerülni a bevásárlás. Ez úgy tízezer forinttal került többe a kelleténél, nem tudom, miért nem kérdeztem rá. Hazajöttem, bevágtam az egészet a hűtőbe, és irány Eger. Eltelt két nap, előveszem, kibontom, szerinted mi van benne?
- Na?
- Az összes hús. Annyira nem bírták elviselni a közelségét, hogy odaadtak nekem mindent, amijük volt, csak vigyem. Az egész rendelést. Kíváncsi lennék, mit szólt a többi vevő, aki egy hetet várt az árura. Most itt állok, nézem, és tűnődöm, mi legyen vele. A marha oké, de erre itt az van írva, hogy bio racka juh. Az milyen állat?
- Az jó. Füvet eszik.
- Azt se tudom, mi az a juh. Bárányra tippelnék, de a bárány szelíd, ez meg nyilván vadállat, írja is a költő: "Vadakat terelő juhász leszel". Megnézem a google-n... Hm... Ez egész jól néz ki. Szarva is van, nagy bundája, meg minden. Hogy kell megsütni? Mi ez amúgy, szarvas bárány?
- Az.
- Mióta van a báránynak szarva? Ez a világ is hová fajult. Nem ebben van a sok faggyú?
- De igen. Vannak mindenféle trükkök rá...
- Hol a bor? Vörösbort öntök bele, és jó lesz. Kelleni fog egy üveggel.
- Te már ittál?
- Hogy a fészkes fenébe ne ittam volna meg fél üveg tequilát? Mit kellett volna tennem, miután ledaráltam 3 kg szürkemarhát a legnagyobb lábasomba, és a másik szatyorból előkerült egy rackajuh? Az ilyet az ember nem bírja el józanul. Húst látok, ha előre nézek, húst látok jobbra és balra, és ha hátranézek, ott is hús van. És csont. Egy nagy halom csont. Hogy került hozzám ennyi halott állat? Igazuk van a boltban? Mészáros vagyok?
- Kezdem érteni, miért emlékeztetsz időnként az Alkonyat című film főszereplőjére. Mikor ettél utoljára vért?
- Tudtad, hogy a fiatal, tiszta nőnek borjú illata van? Ez meg olyan középkorú nő ajka illatú. Leszámítva a faggyút. Azt kifőzöm belőle.
- Pörköltnek szokták elkészíteni.
- Az lesz. Csak tudnám, hogy készül a pörkölt. Kömény kell bele, ugye? Talán túl sokat ittam. Nem érdekel már a főzés, megeszem nyersen. Olyan szép. Nézem a képet róla, és egyre jobban kívánom. Hiába van szarv a fején, ártatlan. Racka juh. Tetszik. Nyers, puha, friss hús. Akarom. Akarom.
respect :: 2013. március 09., szombat, 20:18:13 :: 0 komment
Boldog Nők Napját.
Fontosak vagytok nekünk.
Örök tisztelettel.
