eu :: 2010. június 30., szerda, 21:58:07 :: 22 komment
dialogue social
- Sio meg lediplomázott a lehető legjobb minősítéssel. Arról írt, hogy mennyivel kerül többe vagy kevesebbe a híd, ha EU-szabvány szerint készül. Nekiült és kiszámolta.
- És mi jött ki?
- Azt nem tudom. Szerintem a jó magyar híd lett olcsóbb.
- Lehet. Amúgy is divat kritizálni az EU-szabályozást.
- Mondom, nem emlékszem, mi jött ki.
- Nem baj, mondok mást. Hányszor hallottad, hogy mennyire szörnyű ez az EU, mert nem ad semmit, csak elvesz, és akkor még ott a hülye szabályozás is. Például: "Nem lehet moslékkal etetni a disznót, és ez mennyire idióta törvény, mert ezer éve azzal etetjük, és mégis itt vagyunk, és ebből nem lett semmi baj, mit okoskodnak?". Elmondom, hogy lett, én például - évvesztes lévén - tizenkilenc éves koromig éheztem. Azért éheztem, mert akkor még nem voltunk EU tagok, és nem volt ilyen törvény. Tizenkilenc éves koromig, tehát eddigi életem nagyobbik felében menzás voltam. A helyzet az, hogy az összes konyhásnő disznót tartott otthon, és úgy gondolta, hogy a disznókat az iskola és a szülők pénzén neveli fel. Zseniálisan működött ez a rendszer. Annyi volt csak a gond, hogy néhány diák néha rájárt a disznókajára. Sajnos, nem volt mese, elszállítás előtt ki kellett tenni a moslékot az étkezőasztalra, és bizony egy-két gyerek annyira éhes volt, hogy belekóstolt. Volt, aki megette. Na, az volt a veszteség a lopott moslékból. A veszteség minimalizálása érdekében úgy főztek mindkét iskolámban, hogy végül szerintem már a disznók közül is koplalt az igényesebb fajta. A koleszban, emlékszem, többnyire inkább üres kenyeret ettünk.
- Igen, ez tényleg így van.
- És a konyhásnők kedvenc szórakozása az volt, hogy még le is basztak, mert visszaadtad a kölcsönbe kapott moslékot. Mintha nem arra ment volna ki az egész, hogy ne bírd megenni, akármilyen éhes vagy. Mekkora cinikus színjáték már ez. Szóval nagyon jó törvény, hogy a disznó nem ehet konyhai moslékot. Sőt, ha rajtam múlna, le kellene mérni, hogy a normálisan elkészített ételből mennyi marad meg az iskolában (ehhez egyszer hívni kell egy séfet, aki nem tart disznót), és utána, ha annál több marad meg, annak az árát le kell vonni a konyhásnők fizetéséből. És ha a fizetésük nulla alá megy, akkor lehet elárverezni az ingatlanjaikat. Talán akkor nem állt volna annyi disznóól a kertek végében. És ők se néztek volna ki úgy, mint a disznó.
automatic :: 2010. június 28., hétfő, 20:35:19 :: 6 komment
politics dialogue tech
Mage: - Ma viszonylag korán felkeltem, lementem a piacra, hogy a zöldségesnél a három legszebb almát kiguglizzam. És van útközben egy orvosi diagnosztikai labor, amiről eszembe jutott, hogy tényleg nem kellene ezt a vérszerződés-témát a mai világban erőltetni.
Dina: - Jól van, nincs semmi baj. Végre kezd magára találni a baloldali sajtó. Mindig ez van, hogy ha a szocik hatalomra kerülnek. Nincs miről írni, csak a fanyalgás megy.
- A jobboldali újságoknak bezzeg mindegy, folyamatosan öntik a nyomdába a vért.
- Igen, de a másik oldal úgy érzi, hogy azért baloldali kormánynál is illik fanyalogni. Gyurcsány írta a jelentésében, hogy ez neki rosszul esett. Na de mostantól, figyeld meg, egyre jobb hasonlatok és gondolatok születnek a fejekben. Az Index néhány hete még szinte kommunistázott. Szépen ráébrednek, hogy mi van. Hamarosan egész más lesz a hangvétel és a szint. Hidd el, izgalmas periódus lesz az életünkben ez az egy* év Orbán-kormány.
- Én értem, hogy irodalmi szempontból termékeny időszaknak nézünk elébe. Csak azt kellene megoldani valahogy - és tudom, hogy menni fog, annyi arab ismerősöd van -, hogy ha Kósa vagy Szíjgyártó elindul az újságírók felé, akkor azonnal vehessünk svájci frankot. Legyen meg az üzlet, még mielőtt odaérnek. Kellene rájuk mozgásérzékelőt tenni.
- Szerintem nem is mozgásérzékelő, hanem mikrofonérzékelő kell. Azonnal jelez, ha a gazdája bármilyen mikrofonhoz hajol.
- Igaz, akkor viszont nagyon kevés időnk lesz a cselekvésre. Közvetlenül az internetbankra kell kötni az alkalmazást, hogy azonnal minden forintunkat váltsa valutára. Szerintem ez megoldható. Hiszen már 2010 van.
*: Dina négy évet mondott, amit freudi-félrehallottam.
prematurely :: 2010. június 26., szombat, 20:23:09 :: 35 komment
politics
Ilyen se volt még, hogy a köztársasági elnök már a megválasztása előtt megbukik. Ez még Sólyomnak is csak a elnökválasztás első fordulójának a végére sikerült.
Schmittet már előre utálja az ország gondolkodni képes fele. Remek.
