gold :: 2008. május 31., szombat, 18:51:14 :: 2 komment
cinema
A várakozásokhoz képest rettentő gyengén startolt Vincent van Gogh: Starry Night című festménye. Az örvénylő égbolt alatt sötétlő kastélyra az első héten kevesebben voltak kíváncsiak, mint Henri Toulouse Moulin Rouge-ára, ami a listán a tizenegyedik helyen szerepel.
Szintén csalódást okozott Herman Hesse műve, a Journey to the East. A száztizenkétezer dollárba kerülő kiadás az év végéig is nehezen hozza vissza a befektetett pénzt. Valószínűnek látszik, hogy folytatás nélkül maradnak a rajongók.
Újabb bőrt húznak le minden idők legsikeresebb festményéről, a Mona Lisáról. A kifejezetten gyűjtők számára készülő, dupla vásznas kiadás bevétele várhatóan meghaladja a tízmilliót. Ugyancsak kasszasikernek ígérkezik a Sixtus-kápolna digitálisan felújított és újravágott boltozata. Úgy tűnik, a producer-festő Michalangelo bármibe nyúl, az arannyá változik.
Jól tartja magát az Anna Karenina. A növekvő olajárak és a jelzáloghitel-válság ellenére a könyv eddig súlyos százmilliókat hozott, a kiadó a múlt héten mégis kezdvezőtlen eredményről számolt be. Valószínűleg komoly hiba volt annakidején az írói változatot megjelentetni. A próbaolvasások során a tesztalanyok 82%-a a négy lehetséges befejezés közül azt választotta, amelyben a főhős életben marad, és szinte mindannyian szívesebben ismerkedtek volna meg egy három-négy évvel fiatalabb, szőke hajú Annával. Ha Tolsztoj egy elhibázott szerződés miatt nem kap szinte szabadkezet, a mű ugyan az eredeti címmel, ám vígjáték műfajban íródik, ami a kritikusok szerint 20-30%-kal növelte volna a bevételt.
Erre mondják, hogy késő bánat.
in bruges :: 2008. május 30., péntek, 02:26:56 :: 20 komment
cinema
Remélem, a Styx hullámain hánykolódó csónakban a Kaszás feltesz majd néhány kínos kérdést annak a szerencsétlennek, aki a nagy eszével "Erőszakik" magyar címet adott az In Bruges-nak. Ennek köszönhetően ülnek be a neander-völgyiek makogással rombolni a ritka élményt: Colin Farrell skinheadet, nőt, törpét, kanadait és egyéb halmozottan hátrányos helyzetű embereket ver.
A gengszter-western-angol humor alapú dráma olyan egyszerű kérdésekre keres választ, mint élet, halál, pokol és menny, és hogy miként lehetséges néhány napnál hosszabb ideig elviselni Belgiumot.
Martin McDonagh tisztelettel és értelemmel nevet a Halál groteszk maszkot viselő arcába. Talán az egyetlen lehetséges utat járva, amelyen értelmes és szellemes ember halad az ismeretlen és az ősi félelem felé, a filmtörténelemben korántsem első alkalommal világítva rá, hogy létezik az elmúlásnál is veszedelmesebb misztikum és keményebb ellenfél: az eltökélt terhes nő.
9.5 / 10
speak :: 2008. május 26., hétfő, 13:39:51 :: 25 komment
political language
"Nyelvében él a nemzet" - mondta ki a frankót István keresztnevű nagyjaink közül elsőként gróf Széchenyi, és mi most még ennél is távolabbra evezünk a nyelvészet parttalan hullámain.
Azt állítom, hogy a magyarok világszerte ismert szellemi fölénye, a nemzetünkre jellemző kimagasló minőségű szürkeállomány - és most nem a hortobágyi marhákra gondolok - elsősorban nem genetikai, hanem nyelvi okokkal magyarázható. A nyelvészek körében korántsem újkeletű elmélet szerint az élő nyelv visszahat a gondolkodásra, karbantartja az asszociációs képességeket. A játékos, árnyalt nyelv ápolja, míg az unalmas és kiszámítható nyelv sorvadásra készteti a kreativitást. Úgy vélem, a nyelvünknek köszönhetően váltunk a bolygó eminens nemzetévé.
