adapt :: 2021. január 26., kedd, 09:35:20 :: 0 komment

Most egy párducmintás kígyónővel szeretnék lefeküdni.

Ez még változhat.

 

biology :: 2021. január 23., szombat, 21:06:45 :: 0 komment

Képzeljük el, milyen volna, ha létezne a világon olyan hangya-, méh-, vagy darázskolónia, amelyikben van egy királynő.

- Nektek az a kevés eszetek is elment? Tényleg azt hittétek, hogy szülni fogok? Oldjátok meg. Szerintetek a szex erre való. Ti ketten most átmentek a szomszéd bolyba, megnézitek, hogy ott van-e valaki, aki tetszene nekem, és ha igen, hoztok róla fotókat és feromonmintát. Nyomás.

 

 

 

style :: 2021. január 23., szombat, 20:58:17 :: 3 komment

A vámpírfilmek fő - talán egyetlen - tanulsága, hogy ha kiszívják a véredet, gyökeresen átalakul a személyiséged.

Például megtanulsz öltözködni és sminkelni.

Talán mindig is tudtál. Egyedül az ereidben lüktető forró vér akadályozott benne.

Hogy honnan szedik azokat a szép ruhákat, azt nem tudom, mert a boltok nappal vannak nyitva.

Elvileg elküldhetnének bevásárolni élő embert. Ők bírják a fényt.

Nekik viszont ízlésük nincs.

Beállítasz egy vámpírhoz két szatyor ruhával. Az egyikben farmer nadrágok vannak, a másikban kapucnis felsők. Ezeket az ő pénzén vásároltad neki.

Vajon mit fog lépni?

 

she came :: 2021. január 17., vasárnap, 19:03:00 :: 1 komment

Sejthettem volna, hogy nem szabad odamenni a gyerekosztályra. Egy law of attraction kísérlet keretében történt.

Aztán megláttam őt. Egyedül volt. Mármint a százféle állat között. Háromszor raktam le, és sétáltam arrébb. Nem bírtam otthagyni.

 

home :: 2021. január 14., csütörtök, 01:00:54 :: 0 komment

Az oktávot azért hívják oktávnak, mert hét hangból áll.

A hét hangban találsz tizenkét félhangot.

Szokták mondani, a matematikusok szeretik a zenét.

 

saving the world :: 2021. január 06., szerda, 18:15:11 :: 0 komment

Azt mondta a körmös, én vagyok az első, aki kérte tőle, hogy a belső oldalt is fesse be.

A másik két helyen, ahol korábban jártam, ez szintén nem jutott eszükbe.

El nem tudom képzelni, milyen állapotban vegetáltak idáig.

Te el tudod képzelni, milyen világ jön, ha végre magamhoz térek?

 

 

gym :: 2021. január 06., szerda, 18:04:29 :: 66 komment

Na jó, tényleg kéne tornázni.


 

what is in your mind :: 2021. január 06., szerda, 17:18:29 :: 0 komment

- Gyönyörű lesz - mondta a körmös.
- Imádok hozzád járni - válaszoltam.
- Sajnálom, hogy az angolom ilyen gyér.
- Kiváló az angolod. Nekem kellene németül tanulni.
- Iskolában fogsz?
- Remélem, nem.
- Én is képekből és az újságból tanultam németül.
- Mióta élsz Svájcban?
- Egyedül jöttem, de most van barátom.
- Wie viel Jahre bist du in Schweiz?
- I have a boyfriend.

 

i am :: 2021. január 06., szerda, 14:16:45 :: 2 komment

A képzeletem vagyok.

 

feathers :: 2021. január 05., kedd, 17:30:16 :: 1 komment

Azt tudjuk, hogy miért nincs még fekete tollkabátom, vagy legalább szőrme, és mikor lesz?

Az a meredek, hogy majdnem leírtam, hogy valaki vehetne nekem egyet. Alakulok.

