read write talk :: 2012. november 30., péntek, 21:13:33 :: 39 komment
social

Mégiscsak érdekes, hogy bár több ezer éve tud írni, olvasni és beszélni az emberiség, még mindig ott tart, hogy gyereket csinálni fontos, hasznos és humánus dolog.

Nyilván nem vagyunk még elegen, túl sok az erdő a kontinenseken, az óceánok mélyén túl sok a hal, és a kőolaj is csak nem akar végre elfogyni.

A születésszabályozás és a szigorú családpolitika olyan embertelen. A tömeges éhhalál a humánum útja.

Öregszik a társadalom. Aha. Mind a hétmilliárd egyre öregebb. Manapság már munkaképtelen aggastyánok bújnak elő az ölekből. Bezzeg régen még csecsemőket szültek a nők.

Istenem.

Távol álljon tőlem, hogy elvitassam két szép, okos, egészséges lelkű, szerencsés génekkel és határozott jövőképpel rendelkező, egymást szerető és stabil párkapcsolatban élő ember jogát attól, hogy felelősségteljes és közös döntéssel örökbe fogadjon egy-két árvát.

Elismerem, lehet ez szép project. Egy a több ezer lehetséges, szintén szép, egyéni vagy társas project közül.

A társadalom szemében mégis a szaporodás az egyetlen, amelynek értéke van, és amit, ha nem csinálsz, számukra nem is vagy ember. Nő egész biztosan nem, és akkor még örülj, hogy nem égetnek el.

Holott ez az egyetlen, amelyhez nem kell embernek lenni. Nem kell hozzá tudni se írni, se olvasni, se beszélni.

Annyit kell tudni hozzá, amennyit az állatok tudnak.

Ők azonban alkalmasabbak rá az embernél.

Lehet, hogy ez a cél. Utolérni őket végre.

Hát hajrá.

freud :: 2012. november 27., kedd, 17:56:53 :: 1 komment

- Na, most meg szociálpedagógia helyett olvastam szociopatát. Vajon miért.
- Ugyanazt jelenti, nem?
- Mióta mindent félreolvasok, sokkal színesebb és tartalmasabb az életem.
- Én is szeretem. A város tetszőleges pontján váratlanul felröhögök.
- Boldogabb lettem. Például a leveledben a "nem borozunk"-ot a következőképpen olvastam félre: "borozunk". 

distance :: 2012. november 26., hétfő, 22:17:27 :: 0 komment
dialogue

- Mert okos vagy és szabad.
- Hát, jól esik, köszönöm. Te pedig még mindig tökéletes vagy.
- A tökéletességtől már nagyon-nagyon messze járok. Az átellenes oldalon.

elsewhere :: 2012. november 25., vasárnap, 01:17:29 :: 36 komment

Ez a franchise is csak ebben az országban nem működik.

(De legalább patológiás versenyben simán nyerne a magyar zsűri.)

Máshol így szól:

Neked melyik tetszik jobban? Nálam Rihannát mindkettő veri.

Jessicát is imádom, de nézd meg az ukrán csajt.

A mimikát figyeld. Másik bolygó.

Másik bolygó.

it's so easy :: 2012. november 18., vasárnap, 16:55:39 :: 7 komment

Kedvenc mondataim egyike: "Neked könnyű, mert otthon dolgozol".

Meglepő gyakorisággal közlik ezt velem, úgy értem, ahhoz képest gyakran, hogy emberekkel mennyit kommunikálok. (Amit az esetek többségében szerencsére sikerül írásos formátumra enyhítenem.)

Türelemes és megértő személy lévén elmesélem, hogy mit gondolok erről.

Van az ismerőseimnek egy roppant kis lélekszámú halmaza, akik tisztában vannak azzal, hogy az ősrobbanás vagy a teremtés pillanatában minden további esemény előre eldőlt. Ők olyan kevesen vannak, hogy azt meg sem merem számlálni, nehogy a végeredmény nulla legyen.