(A linket köszönöm Mamzelnek.)
end of june :: 2010. június 26., szombat, 20:08:49 :: 3 komment
Fűtsek, ne fűtsek.
(Most kell örülni annak, hogy nincs éttermed, strandod, szállodaláncod. Mi idegeskedést megspórolsz idén.)
(A hatályos jogszabályok szerint a téli depresszióból legfeljebb két hetet lehet átvinni a következő félévre, a többit mindenképp ki kell venni.)
bees are back :: 2010. június 25., péntek, 21:48:01 :: 2 komment
dialogue social tech
A méhekre visszatérve, felhívott ma a helpdesk, és miután két üzemeltetési hibát átbeszéltünk, kérdezte tőlem, hogy tudnék-e neki segíteni privátban, mert az egyik site JellyX-ben készült, és fura hibaüzenetet dobál, amit "senki nem ismer a neten", és hátha én igen. És tudom-e, mi a JellyX?
Természetesen tudom - válaszoltam, nagy levegőt véve -, a teljes neve Royal JellyX, vagyis méhpempő, amit a dolgozók adnak a lárvának, amikor új méhkirálynőt akarnak választani, mert a régi már öregecske, és le kell cserélni, ahogy mondta Gyurcsány, és van egy Mark Twain novella a méhpempőről, nagyon tanulságos: a Royal Jelly valóságos csodaszer, és a ginzeng ampullában sem véletlenül van, amikor már semmi más nem segít, akkor oda nyúl az ember, és minden rendbe jön. Az X-ről nem tudom, mi lehet a végén, talán az X szárnyú méhre utal, vagy a fürkészdarázsra, amelyik méhet eszik.
A helpdesk szerint a Jelly inkább a Baldur's Gate-ben támad.
Igen, a csatornából mászik elő - folytattam -, sőt, már a Wizardryban is jött, de két-három magic missille, és vége, bár az JellyX az alapverziónál erősebb is lehet. Nem kizárt, hogy radioaktív.
Ezen a ponton a helpdesk megköszönte a segítséget és letette.
end of time :: 2010. június 24., csütörtök, 22:53:39 :: 25 komment
social science
(Szerintem most a back gombot keresed a böngsző tetején.)
Mivel otthon nincs tévém, és újabban flash playerem sem, hosszú ideig csak másodkézből értesültem arról, hogy a foci vébén a fél lelátó vuvuzelát fúj.
Tegnap bementem egy kocsmába, és megnéztem.
Nem hittem el.
Nem fért a fejembe, hogy lehet, hogy több mint nulla ember hajlandó kimenni a pályára és játszani ebben az őrületben.
Hogyan képes ennyi ország legitimálni a szélsőséges debilitást.
A világ furcsaságaival többé-kevésbé tisztában lévő, azokat távolról szemlélő lelkialkatom előbb-utóbb minden anomáliára talál ideológiát. A vuvuzela jelenséggel szemben - hogy lejátsszák így a meccset - mégis hosszú órákra alulmaradtam.
Aztán beugrott.
A megoldás pofonegyszerű.
Így néz ki a vuvuzela:
Találós kérdés: Mire hasonlít? Mi néz még ki így?
Segítek.
A feketelyuk körüli tér:
"Inside a black hole, space-time stretches to an infinite singularity"
A feketelyuk elnyel mindent. Nem jut ki belőle információ.
És nem csak a feketelyuk néz ki így. Ilyennek képzeli Stephen Hawking, az egyik legnagyobb élő fizikus az ősrobbanást. A tölcsér alja a tér-idő "előtti" "pillanat" (hiánya). A nemlétezés. Anyag, energia és értelem nélküli állapot.
A tölcsér tágulása a Világegyetem - ősrobbanást követő - születését ábrázolja.
Van egy elmélet arról, hogy ez folyamat egyszer visszafordul.
Végül az Univerzum, amelyet ismerünk, önmagába zuhan.
A világ visszaérkezik a tölcsér aljába.
És ott minden véget ér.
Game over.
Feketelyuk,
2010:
symmetry :: 2010. június 21., hétfő, 23:51:32 :: 2 komment
Arra keltem, hogy kint vagyok a freeblog.hu főoldalon. Nagy öröm volt ez már freeblogos koromban is.
Most, hogy nem vagyok freeblogos, egész elképesztő. Nem tudom, innen hova tovább (fölfelé). A kedves gesztust mindenesetre viszonozni szeretném.
Nagy szerencse, hogy roppant könnyű a dolgom, gondolkoni se kell, mit írjak, ugyanis a freeblog jó.
Hosszú évekig voltam freeblogos, és nagyon szerettem. Egyedül azért jöttem el, mert programozó vagyok, és milyen már, hogy nem írok saját blogmotort.
Ha nem lennék programozó, vagy olyan programozó lennék, aki nem tud blogmotort írni, ismét a freeblogot választanám, ez egész biztos.
És, azt hiszem, Mamzel keze is benne lehet a dologban.
fishies :: 2010. június 21., hétfő, 16:11:09 :: 10 komment
environment dialogue eco
Muncika:
- Szóval lejött velünk Orsi, és elmagyarázta apukámnak, hogy Magyarországon a legtöbb termálkutat az xxx olajcég fúrta.
- Mit válaszolt?
- Apu kedves, elegáns ember, finoman szól ilyenkor, hogy ez nem teljesen van így. Persze a múlt héten is fúrt az embereivel egy termálkutat.
- Tényleg ők fúrják a legtöbbet?
- Olajat keresnek. Sajnos nincs mindenhol olaj. Pár évvel ezelőtt kitalálta valaki, hogy Magyarország olaj-nagyhatalom, csak elég mélyre kell lefúrni. Mindenhol keresik azóta. Így lettünk termálvíz-nagyhatalom.