Bár még nem találtam jót.

(Nem lehet igazi, kivéve, ha a madarak önként adakoztak.)

 

magic :: 2021. január 03., vasárnap, 18:31:56 :: 3 komment
vylie princess

Kilépsz az ajtón.

Futócipőd alatt sistereg a homok. A fűszálak félrehajlanak a lábad elől, pillangók lebegnek a vállaid fölött. Valahol a távolban a bagoly figyeli lépteidet.

Elszaladsz a róka mellett. Nem vesz észre. Figyelmét leköti a boly. Hangyát számol.

Az erdő széléhez érsz. Ezer virág illatát szívod magadba. Hőscincér integet feléd, neked kopog a harkály. Megtelsz erővel, szökdelni és táncolni akarsz.

Elbotlasz egy ágban. Puha homokba zuhansz, kacagsz, már fel is pattansz, hogy tovább fussál.

Fekete fa állja az utadat. Gyökereit a Styx vizébe mártva szunnyadt, amíg rá nem találtál. Börtönbe zár.

Fák magasodnak föléd, körbeállnak, odvaikból a csillagtalan éj sötétje tekint rád. Gyökerük recseg-ropog, ahogy egyre szorosabban ölelnek, és a lelkedet szomjazzák.

Kezedet az égbe emeled, nyújtózol, majd csuklódat visszahajtod, tenyered az arcod felé, ujjaid a földre mutatnak.

Tűzgolyók hullanak az égből. Izzó kő süvít a levegőben, zölden ég a kén. A fák hamuvá porladnak.

A láng körülötted táncol, lábaid alatt izzik a talaj, a narancssárga Nap betölti az égboltot.

Hullámzik és vibrál a levegő. Emberi alakok lépnek ki a tűzből. Alig látsz a forróságtól. Megragadnak, hogy magukkal húzzanak és elemésszenek.

Fém csendül. A kovács kiemel a lángokból. Rubinkristály-univerzumodat beilleszti a koronaékszer közepére.

A papnő a feje fölé emeli a koronát. Sötét csarnokba visz. Vitrinbe zár.

Csend. Időtlen és mozdulatlan tudat. Magába foglalt a kristály. 

A struktúra blokkolja a gondolataidat.

Zár csikorog. Lépéseket hallasz.

Szirén áll a vitrin előtt. Jobb tenyerét a homlokán lévő gyémántra helyezi. Felemeli a fejét, és a levegőbe emelkedik.

Pulzál a gyémánt. A falon lévő kristályok válaszolnak. Egybeolvadnak az oktávok, harmóniában zeng minden frekvencia.

Szétrobban a rubin. A vitrin szilánkjai a sötétségbe szállnak, porrá törnek és semmivé foszlanak.

Szabad vagy.

Felébredsz, felegyenesedsz, mélyet lélegzel, és kinyitod a szemedet.

A madár néz a tekintetedbe. Nagyobb, gyorsabb, és erősebb nálad. Amióta megszülettél, várta, hogy felébredj és elé lépj, hogy elragadhasson, ízekre szedhessen és felfalhasson.

Nincs menekvés.

A madár szemeibe nézel. A tökéletes gyilkológép ereje betölti az elméd. 

Te vagy a madár.

Kitárod szárnyaidat, az ég felé fordulsz, elrugaszkodsz, és magasabb szférákba emelkedsz.

Nincs több határ.

Recseg az íj. Titán feszíti a húrt. A nyílvessző a forró és lüktető szívedet célozza. Aki célbavett, soha nem téveszt lövést.

Jéggé fagysz a rémülettől.

Vylie a falhoz lépett, megnyalta az ujját, és kitépte a kalendárból a felső lapot, rajta a titánnal, íjjal, nyílvesszővel, és a dermedt madárral.

- Na, ezen is túl vagyunk.