Vegyünk példának egy közepesen bonyolult magyar mondatot: "Nemlétező törvény ellen tartunk ősszel népszavazást." A rejtett alany mi magunk vagyunk. Nem rejtőzött el az állítmány, a tárgy, a jelző és a határozó. Vegyük észre, hogy rögtön az első szó szélesíti a játékteret, hiszen nem volna kevésbé helyes különírva: "Nem létező". Ízlelgessük a finom különbséget.
Mondatunk lehetséges permutációinak száma szinte végtelen. Német vagy angol anyanyelvű olvasó álmodni sem merne a lehetőségek ilyen széles tárházáról: "Ősszel népszavazást tartunk egy nem létező törvény ellen." "Az őszi népszavazást nemlétező törvény ellen tartjuk." "Nem létezik az a törvény, amely ellen ősszel népszavazunk". Igaz, az utolsó esetben kissé előreszadtam az alárendelt mondatok világába, amelyekkel most sajnos - a terjedelemre való tekintettel - nem foglalkozhatunk.
Kifinomult nyelvünk zökkenő nélkül vált irányt a kor igényeinek megfelelően, ha PC (politically correct) fogalmazás indokolt: "Egzisztenciális értelemben erősen terhelt törvényt opponálva ünnepeljük nyár végén a demokráciát". Az idegen szavak védelmében meg kell jegyeznem, hogy Goethe szerint egy nyelv annyit ér, ahány más nyelvet képes magába olvasztani, persze, ő könnyen mond ilyet, miközben fél Európa németül társalog, legfeljebb erről még nem szerzett tudomást.
A nemzeti hovatartozás kérdését szem előtt tartó honfitársainknak hála (mint amilyen az Albert-házaspár), hazánkban komolyan veszik a nyelvtan oktatást, mégis sokan elvéreznek a következő változat elemzésekor: "Meg kell tartani a népszavazást a nemlétező törvény ellen". Ha valaki nem ismeri a szabályt, komoly nyelvérzékre lesz szüksége, hogy rájöjjön: a "kell", "lehet", "illik", "tetszik" állítmánnyal rendelkező mondatokban a főnévi igenév az alany. Ezt a szerkezetet folyamatos hárított felelősségnek nevezi a nyelvtudomány.
Látható, hogy nyelvünk analitikus gondolkodásra ad alkalmat lépten-nyomon. Érdemi használatához szüntelenül tornáztatni kell az agyunkat. Nem véletlen tehát, hogy a világ csodálkozással vegyes irigységgel tekint a magyarokra: igazságtalannak érzik, hogy ennyire okosak vagyunk.
run run run :: 2008. május 25., vasárnap, 22:01:49 :: 0 komment
sport
Tetszőleges számú kört tudnék futni megállás nélkül a Margit-szigeten, ha valaki nem telepít alattomban közvetlenül a gumiút mellé pávákat.
Elképesztő, hogy egyesek képesek továbbsuhanni e csodálatos madarak mellett, anélkül, hogy váltanának velük néhány mély lélegzetvételt. Nem lehet sportember az ilyen, hiszen a sport végső soron mégiscsak valamiféle visszatérés a természethez, ahonnan kiszakíttattunk, mióta az emberek helyett harci gépek pusztítják egymást erdőn és mezőn.
A legszörnyűbb, hogy néhányan még beszélnek is futás közben, pazarolva a drága oxigént, amiből alig 21% jutott, és osztoznunk kell rakta a szerelmespárokkal, pávákkal, vaddisznókkal, szarvasokkal és a lepkékkel, akik közül az egyik miatt szintén meg kellett állnom, mert annyira ritka volt, hogy azt hittem, már réges-rég kihalt. Sajnos aztán futnom kellett tovább, mert a sport az sport, ott nincs helye a tudományos életnek, és ezt még a szertelen pillangónak is el kell fogadnia, hiába illegeti-billegeti a szép szárnyait.