- És milyen volt a nyaralás?
- Jó. Ettem rákot. Tudod, nem szeretem ezeket a tengeti állatokat, de ott a part mellett azt éreztem, hogy egyet mégiscsak ennem kell. A ráknak szerencsére nem volt annyira halíze.
- Tudod, miért nem?
- Miért?
- Mert a hal gerinces. A rák ízeltlábú. Igen távol állnak egymástól a rendszertanban. És mondok még egy érdekeset: a kagyló meg puhatestű. Egyforma messze van a ráktól és a haltól.
- Tényleg, ettem egy lábasfejűt is. Csápok voltak a fején.
- Szóval halíze elsősorban a halnak van.
- Akkor is van valami közös ízük, ami zavar.
- Tengeríz.
- Az édesvízieknek is.
- Édesvíz. Még közös kiadójuk is van.
- Sok ilyet olvasol?
- Nem. Főleg most, hogy kiömlött a kőolaj. Nem érek rá. Nézem, hogyan pusztul a tenger.
- Dehogy pusztul. Kevesek vagyunk ahhoz. Ez is el fog múlni.
- Ezt az olajban tocsogó madárnak mondd. És különben is enned kellene halat, ameddig még van. Mert hamarosan nem lesz. Mert a halászó országok államilag támogatják a halászatot, hogy a halászok se haljanak éhen, és a hal se legyen drága. Hogy egyen mindenki fehérjét, hogy tudjon dolgozi sokat. Persze, ők nem olyan halat esznek, mint te, hogy bemész az étterembe, és sült halat kérsz. Főleg hallisztet esznek. Szerintem még a virsliben is van. És ennek a támogatásnak az lesz a vége, hogy kipusztulnak a halak.
- A dinoszauruszok is kipusztultak. Olyan rossz. Nagyon szomorú vagyok, hogy nincsenek már itt. Milyen jó lenne pedig.
- Gúnyolódhatsz, de azért ez nem ugyanaz. Dinoszauruszt nem szoktunk enni, halat igen.
- Tényleg? Tehát nem vadásztunk rá, és mégis kipusztult? Milyen érdekes. Alig hiszem el.
- Nagyon szellemes vagy. Tényleg, ez tíz pontos volt. Kár, hogy maga a téma nem olyan vicces. Szerintem te a végén ott fogsz ülni az utolsó szikla tetején, körben alattad az egész bolygó egy merő lávatenger, fölötte nyárson sütögeted az utolsó halat, és arról magyarázol, hogy mekkora kamu a globális felmelegedés.
- Amikor a románok beleöntötték a folyóba a ciánt, akkor is rengetegen mentek gyászolni a tiszavirágot, hogy vége, meghalt. Aztán következő évben mégis volt tiszavirág. Olyan ez, mint az olaj, azt mondták, hogy 2000-re elfogy mind, és most 2010-et írunk, és mégis van olaj.
- A halak pusztultak el a Tiszában.
- Hal is van ott. Egyszerűen odaúsznak. Nem tudom, hogyan csinálják, de előbb-utóbb minden vízbe kerül valahonnan hal. És a hal ilyen szempontból erősebb is az olajnál, mert tud szaporodni. Az olaj nem tud.
- A Dallas is egész másként ért volna véget, ha tudna. Tele szaporodó olajjal Jockey Ewing nem lövi le magát.
- Ha szaporodna az olaj, apukámnak is több kutat kellene fúrnia. És akkor lenne még több termálvizünk.
smurfs have grown :: 2010. június 18., péntek, 01:42:17 :: 5 komment
cinema dialogue social
Mage: Úgy örültem, hogy Aeon Flux újra kommentel, ezer éve írt utoljára. De muszáj volt leírnom, hogy szeretem a Hupikék Törpikéket. Konkrétan az egyik kedvencem. Abban hangzik el, hogy az "élet nem csak játék és mese". Szerintem ez nagyon fontos tanulság.
Dina: Értem.
Mage: Na jó, az a helyzet, hogy kiskoromban fantáziáltam Törpilláról.
Dina: B+, most inkább kiköptem.
Mage: Mit?
Dina: Néha el kell dönteni, hogy az ember lenyeli-e a vizet, vagy kiköpi, amikor rátör a röhögés. Még jó, hogy a fürdőben állok.
Mage: Törpilla olyan kis kék.
Dina: Igen, tudom, neked kék nő kell. Már egy ideje rájöttem. Azért tetszett annyira az Avatar. Abban is kék nő volt.
Mage: Az Avatar arról szól, hogy felnőttek a Hupikék Törpikék. És közben mi is felnőttünk. Ezért jó.
big titted boobs :: 2010. június 17., csütörtök, 21:48:33 :: 10 komment
erotic
Nagymellű csöcs meg már olyan rég volt.
do not assault the victim :: 2010. június 17., csütörtök, 21:21:30 :: 36 komment
social tech
Egy héttel ezelőtt olyan biztonságosra frissítettem a Windowst, hogy azonnal észrevette: "Szoftverkalózkodás áldozává váltam."
A szívem menten összeszorult. Nem pusztán arról van szó, hogy nem szeretek áldozat lenni, hanem arról, hogy totálisan megvisel.
És akkor még nem tudtam, hogy jön a folytatás.
Óránként kétszer előugrik az ablak, hogy áldozat lettem. Bemászik a többi alkalmazás fölé. Ha filmet nézek, megbolondul tőle a lejátszó. Összezavar, amikor dolgoznék.