Galacsinná gyűrte a papírt, fölemelte, a mutatóujján és a körmén végiggurítva a szemétkosárba dobta.

- Hála az égnek.

Az ajtó felé lépett. Kinyitotta. Hátra se nézett.

- Ha van kedved, csörögj rám.

Csizmájával becsukta maga mögött a kijáratot.

 

 

 

shoes :: 2021. január 02., szombat, 21:18:13 :: 4 komment

Ha már megvettem, hordhatnám is őket. Van még vagy húsz pár.

Kár, hogy mind két számmal hosszabb, mert különben keskenyek lennének. És Amerikából kell rendelni, mert itt még férfi cipőt se kapok a méretemben.

Valamivel ki kéne bélelni őket.

Ezen a kettőn talán nem látszik annyira, hogy hosszabb. És hogy mennyit kell fogynom. 









 

library II :: 2021. január 01., péntek, 12:44:24 :: 0 komment
vylie princess

Két nő sétált az utcán. Egyikükről tudjuk, hogyan öltözött. A másik rózsaszín felsőt és jóganadrágot viselt.

Elhaladtak a múzeum, a nagykövetség, és a planetárium előtt.

A királylány lelkendezett.

- Megnézzük a csillagokat? Olyan romantikus lenne!
- Nappal van.
- Éjjel már láttam őket.

A könyvtár elé értek. A kapun lévő faragáson szerzetesek másolták a kódexeket. Fölöttük a mozaikon a tudás és bölcsesség római istene felügyelte a munkát.

A bejáratnál álló szerzetes arcára a tanulással töltött évek száz barázdát rajzoltak. A ruháján díszítések jelezték, hogy az összes filozófiai iskolát elvégezte. Botjára támaszkodva őrizte a bejáratot.

- A könyvtárba csak férfiak léphetnek be - mondta.
- Azért jöttünk, hogy figyelmeztessünk, az éj leple alatt valaki Minervát mozaikozott az épületetek homlokzatára - mondta a királylány.

Vylie mély levegőt vett, és a szerzetes tekintetébe nézett. Pupillái résnyire szűkültek. A férfi ábrázatát elöntötte a rémület.

A nő kilélegzett.

A szerzetes fáklyává változott, és porrá égett.

- Ez most miért? - kérdezte a királylány.
- Nem volt kedvem megmérgezni.
- Kíváncsi voltam, mit válaszol.

A könyvtár egyetlen óriási csarnokból állt, tele magas polcokkal, ameddig a szem ellátott. Kiáltás hallattszott. Minden szem a két nőre szegeződött.

- Nem hallottatok még arról, hogy a nőknek is joga van a tanuláshoz? - kérdezte a királylány.

A férfiak menekülőre fogták.

- Imádom a társadalmi forradalmaidat. Miért rohantak el?
- Két magyarázat lehetséges.
- Igen?
- Vagy még nem hallottak a királylányról, akinek bőrszárnyai vannak. Vagy már hallottak róla.
- Upssz.

Kettesben maradtak.

- Wow! Varázslatos helyre hoztál.

A királylány odament a lexikonokhoz. Levett egyet a polcról, megszagolta a bőrkötést, és belelapozott.

- Imádom az illatát!

Becsukta a lexikont, odalépett Vylie-hoz, és mutatta neki a könyv oldalát. A lapok szélét aranyfesték borította.

- Tudtad, hogy ha összezárva vízbe merítesz egy ilyen könyvet, akkor semmi baja nem lesz? Megvédi a festék.
- Hallottam róla - mondta a nő.
- Az arany őrzi a tudást.

Visszament a polchoz, és levett egy másik lexikont.

- Ezt nézd! Ez sárkányokról szól. Olvastad?

Vylie szeme összeszűkült.