Mindenesetre döbbenetes, milyen emberek vannak odakint.
i'm a cyborg, but that's ok :: 2008. május 25., vasárnap, 15:11:26 :: 1 komment
cinema
Cyborg vagyok, amúgy minden oké
Cha Young-goon (Su-jeong Lim) skizofrénnak képzeli magát, és azt szeretné hinni, hogy hangokat hall, ezért az elmegyógyintézetbe szállítják, ahol egy terápia-ellenes doktornő minden betegnek minden nap visszamondja a tévképzeteit, nehogy valamelyikük elfelejtse, mi baja.
A skizofrénia összekötő kapocs Cha Young-goon és a nagymamája között, aki önmagát az egerek anyjának gondolván álló nap retket rág, és akit Cha Young-goon anyja a szanatóriumba költöztet. Úgy tűnik, a boszorkányság mellett az elmebaj és a szeretni való természet is kihagy minden második generációt, bár az egymást követő jelenetekből arra következtethetünk, hogy Cha Young-goon a nagyijával ellentétben vagy teljesen egészséges, vagy valóban robot.
Eleve elrendelten szeret egymásba a cyborglány és a lelkeket lopó Park Il-sun (Rain), akit 15 éves korában elhagyott az anyja. Végre egy nézhető film, ami nem az apakomplexusról szól. A kettőjük közötti, első pillanatban kialakuló finom intimitást élénk színek, különös formák és tökéletes beállítások teszik igazán varázslatossá.
Helyenként fárasztó, de gyönyörű ívű szerelmesfilm.
9 / 10
obligate :: 2008. május 25., vasárnap, 13:50:01 :: 1 komment
dialogue social faith
- Adjál aprót.
- Nem adok. Vedd elő a használt jegyeket.
- Ne szórakozz már. Kérek aprót.
- Tudod jól, hogy nem a pénzről szól.
- Itt állunk tíz perce az automata előtt. Mindenki minket néz.
- Nem érdekel. Látod, hogy nem kérik el a jegyeket. Állnak és köszönnek az utasoknak. Csöndben átmegyünk közöttük a használt jegyekkel. Ennyi a feladat.
- Nem csipogott.
- Te se csipogj.
- Jó napot.
- Hallgatlak.
- Hagyjál békén.
- Dehogy hagylak. Kérlek, magyarázd el, hogy a másfél méterre álló ellenőrök előtt miért kellett szólnod, hogy nem csipog.
- Mert hallhatták, hogy nem jelez.
- Igen, és? Így jobb volt? Szerinted mennyit segített a projecten, hogy még szólsz nekik?
- Nem hallották.
- Hogyne hallották volna, mindketten a fejüket csóválták rajtunk, hogy ennyire bénák vagyunk.
- Hagyjál békén, elegem van.
- Nézd, én nem vagyok ideges. Te se legyél.
- Nem érdekel, állandóan basztatsz.
- Látod, mosolygok. Felfelé kanyarodik a szám, csak a te kedvedért, hogy megnyugodj. Egyszerűen mondd el, miért kellett szólnod.
- Menj a fenébe, egyedül.
- Legutóbb, amikor a Forgách utcáig kértem szakaszjegyet, szóltál nekik, hogy "de hát a Deákra megyünk". Elmagyaráztam neked, hogy szeretném megjavítani az egyik hibás idegpályámat. A társadalom, a szüleim és a lelki alkatom hatására gyerekkoromban kialakult bennem az a tévképzet, hogy valaki figyel és mindent lát. Hogy piros fény villog a homlokomon, ha nem mondok igazat. Hogy úgyis, mindig, minden kiderül. Pedig szükségem lehet még arra, hogy a saját döntésem legyen, mit mondok vagy mit válaszolok. Csak az enyém. Legfeljebb majd egyszer elszámoltat érte, aki mindig figyel, és mindent lát, de az jóval később fog megtörténni, és addig kitalálok valamit. Most azonban szeretném végrehajtani magamon a korrekciót, és elképzelni sem tudnék ideálisabb helyet a gyakorlásra a metrónál. Mégis, mi baj történik, ha a bejáratnál lebukunk?