A háttérképet is levette a Windows. Nem tölt le több frissítést. Induláskor hosszan magyaráz arról, hogy mit szeretne tőlem.
Fogalmam sincs, mivel érdemeltem ki ezt.
Mert ha például loptam volna a Windowst (sosem tennék ilyet, de játsszunk el a gondolattal), akkor azt mondhatná: "Te rohadt szemét köcsög, elloptál engem, kárt okozva ezzel az apukámnak és az amerikai nemzetgazdaságnak, hogy pusztulnál meg ott, ahol vagy. Addig foglak idegelni, amíg teljesen kikészülsz. Lopni bűn, és ezt most örökre megtanulod."
Teljesen korrektnek, jogosnak és indokoltnak érezném ezt. Úgy értem, ha loptam volna. Persze, nem loptam. Kalózkodás áldozatává váltam. Tudja ezt a Microsoft is.
Csak akkor a reakció nem fér a fejembe. Basszus. Nincs nekem épp elég bajom? Szegény embert még az ágnak is húznia kell? Úgy gondolja a Microsoft, hogy áldozattá válni még kevés, ezért további bántalmazásra van szükségem?
Ha tényleg áldozattá váltam, küldenie kellene egy részvét-emailt, kirakni valami relaxációs háttérképet, hogy lenyugodjak, ajánlani egy helyi, megbízható terapeutát, és csendben meghúzódni szépen.
Esetleg félévente megkérdezhetné, hogy jobban vagyok-e, sikerült-e kihevernem a tragédiát, békén hagynak-e már a kalózok, és ugye nem alakult ki irántuk stockholm-szindrómám. És tehet-e még valamit értem, vagy a többivel már megbírkózom egyedül is.
Kár, hogy nem ismerek egy igazán jó ügyvédet. Megtanítanám őket a helyes viselkedésre.
back to the nature :: 2010. június 16., szerda, 20:58:13 :: 35 komment
politics nature science
Előre szólok: politikai témájú bejegyzés következik. Ha félsz, hogy sértődés lesz, inkább ne olvasd el.
Körülbelül négy milliárd évvel ezelőtt megjelent az élet a bolygónkon. Ennek okát három mondakör taglalja. Az első szerint lesújtott a villám a vízbe, és ettől valami, ami korábban nem volt baktérium, hirtelen baktériummá változott. A villám azon nyomban beleverte a DNS-t is. Akkortájt ilyen fejlett villámok csapkodtak.
A második elmélet szerint az életet egy enyhén szadista, mindenható lény hozta létre, konkrétan a semmiből. Ennek az elméletnek három alverziója van. Az egyik szerint az egésznek az volt a célja, hogy az élet végül felszögelje a keresztre a mindenható lény egyszülött fiát.
A másik két alverzió főleg egymással van elfoglalva.
A többi teóriát összefoglaló néven úgy hívjuk: New Age.
Azért születtek és születnek ezek az elméletek, mert az ember roppant mód szenved attól, hogy állat. Valamiért ennek a gondolatnak a megemésztése rendületlenül kifog rajta. Pedig ránézésre egyértelmű: úgy eszik, mint az állatok, úgy iszik, mint az állatok, úgy alszik, úgy születik, úgy hal meg, na és persze, úgy is párzik. Nehéz kibúvót találni. "Nagyon okos állat vagyok" - mondhatná az ember. Voltaképp örülnie kellene ennek. De nem tud.
A többi állat közül az ember az emlősökre hasonlít legjobban, azon belül a majmokra. Ha benned ez nem okoz rossz érzést, akkor még nem láttál elég majmot, vagy nem elég közelről.
Pedig a majmok még egész jó fejek, aminek két fő oka van: az, hogy nem nagyon megy nekik az eszközhasználat, és az, hogy puszta kézzel gyilkolni nem túl kényelmes.
Az ember ezen a téren rengeteget fejlődött.
Másfelől az ember számára az elmúlt néhány ezer év fő csapásvonala az volt, hogy kevésbé legyen állat. Kevésbé legyen kiszolgálatva a természetnek: időjárás, élelem, ragadozók, betegségek. Kevésbé az anyagi világnak: távolság, munka, háttérsugárzás. Kevésbé saját állati természetének: gyilkosság, szex, gyilkosság, szex, gyilkosság.
Főleg az utóbbi kettővel van baj, ráadásul ez a kettő összefügg egymással, nem kis mértékben. A szerelemféltés mellett a leggyakoribb ok a gyilkosságra a pénz és az önbecsülés sérülése.
Az önbecsülés, mint olyan, a szexualitásból ered.
És nagyrészt abból ered a pénz is. A harácsolást a szexuális verseny mozgatja. Aki ezt másképp látja, azzal felesleges beszélgetned a forma1-nél bonyolultabb témáról.
Van egy jó hírem. Az ember, ha legyőzni nem is képes az állati ösztönei közül az igazán zavaróakat, képes eltávolodni tőlük.
Az eltávolodás mértéke egyénenként eltérő, és a végeredménynek több paramétere van: genetika, neveltetés, lakhely. A teremtés-hívők és a new age-esek hisznek egy negyedik paraméterben is, úgy hívják, lélek, de ez most nem olyan fontos.
Az állati léttől való eltávolodás fő színtere Nyugat-Európa és Amerika.
Sokan vannak ám, akik ezt másképp gondolják.