- Nálunk a palotában óriási könyvtár volt. Odahordták a könyveket az elfoglalt országokból. Az összeset elolvastam. Én lettem a legokosabb. Azt hittem, mindent tudok.
- És nem?
- Ez a könyvtár annál is nagyobb. Úgy érzem, a világ összes könyve itt van.
- Igen. Ezért jöttünk ide.
- Ez a legszebb ajándék. Szeretem, hogy tanítasz.

A királylány körbejárt a csarnokban.

- Nem tudom, melyik legyen az. Zsebem és hátizsákom nincs. A kezeimben kettőt tudok magammal vinni. Melyik könyvért jöttünk?
- Az összesért.
- Wow. Te olvastad őket?
- Aha.
- Mindet?
- Tudni szoktam, mit mikor kell abbahagyni.

A nő megvárta, hogy a királylány körbejárja a csarnokot, és visszatérjen két könyvvel a kezében.

- Hogyan visszük el a többit? Lassan menni kéne. Kezd melegem lenni.
- Tedd le őket, és lépj közelebb hozzám.

A királylány letette a könyveket az asztalra, és a nőhöz lépett. Vylie magához ölelte.

- Így még jobban melegem lesz.
- Igen.

Vylie a körmével kettévágta a királylány jóganadrágját, és levette róla.

- A felsőnek már úgyis annyi volt - mondta a királylány. - Itt fogunk szerelmeskedni? - kérdezte csillogó szemmel.
- Azt akarom, hogy felejtsd el, amit valaha tanultál, valaha olvastál, valaha hallottál. Azt akarom, hogy bízz bennem, akármi történik - mondta.
- Akármi?

A csarnok levegője homályossá vált. Füst szállingózott a polcokról.

- Akármi.

A könyvek lángra kaptak.

- Miért?
- Bízz bennem, kérlek.
- Bízom, de alig kapok levegőt, és rettentő melegem van.
- Ez a kevésbé fájdalmas út.
- Miért? Semmi sem igaz bennük?
- Bizonyos módon rengeteg igazságot találhatsz a könyvekben.
- Akkor miért? Nem lehet kiválogatni belőlük a jót?
- Ha meg akarnál mérgezni valakit, tortába tennéd a mérget, vagy egy dobozba, "Vigyázz, méreg! Ne edd meg!" felirattal?
- A dobozba, de csak azért, mert nem tudok tortát sütni. És nem is fogok tudni, ha elégeted a szakácskönyvet.

A lángok egyre közelebb értek hozzájuk. A nő szorosan ölelte a királylányt.

- Biztos vagyok benne, hogy neked ez meg se kottyan. Nekem fáj - mondta a királylány.
- Ha fáj, ölelj szorosabban.
- Ez most az a rész, amikor megtanítasz teleportálni?
- Ez most az a rész, amikor mindent megtanítok neked.

A lángok elérték őket. A királylány felsikoltott. Szeméből dőltek a könnyek.

- Bízz bennem.

A királylány magához ölelte a nőt, amilyen szorosan tudta.

A testük lángolt.

Nem érzett fájdalmat.

Azt érezte, hogy a lelke és a tudata elolvad. A gondolatai szertefoszlottak. Bármennyire szerette volna, nem tudta tovább ölelni a nőt. Lezuhant a földre, és olvadt arannyá változott.

Vylie szemeiből két könnycsepp hullott alá. Sisteregve váltak semmivé az izzó fémen.

Platinává változott, megolvadt, és belezuhant az aranyba.

A fémtócsa feketévé vált, és megkeményedett.

"Mindent" - visszhangzott a csarnokban.

A könyvtár összeomlott és eltűnt.

A királylány felébredt az ágyban. Oldalra fordult, és megcsókolta a mellette alvó nő nyakát. Bőre illatát magába szívta.

A fejét a nő hátára fektette. Hallgatta a mellében szunnyadó tüzet. Kezét a saját lábai közé tette, majd az arcához tartotta, és az ujjait nyalogatta.

Úgy aludt el, hogy tudta, ő a világ a legboldogabb tócsája.