- Jó, te gyakorolj, engem hagyjál ki ebből.
- Nem hagylak. Miattad fognak egyszer megölni. Ha jön a háború, és feltesznek egy kérdést, és te úgy érzed majd, muszáj válaszolnod. Ha a metróban nem bírod ki, mit várjak tőled ilyen krízis esetén? Jó lesz majd nézni az arcomat a szögesdrót túloldalán, ahogy ülök a sárban a többiekkel? Jó érzés lesz látni, hogy visznek a munkatáborba? Tudni, hogy mindez miattad történik velem?
- Nem is vagy zsidó.
- Ezzel ne piszkálj. Még lehetek. És könnyen megeshet, hogy legközelebb nem a németek jönnek, hanem a svédek, és mindenkit elvisznek, akinek barna haja van és nem biszex. És engem miattad fognak elvinni. Komolyan kérdezem, a szakaszjegyes produkciód után, most, amikor legalább tíz perced volt lélekben felkészülni a nagy kalandra, hogy használt jeggyel lejövünk, mondd el, miért kellett szólnod, hogy nem csipog a lyukasztó? Miért nem maradtál csöndben?
- Fogd már föl az agyaddal, hogy nekem kafkai ős-bűntudatom van.
- Igen, tudom. Túl sokat olvasol.
- Kafkát nem. Kiborulok tőle.
- Pont erről akarlak lehozni. Különben nem is értem, ezzel a lelki alkattal miért nem vagy keresztény.
- Az kéne még. Épp elég kín számomra, hogy veled járok. Metrózni.
summer snow :: 2008. május 24., szombat, 14:45:20 :: 0 komment
nature
A szex összes lehetséges formája közül messze a legmocskosabb, ahogy a nyárfák csinálják.
Street Kings :: 2008. május 24., szombat, 01:51:43 :: 0 komment
cinema
A Matrix és a Démonvadász után Keanu Reeves végre látható egy valódi sci-fi-ben. Az Utca királyainak helyszíne távoli bolygó, ahol az emberhez meghökkentően hasonló lények élnek egy városban, amely kísértetiesen úgy fest, mint Los Angeles. Az idegen lények közül néhányan kisebb baráti társaságba tömörülnek, amelynek a neve: Rendőrség. Zavarbaejtő körülmény ez, ugyanis a szervezet a földi rendőrséggel semmilyen módon, semmilyen megközelítésben nem rokon.
Tom Ludlow (Neo) minden reggel arra ébred, hogy jobb kezével révetegen húzogatja a fegyverét. Fogat mos, és a fegyvert újra, óvatosabb és finomabb mozdulatokkal dörzsöli.
A felesége már nem él. Nem tud neki segíteni.
A teljes baráti társaság (Rendőrség) egyetlen feladata segíteni Tomot, hogy a rossz embereket lelője. Dolgukat nem a bűnözők ravaszsága nehezíti, hanem a tény, hogy őt egytől-egyig valamennyien, egy emberként utálják. Övé az összes dicsőség, ami ezen a bolygón jár, ha magányos és részeg rendőrként minden munkanapon nagy mennyiségű embert ölsz.
Tomot - és a nézőt - egy galaxisközi utazó ügynök igyekszik mentálisan összeroppantani. Távoli világokban szerzett tapasztalatát duruzsolja az elszánt, alkoholista rendőr fülébe: "létezik másik, bár kevésbé izgalmas út, mint golyóálló mellénybe bújva lelőni a mozgó lényeket".
A kapitány, Jack Wander (Forest Whitaker - aki minden filmet elad elképesztően szürreális, kancsal tekintetével) próbálja visszarángatni Tomot a helyes útra, vagyis nagy mennyiségű lőszerrel, instrukcióval és célponttal látja el.