Tényleg elég pár percet kutakodni az interneten - vagy esetleg a környezetedben, ha olyan típus vagy, aki eljár otthonról -, hogy találj száz embert, aki azt gondolja magáról - a teljesség igénye nélkül -, hogy:
- régen jobb volt
- régen közelebb voltunk a valódi értékekhez
- rossz irányba halad az emberiség
- ő a természetes nőt szereti
- ő maga természetes nő
- nem szereti ezeket az embertelen kommunikációs formákat: e-mail, sms, chat
- valódi életet él
- kerüli a mű embereket, a plázacicákat
- visszamenne az ókorba
- úgy elmenne Indiába, vagy legalább jó messze
Nos.
Nem kell bántani őket.
Van nekik elég bajuk anélkül is.
Gondolj bele, hogy milyen elmeállapotban lehet az, aki a fentiek bármelyikét igaznak érzi. Miután belegondoltál, két szó jusson az eszedbe: türelem, segítségnyújtás.
A türelem voltaképp a szellemi önvédelem meglehetősen passzív formája.
A segítségnyújtás már proaktív, hiszen úgyis életed végéig ugyanazon a bolygón kell utaznod velük.
Tehát azt, aki szerint régen jobb volt, kérd meg, hogy kapcsolja le egy hétre a villanyt otthon. Úgy értem, az áramot, ne az állólámpát. Mosson a folyóban. Hordja a folyóból a fürdővizet. Vagy fürödjön benne helyben. Amennyiben erre nem hajlandó, ugyanakkor továbbra is úgy gondolja, hogy régen jobb volt, azzal nincs több dolgod. Azt etetni is tilos.
Ha belemegy a játékba, és letelik az egy hét, kérdezd meg: melyik korban szeretne élni: amikor az ember mamutra vadászva küzdött a napi túlélésért, amikor egyiptomi rabszolga volt, vagy amikor római rabszolga volt, vagy harakirire kényszerített japán, vagy jobbágy, vagy belehalt a keresztes háborúba, vagy meghalt szifiliszben, mint Ady, vagy tíz gyereket nevelt, mert nem volt fogamzásgátlás, és ehhez huszonöt gyereket szült a felesége, mert az ember hullott, mint a légy. Amennyiben az illető nő, kérdezd meg, milyen lenne, ha a férje minden nap megverné, és nem válhatna el tőle (XX. század első fele). És ha huszonötször szülne. Vagy ha jönnének az oroszok.
Aki azt gondolja, hogy régen jobb volt, nem teljesen hülye egyébként, csak sokat nézte a Barakát. Nem tudja, hogy az indián csak az aluljáróban szelíd és barátságos: a tomahawk és a skalp nem igazán köthető össze mások boldogságával. Nem tudja, hogy Afrikában szokás levágni a nő csiklóját, hogy az ne élvezze a szexet. Nem járt még törzsi háborúban. Nem petézett még bele olyan légy, amelynek a lárvája belülről rágja az embert. Nem fürdött még olyan folyóban, amelyből élősködők úsznak fel az ember genitáliáin keresztül a testébe (hogy szétrágják). Csak nézte a tévét, és elhitte, amit lát. Ennyi.
A plázacicákat utáló férfi sem rossz ember, csak már régóta nem volt része szexben, főleg olyannal, akit kívánt. A plázacicákat utáló nő pedig csak szimplán a saját ruhatárát utálja. Esetleg a férfiakat. És főleg saját magát.
Aki természetességre vágyik, azt meg kell kérni, hogy ne borotválkozzon, ne használjon tusfürdőt, dezodort, szappant, sampont, csapvizet semmire. Fogat se mosson. Bár ez sokaknak megy kérés nélkül is. Ezt inkább mégse kérd, bocs.
Nem folytatom, remélem, érthető, amit mondani szeretnék.
Visszatérve a kiindulópontra, az ember harcban áll azzal, hogy állat, miközben egyesek (akik szintén harcban állnak ezzel) azt mondják, hogy régen, még nagyobb állatként azért mégiscsak jobb volt az élet.
Nem. Nem volt jobb.
Megöltek, elvették tőled a nőt, megölték a férfit, akit szerettél, beteg lettél, meghaltál hamar, satöbbi.
Ezzel szálltunk szembe. És bármennyire különösen hangzik, ebben Amerika és Európa halad elöl. Sajnos, itt is maradt néhány állat, aki gyilkolni akar, az ilyet küldjük el Afganisztánba, Irakba, a parlamentbe, illetve egyéb országokba, ahol alig van áram és tiszta víz. Hátha ottmarad.
Amerikában és Európa normálisabb részén egy ideje nincsen háború. Igen, nemrég volt, és nem kizárt, hogy újra lesz, de itt elég sok ember él, aki ezt el szeretné kerülni.
Persze, Afrikában és Indiában is rengeteg ember él, aki nem szeretne háborút és éhezést, de ahogy arra már Széchenyi rájött, az országot olyan erő vezeti, ahol maga az ország tart. Főleg hosszú távon.
Kínában is olyan rendszer van, amilyet a társadalom kollektív elmeállapota kialakít.
Aki nálunk nem bír magával, de egy csepp esze azért van (nem sok), az börtön helyett elmehet ölni és erőszakolni oda, ahol sivatag van és vályogházak.
A többség itthon marad. Mi - úgy értem, magyarok - ahhoz a társasághoz próbálunk csatlakozni egy ideje, amelyik ezen az élhetőbb rendszeren dolgozik. Nem megy könnyen nekünk. Ha nem találjuk fel a számítógépet és az atombombát, talán sose vettek volna be.
És sok az intő jel. Az ország fővárosának a szíve, az ötödik kerület tele van olyan bolttal, ahol tarsolyt és visszacsapó íjat lehet kapni. Van olyan közterület, amelynek a neve Lehel tér. Lehel, miután lóháton hátrafelé nyilazott a visszacsapó íjjal, és elfogták, egyet gyilkolt még a kürtjével is. Fejbeverte vele az uralkodót.