Két módon teszi próbára a nézőt a Street Kings: az egyik, hogy Tom alkoholizmusának a szerepe és a kimenetele végig teljes titokban marad, a másik, hogy a néző esetleg azt gondolja, ebben a világban is olyasmi a tanulság, hogy nem kell mindenkit lelőni.
6 / 10
the source :: 2008. május 24., szombat, 00:20:43 :: 0 komment
Ha úgy tapasztalod, hogy téged a legjobb szándékod ellenére mindenki rendszeresen félreért, akkor érdemes elgondolkodnod, hogy esetleg nem kizárólag velük van baj - hanem a mobilszolgáltatóddal is.
love :: 2008. május 23., péntek, 23:11:17 :: 3 komment
love
Mondják, amikor az ember először megpillantja a szerelmét, az idő megáll.
Minden megváltozik.
Tudta ő is az első pillanattól fogva, hogy születése óta engem várt.
Alig érezhető, gyengéd simogatás az arcom oldalán. A finom érintés végtelen intimitásába vesző, újszülött és kíváncsi gyermekként tapogatom az utat az újra ismeretlen világ felé.
Az együtt töltött szívszorítóan rövid percek alatt más színben ölt testet a valóság. A közelgő elválás torokszorongató érzése, mint apró rezdülés táncol törékeny mosolyomon.
Egy teljes örökkévalóság a miénk lehet.
deduction :: 2008. május 23., péntek, 21:25:00 :: 0 komment
post office
- Jajj, aranyoskám, hát sehol sem találom. Szerintem jöjjön vissza később, hátha addigra előkerül.
- Úgy érti, hétfőn?
- Igen, de előbb hadd írjam le, ami az értesítőn szerepel, úgy könnyebb megtalálni.
- El tetszik tudni olvasni ezt az írást?
- Nem. De következtetek. Tessék szépen hazamenni, később lejön a főnökasszony, és együtt keresgélünk még. Annyi itt a levél.
new age :: 2008. május 23., péntek, 21:20:30 :: 0 komment
family
Anyám az ajtóban vár. Jobb kezében céges, a Richter-skála szerinti 6.9-es erősségű ajánlott levél. Baljában túrórudi.
- Olyan jó, hogy jöttél. Képzeld, kaptam három ötöst - meséli örvendezve. Ötven évesen újra egyetemre jár.
- Jól van. Ügyes vagy.
- Annyira szomorú voltam, hogy magányos vagyok, és nincs senki, akinek büszkélkedhetnék az eredményemmel.
- Anya. Szerintem írjál blogot.
unfulfilled :: 2008. május 23., péntek, 21:08:52 :: 16 komment
women
A női logika megértésére irányuló törekvés hasonló ahhoz, ahogy az alkimisták az arany előállításának titkát keresték. Látod, hogy valami csillan az üst alján, tudod jól, ha megérted, a tiéd, életed végéig gazdag és boldog leszel, ám végül mindig lemondó sóhajjal szívod magadba az elillanó füstöt, az edényt csalódottan a többi közé hajítva, mert abban is csak összeszáradt, sötét színű, értéktelen matéria maradt.
fragile :: 2008. május 23., péntek, 12:44:13 :: 35 komment
Régóta foglalkoztat a kérdés, társadalmilag miért elfogadott basztatni a vékony embereket, és miért számít bunkóságnak szóvá tenni, ha valaki kövér?
Hány gyerek hallgatja hosszú-hosszú éveken át, hogy kislányom, kisfiam, olyan vékony vagy, hogy elfúj a szél. Mire felnőnek, és rájönnek, hogy jól néznek ki, sokszor ledolgozhatatlan mennyiségű komplexust gyűjtenek össze.
"Én csak jót akartam. Csak aggódtam érted. Jajj, nem kell megsértődni, csak a szeretet beszél belőlem."
Lefordítom: "Röf-röf".
devil wears prada :: 2008. május 22., csütörtök, 02:32:52 :: 31 komment
love fashion
Úgy döntöttem, akibe legközelebb igazán szerelmes leszek, kap tőlem egy ilyet:
és egy ilyet:
(bár alapvetően abba lennék igazán szerelmes, akinek ez a kettő már megvan).
01 :: 2008. május 21., szerda, 14:32:53 :: 1 komment
A programozófiú soha nem marad egyedül, ha tornaórán a tanulóknak párokba kell szerveződniük.
Legfeljebb ő lehet a kiemelt fontosságú, az osztálylétszám páratlanságát jelző, speciális bit.
speed racer :: 2008. május 20., kedd, 04:04:54 :: 4 komment
cinema trip
A szem által gondosan összegyűjtött és a látóidegen keresztül továbbított információ 90-95%-át az emberi agy egyszerűen kidobja, ami önmagában nem magyarázza meg, hogy ez a csodálatos vizuális orgia ekkorát bukott, de nem szeretném egyetlen olvasómat sem a szokásosnál is nagyságrendekkel jobban megbántani.
Korábban soha nem fordult elő, hogy a jegykezelő egy teljes percen keresztül próbáljon lebeszélni a filmről. A bemutató napjára tervezett négy vetítésből három az érdeklődés teljes hiányában elmaradt, és a negyediket is kizárólag miattunk kellett megtartani. Ezek után - ismerve a bolygó mentális állapotát - már nem ért különösebb meglepetés a teremben.
A Wachowski-testvérek új mozijában alternatív-üzemanyagot használó autók versenyeznek: minden járművet színtiszta L.S.D. hajt. A kipufogókat elhagyó pszichedelikus égéstermék láthatóan rányomta a bélyegét az egész forgatásra. Úgy vélem, a világ finomságaira érzékeny lelkű ember ilyenkor okvetlenül ünnepel.
A történet fókuszában a Speed család áll. Racer nevű fiuk ül a volán mögött, de mindenki dolgozik vagy főz valamit, vagy legalább szereti a többieket. Az összetartás, a harmónia és az egység hátterében egy távoli bolygóról érkezett, jólelkű és végtelenül intelligens lény áll, aki egy csimpánz testét öltötte magára, és a háttérből dróton rángatja az egész familíát. Ez az információ a filmből egyáltalán nem derül ki, ezért gondoltam, hogy inkább elmondom.
Az egyetlen konfliktusforrás abból fakad, versenyeken Racer nem egyedül áll a rajtvonalhoz. Életét ellenfelek teszik keservessé, akik megmagyarázhatatlan módon hozzá hasonlóan győzni szeretnének. Ezek az emberek csak a Speed-nézőpontból gonoszak, lehetett volna olyan filmet is rendezni, ahol ők a jók. Ugyanúgy szomjazzák a győzelemmel járó eufóriát és a pénzt, mint Racer. Vagyis, mint a csimpánz, aki mindent irányít.
A Speed Racer családcentrikus, ami azt jelenti, hogy az apakomplexust több perspektívából közelítjük a szokásosnál. És ha esetleg valaki mégsem tudná értékelni, hogy a valaha készült legélénkebb színeket használó film egyetlen képkockáján sem borul fel a színegyensúly, sem azt, hogy a filmtörténelemben talán először örül egy anya hitelesen és értelmesen érvelve annak, hogy a fia autóversenyzik, az ne csüggedjen, mert hamarosan a mozikba érkezik a "2008-ban már egyáltalán nem várunk tőled agymunkát tizenkettő."
9 / 10
circle :: 2008. május 19., hétfő, 16:10:00 :: 0 komment
cinema love dialogue
- Nosztalgiával ritkán kezdődnek történetek.
- Kivéve, ha Tarkovszkij-esten ismerkedsz össze a szerelmeddel.
this is a war :: 2008. május 19., hétfő, 15:14:51 :: 1 komment
space startrek
A mai harci feladat úgy kienni a dobozból a Mozart-golyókat, hogy a maradék néhány gömb endorfinnal töltött klingon-űrhajót mintázzon.