A mai napig sok magyar ember szeretne lóhátról hátrafelé nyilazni, és kürttel verni agyon külföldieket. Néhányukat személyesen ismerem. Az egyik barátom is szívesen lenyilazna lóhátról pár embert.
Sajnos, ma már nem szabad ilyet csinálni.
A lóhátról való nyilazás pillanatok alatt leszakítaná az országot abból a társaságból, amelyben a többség próbál normálisan, tehát nem egészen állatként viselkedni.
Aki a gyors leszakadást szeretné, az a Jobbikra szavaz. (Nem minden szavazójuk szeretné ezt, a legtöbb csak szimplán szellemi fogyatékos.)
A Jobbikhoz képest a Fidesz jóval lassabban, több lépésben, hosszabb átmenttel szeretné visszavinni az országot az állati létformába.
Ez azért baj, mert ez a módszer akár működőképes is lehet.
Gyanítom, kevés ember él az országban, aki nincs tisztában azzal, hogy a bolygó nagyobbik felén még szervezett formában lövik egymást az emberek. Afrikában, a volt orosz utódállamokban, közel-keleten, Thaiföldön, Indonéziában, Kína körül, Észak-Koreában és Dél-Amerikában ez most is aktuális. Orwell azt írja az 1984-ben, hogy mindez a fejlett országok harca a nyersanyagért, amiben van valami igazság, de a helyzet az, hogy ezen területek nagy részén akkor is folyna a harc, ha nem létezne kőolaj. Igaz, olcsóbb, helyben gyártott fegyverekkel.
Elsősorban azért, mert ott tartanak.
Mi sem vagyunk sokkal előrébb, ezért követünk el mindent, hogy ne zuhanjunk vissza oda.
Ez az erőlködés két pontra támaszkodik: kapitalizmus és demokrácia. A demokráciáról könnyű belátni, hogy jó. Az áprilisi országos felmérés szerint a lakosság csaknem fele tisztában van ezzel.
A kapitalizmust illetően sajnos ez az arány már csak néhány százalék. A kapitalizmus, mint a legtöbb gazdasági modell, lényegében azt szolgálja, hogy a majom, amelyik korábban elverte vagy megölte volna a nála gyengébbet, ma már ne feltétlenül ölje meg.
Néha nehéz belátni, hogy ez így van. Az operában ülve az ember esetleg elhiszi, hogy ő nem majom, és nem harcol a többi majommal a párosodásért és az élelemért. Pedig de.
Az élelemért vívott harcban itt Európában nyerésre állunk 2-4 milliárd majommal szemben.
Ami a párosodásért vívott harcot illeti: aki úgy dönt, hogy nem vesz benne részt, az is részt vesz benne. Csak nem nyer.
Ezt a harcot igyekszünk minél "emberségesebben", azaz minél kevesebb vérrel vívni meg. Mert amit a szarvasnál tavaszi bagzásnak hívunk, az az embernél a testi sértés és a nemi erőszak kategória. Ráadásul az ember esetén a testi sértés jellemzően jóval súlyosabb kimenetelű.
Ennek elkerülésében segít a pénz és a gazdaság, mint verekedés helyetti alternatívák.
Nagyon könnyű ám visszaesni innen.
A visszaesés első lépése az utcai zavargás. Ez történt Görögországban. Ők itt megálltak.
A következő fokozat a gyújtogatás, káosz, lincselés, lásd Haiti. A görögök nem azért nem jutottak el odáig, mert náluk nem volt földrengés, hanem azért, mert kaptak segítséget. Ezt a csomagot elsősorban Amerika, a Németek és az IMF tette össze.
Nem azért, mert szeretik a görögöket. A görögöket csak nagyon távolról lehet szeretni. A tudomány jelenlegi állása szerint ezen a bolygón nincs is akkora távolság.
Azért készült a segélycsomag, hogy a görögök csak egyet, és ne kettőt lépjenek vissza az egymást gyilkoló állatok felé, mert az nagyon rosszul néz ki, főleg közelről. És esetleg tovább talál terjedni a káosz.
És miután ezt megúszta Európa, akkor Magyarország szólt, hogy mi is szeretnénk ilyen káoszt. Úgy, mint a görögök.
Persze, nem gondolta ezt Magyarország komolyan. Csak sajnos, a többi ország azt nem gondolta komolyan, hogy Magyarország olyan hülye, hogy ilyet mondjon, és közben ne gondolja úgy.
Azt is mondta Magyarország, hogy az IMF hazudik. Az IMF-nek rálátása van az ország gazdasági helyzetére, és nem azt mondta, hogy csőd közeleg, hanem azt mondta, hogy javul a helyzet. Ebből az következik, hogy ha tényleg csőd közelegne, az azt jelentené, hogy az IMF folyamatosan hazudott.
Ettől a gondolattól bukott Amerika és Európa dollármilliókat. Magyarország forintmilliárdokat.
Gyakorlatilag azzal fenyegettük meg a közvetlen környezetünket, hogy visszaesünk arra a szintre, ahol az emberek gyújtogatnak, fosztogatnak, ölik egymást az élelemért. Ugyanis az államcsőd ezzel jár.
Sőt, mint láttuk, kevesebb is elég a zavargáshoz. Csőd és éhezés nélkül is éveken át randalírozott nálunk az utcán az a csapat, amelyik a többieknél kicsit közelebb érzi magát az állatokhoz.
Lehet, hogy csak hatszáz ember volt kint, de elképesztő nagy hányad gondolta azt, hogy végülis ez a zavargás valahol érthető és indokolt. Jólszituált ismerőseim mondtak ilyeneket.
És hát ezek a dolgok összeadódnak a külső szemlélő fejében. Ezért ijed meg annyira tőlünk.
Az Orbán-katona Kósa Lajos nyilatkozata nekem csak ebben a hónapban tízezer forintba került. De nem ez a baj. Németország nagy része most utál minket, ez már nagyobb baj, de még mindig nem ez az igazán szomorú.
A fő baj az, hogy miközben a jelenlegi kormányerő az állatok világa felé kalauzol vissza minket, úgy tűnik, hogy erre van is igény.
Mert aki le akar térni arról a - messze nem tökéletes - irányról, amelyre a nyugat tart, az okvetlenül affelé mozdul, ahol még lövik egymást az emberek. És ahol éheznek. És ahol az újságírót polóniummal mérgezik.
Mert több irány jelenleg nincs. Ebből a kettőből lehet választani.
click more :: 2010. június 16., szerda, 02:27:04 :: 3 komment
dialogue
- Olyan büszke vagyok az új blogomra, akármikor nézem a statisztikát, azt látom, hogy rengeteget klikkelnek a látogatóim. Még nincs annyi bejegyzés, hogy egyet is klikkelni kelljen, mert az egész olvasható a főoldalról, de van, akinek ez nem elég.
- Mennyit klikkelnek?
- Átlag hármat.
- Az tényleg elég jó.
- Ugye.
- Nekem volt egy blogom, ahol egy-egy látogató átlagosan 207-szer klikkelt. Igaz, nem szándékosan.
- Mennyit?
- 207. De az tematikus blog volt.
- Hogy a jó életbe lett annyi? Kik jártak oda?
- parkinson.blog.hu
keep the secret :: 2010. június 14., hétfő, 20:44:51 :: 1 komment
tech
The main idea behind the firewall is still unknown.
exemplary :: 2010. június 09., szerda, 17:35:05 :: 6 komment
politics eco
"Lopott banki adatokat vett a német állam
A hatóságok 185 ezer eurót fizettek a pénzüket svájci bankszámlákon elhelyezett személyek által elkövetett adócsalásokról árulkodó lemezért, az informátor állítólag jócskán engedett eredetileg 500 ezer eurós követeléséből."
Vajon a hacker adott számlát a cédéről?
Ha igen, mi állt rajta? "Lopott banki adat Svájcból, 185 000 eur + vat"?
Ha nem, hogyan fog adózni a 185 ezer euróról? És az állam hogyan számol róla el? És mi alapján büntet meg utána bárkit?
reboot :: 2010. június 08., kedd, 11:11:30 :: 11 komment
politics eco
Úgy látom, lassan időszerű kiírni az előrehozott választásokat.
Esetleg úri eleganciával várhatunk vele még egy hetet. Ez esetben, javaslom, mindenki váltsa át 2-3 különböző valutába* az összes félretett forintját.
*: Bár ki tudja, ha Kósa és Szijjártó még egyszer megszólal, talán még az arany is bedől.
health care :: 2010. június 07., hétfő, 04:24:49 :: 0 komment
dialogue eco
- Tudtad, hogy az aszpartam olcsóbb a cukornál?
- Komolyan?
- Miért, mit gondoltál? Hogy tényleg a Fogorvosok Szövetségének ajánlásával?
honey :: 2010. június 04., péntek, 21:41:28 :: 62 komment
conspiracy kitchen
Az Internet valóságos kincses tárháza az információnak, már amennyiben valakit a kikristályosodott méz folyékonnyá változtatása érdekel. Ez a közismert eljárás, a méz felmelegítése és kristálytalanítása arra emlékeztet, ami néha azután történik, hogy egy egy tragikus baleset életveszélyes állapotban lévő sérültjét tizenkét órás műtéttel hozza vissza a főorvos az életbe: az illető másnap magához tér, lábraáll és kiugrik az ablakon.
Nyilvánvaló, hogy a méz egyetlen emberi fogyasztásra alkalmas halmazállapota szilárd. Mézkristályosító leírást mégsem találtam sehol. Odáig, hogy a boltban szinte csak folyékony mézet kapni, minden bizonnyal a sok kis méhecske mérhetetlen szorgalma vezetett. Nyilván felrobbanna a kaptár, ha a termelő nem adná el az összes mézet azonnal.
Ezért hát az elmémben kikristályosodó kulcsszavakat belevertem a klaviatúrába, és felhívtam az első bio-méztermelőt, akinek a neve fennakadt a központi embernyilvántartó - ismertebb nevén: google - adatbázisát folyamatosan fésülő algoritmus-szörnyeteg digitális karmain.
Azt, hogy valaki bio-őstermelő, onnan lehet tudni azonnal, hogy miután elmondod neki, hogy bizony, fent van a telefonszáma az interneten, ő visszakérdez: hol?!
Arról kérdeztem, hogyan kell kikristályosítani a mézet. Azt felelte, hogy a méz nem kikristályosodik, hanem ikrásodik, és ettől nem lesz semmi baja, többet erről nem mondhat, hát jó egészséget kívánt és elköszönt.
Még aznap este háromszor visszahívott.
Az első hívás alkalmával beszámolt arról, hogyan tette tönkre a Tesco és az Auchan a magyar mézpiacot a forralt mézzel, amelyben már nyomokban sem található egészséges anyag, és hogy sajnos törvényi szabályozás híján minden jöttment kitalálhatja, hogy mézet termel, és máris mézet termel. És hogy ő már el se jár a méhésztalálkozóra, mert ott csak beszél mindenki a semmiről, és azt is jó hosszasan.