Jelentem: a Csillagflotta máris vesztésre áll.
project :: 2008. május 18., vasárnap, 20:47:49 :: 1 komment
dialogue social
- Elmondod nekem, hogyan működik a 4D-s ultrahang? Sehogy nem fér a fejembe. Úgy tudtam, a negyedik dimenzió az idő. Még egy kockát sem tudok elképzelni 4D-ben, nemhogy egy kisbabát. És sík lapon összesen két dimenzió ábrázolható. Ha jól számolom, ez kettővel kevesebb.
- Rosszul közelítesz a kérdéshez. A kályhánál kell kezdenem:
###
- Mennyire zavar a társaságom?
- Többnyire jól viselem.
- Ennek örülök. Nem kellene lassan megházasodnod?
- Igen, tudom.
- Anyádék milyenek?
- Jó fej szüleim vannak, csak mostanában kezdenek aggódni miattam.
- Jó, akkor jövő héten beszélek velük. Péntekre várok előléptetést.
*
- Mi volt apádékkal?
- A faterom mondta, hogy szeretne már játszani az unokájával. Még el tudná vinni a strandra néhányszor, ha összekapom magam. Állítólag kislánynak is örülne, de tudom, a lelke mélyén fiút akar.
- Én meg teljesen kiakadtam. Ha Klári így folytatja, beelőz a szüléssel.
- Végülis már 32, sietnie kell.
- Mit gondolsz?
- Másfél éve vagyunk házasok, keveset veszekszünk. Már az összes haveromnak kölke van. Szerintem csináljuk ma óvszer nélkül.
- Jó, akkor félrehúzom a tűzről a levest.
- Elég, ha kis lángra veszed, éhes vagyok.
*
- Megcsináltad az e-mail címet?
- [email protected]. Regisztráltam vele iwiwen.
- Jó, hozom a DVD-t.
*
"Szia, Gabika manó vagyok. Pocakból előbújó jövevény. Most még anyukám kerek hasából írok neked. A múlt héten rugdalóztam egy keveset, az olyan tündi-bündi baba módi. És bekaptam a picike kis ujjacskám. Megnézed? Küldök magamról 4D felvételt anyuból. Gabika baba"
*
- Kiborultak?
- Kriszta teljesen padlót fogott. Szerintem álmában sem gondolta, hogy előbb szülök, mint ő. Láttad volna a fejét, amikor megnyitotta a videót.
- Visszajelölte Gabikát iwiw-en?
- Még nem. Kivett két betegnapot.
- Tamás és Gábor gratuláltak. Gábor írogat még neked?
- A tavalyi nyaralás óta nem mer. Szerintem sejti, hogy tudod.
- Nekem mindig hízeleg. Majd lerendezem. Ha apámék végre nem rágják folyton a fülem, lesz időm gondolkodni ezen. Szülhetnél már.
- Még négy hónap, drágám.
- Persze, persze, értelek.
*
- Na, ez kint is van, ha jól figyeltem. Ügyes vagy. Remélem, feltöltöttem az akksit.
- Zsófinak is küldjön képet magáról.
- Jajj, de édes. Biztos örülni fog, ha már neki nem lehet gyereke.
- Nézd, hogy mosolyog. Szerinted megúszom a szülés utáni depressziót, ami akár a házasságunkat is tönkreteheti?
- Szerintem igen. Beszéltem az orvosoddal. Azt mondta, nagyon szerencsés férj és apa vagyok.
directions :: 2008. május 18., vasárnap, 19:25:08 :: 2 komment
dialogue
- Van egy súlyos jobb-bal-tévesztő ismerősöm. Egészen a kamaszkora végéig szentül hitte, hogy az emberek viccből mondanak olyan szavakat, hogy "jobb" és "bal". Azt gondolta, valamiféle bizarr tréfa ez.
- Hogyhogy?
- Mert mindig össze-vissza használták mindkettőt.
- Ó, Istenem. És mi történt, miután utolérte a felismerés?
- Felelősségteljes döntést hozott.
- Nem vezet autót?
- Nem jár szavazni.