A méhésztalálkozó rejtelmei a szüntelen cikázó gondolataim periférikus tartományáig jutottak csak el.
Magamba szálltam és szégyelltem magam, ugyanis megboldogult nagyapám maga is tartott méheket. És nem tudom, hogy a méheink szálltak-e virágról virágra, mert leginkább cukrot legeltek, azt hiszem.
Születésem után igen hamar megtanultam, hogy nem csak a bor készül cukorból, hanem a méz is.
Gyerekkorom egyik súlyos traumája ez.
Emlékszem nagyapámra, aki egy nagy-nagy befőttes üveget majd színültig töltött forró vízzel. Aztán a vízbe aprólékos gonddal öntötte a kristálycukrot, és olyan komoly arccal kavarta, mint aki éppen háborúba készül.
- A méheknek lesz - mondta, és nem azért, hogy megnyugtasson.
Hiába könyörögtem, nem kaptam egy apró kockacukrot sem, mert elromlik tőle a fogam.
Mérhetetlen szomorúság tört rám. Míg a méh, ez a hitvány állat, amely életét adja azért, hogy egyszer belém szúrhasson, két marokkal tömheti magába a cukrot, nekem még egy morzsányi se jár. A fiatal testbe zárt lelkem ekkor szembesült először a világ mérhetetlen igazságtalanságával.
Már akkor feltűnt, és így utólag igen furcsának tartom, hogy nekünk - ha jól emlékszem - örökzöld méheink voltak. Ma is látom magam előtt, ahogy a befőttes üvegbe töltött víz gőzölög a teraszon. Igen, tél volt már talán, vagy ősz vége, ez egész biztos.
Igazából nem tudom, szokás-e télen etetni a méhet. A mi családunkban a januári szúnyogcsípés sem volt ismeretlen, apám ugyanis a pincében tenyésztette a szúnyogokat esővízben, hogy legyen mit enni adni a halaknak.
Ez a méhetetés elsősorban azért volt gyanús, mert soha nem nézhettem meg, hogyan eszik a cukrot a méhek, mert esetleg valamelyik meg talál szúrni, és abba, ugye, szegény belehal, és fogytán volt a vietnámi balzsam is, az igazi, sárga csillagos, kámforos, pont olyat azóta se lehet kapni, csak hitvány utánzatokat. Egyedül a valódi vietnámi balzsam jó méhcsípésre. Spórolni kell vele.
Azt hiszem, már akkor sem voltam biztos abban, hogy az a cukros víz tényleg a méheké. Ott állt a nagyapám, a nagymamám, a nagynéném és anyám, és éreztem, hogy lappang közöttük valamiféle titok vagy egyezség, amelybe én nem nyerhetek beavatást. Rájöttem, létezik cselszövés, amelyben még a tulajdon anyám is cinkos lehet, csak én nem, ezért néz rám ártatlanul, és mondja a szemembe: - Igen, ez a méheknek lesz, kisfiam.
Akkor ébredtem rá arra, hogy van a világon egy titkos hely, talán a kert végében, a szőlőlugasban, esetleg a padláson, ahol felnőtt emberek állnak áhítatos arccal egy cukrozott vízzel teli, óriási üveg körül.
Mert az igazából az övék.
És én nem lehetek ott.
A második telefonhívás közben a bio-méhész elmondta, mennyire bántja őt, hogy löttyintett akácmézzel a kézben rohangálnak mindenfelé az emberek, mire elmeséltem neki, hogy a természetgyógyászom szerint nem is akácmézet kell enni, ha az ember egészséges, mert az gyógyszer, és a méhész félreértette ezt. Azt hitte, azt akarom mondani, hogy egyáltalán nem kell mézet enni, és szinte kiabálva üzent az "orvosomnak", hogy akkor nyugodtan dobja fel a talpát, és előtte egyen jó sok Milky Wayt.
Mikor Dinának elmeséltem mindezt, hangosan felröhögött: - Ez a méhész egész biztosan Jobbikos - mondta. Igaza lehet.
Harmadszor is hívott a méhész - bizonyára teljesen rápörgött arra, hogy szakember -, és végre a kérdésemre válaszolt: az egyik méz hamar ikrásodik, a másik meg nem. Mondtam neki, hogy közben utánaolvastam, és állítólag a magas szőlőcukortartalmú méz ikrásodik hamar. Lassan ikrásodik az, amelyikben több a gyümölcscukor, mire ő, hogy ebben lehet valami, mert az ikrásodás-bajnok méz a repceméz, és hogy inkább azt vegyek tőle, bár nem tudja, hogyan, mi módon, mert ő igazából nem árul mézet, de mégis szeretne eladni nekem, mert ilyen érdeklődő vagyok, és majd kitalálja, hogyan legyen, felhív, és megoldjuk.
Megkérdeztem, mi a véleménye arról, ha a mézet a hűtőbe teszem ikrásodni. Azt felelte, hogy az ikrásodás titka az, hogy "várni kell". Nehéz lenne ennél tömörebben összefoglalni azt az áthidalhatatlan szakadékot, amely a városi és a vidéki ember világszemlélete között helyezkedik el.
Most ott tartok, hogy a bio virágméz a hűtőben áll két napja, és azért se ikrásodik. Fenyegetően nézek rá, miközben körülötte pakolok.
Ő még nem tudja, hogy vettem a DM-ben szőlőcukrot, és ha nem kapja össze magát holnap estig, egészen biztos, hogy belekeverem.