Eleve elrendelt világban nincs értelme a következő fogalmaknak: érdem, döntés, álhatatosság. Nem vagyunk urai egyetlen pillanatnak sem. Így sem én, sem ez a legfelebb két emberből álló csoport nem gondolja úgy, hogy nekem jó, mert otthon dolgozom. Azt sem gondolják, hogy nekik rossz, hogy nem. Azt gondolják, hogy mindez így jött ki a Nagy Egyenletből.

Aztán vannak, akik szívből-lélekből választanak maguknak olyan hivatást, amelyet körülményes lenne otthon gyakorolniuk.

Ha a lakásodban műtesz embereket, előbb-utóbb valaki rádküldi az ANTSZ-t. Az ANTSZ-szel jobb vigyázni, mert ők olyan mozgó célpontot is könnyűszerrel eltalálnak, mint Geréb Ágnes. A saját otthonodban berendezett műtőnek hosszú távon esélye sincs ellenük.

Bármennyire megterhető elutazni Afrikába, felkelni hajnalban és kimenni a terepre, még mindig ez az optimális módja a szavannai oroszlán fényképezésének. Otthoni készíteni ilyen képeket még több szenvedéssel jár.

Kevés pszichiáter dolgozik otthon. A pszichoanalízis szerves része, hogy a páciensed szerelmes lesz beléd. Ez tudományos tény. Nehéz kezelni a helyzetet, ha ő a eközben kanapédon ül, te pedig az ágyadban fekszel. Bár a fene tudja. Van, akit szívesen kezelnék otthon. Sőt, ha úgy nézem, réges-rég pszichiáter vagyok.

Mindenesetre a szakmájukat tudatosan választó barátaimmal szintén nem arról szoktam beszélgetni, hogy nekem milyen könnyű, mert otthon dolgozom. Hanem arról, hogy melyikünknek miért nehéz. Mivel mi kihívást keresünk a munkánkban. Méghozzá szándékosan.

Aztán van a maradék, az emberiség 98%-a, aki egyrészt hisz a szabad akaratban, hisz az érdemekben, másrészt kényszerből választott magának munkát. Már ha ezt esetükben választásnak lehet nevezni.

Szerintük nekem jó, mert otthon dolgozom. Nekik viszont nehéz és rossz, mert ők korán kelnek, vagy mert egész nap a városban kell rohangálniuk.

Ők azok, akikkel arról beszélgetsz, hogy hová tedd a vizes esernyőt, hogy milyen nap van ma (legfeljebb 3-4 napot szoktam tévedni), vagy hogy mit csináltatok aznap, és hogy hogyan épül fel a római jogrendszer. Vagy bármi másról, ami három agysejtnél nem igényel többet.

Számukra most elárulom az otthon végzett munka titkos, Hármas Formuláját:

1. Kelj fel.
2. Ne menj el otthonról.
3. Dolgozzál.

Érdemes olyan munkát választani, amelyet megfizetnek. Így a Hármas Formula tetszőleges ideig alkalmazható marad.

Ki lehet próbálni. Bátran. Csak tessék. A programozáson kívül számtalan munka számításba jöhet: szakfordítás, kereskedelem, webdesign, magánoktatás, kézművesség, szerviz, tanácsadás, pályázatok írása, cég vezetése, és így tovább.

Mivel nekem mindez könnyű, bárkinek könnyű lehet. Nemigaz?

Főleg, hogy a fentiek több mint felét már csináltam, vagy most is csinálom.

Ezért úgy döntöttem, hogy a következő embernek, aki azt mondja, hogy "nekem könnyű, mert otthon dolgozom, neki meg nehéz", jégcsákánnyal verem szét a fejét szilánkokra.

taste :: 2012. november 13., kedd, 17:51:46 :: 0 komment
social

Az a baj az óceán közepén tutajon rekedt, illetve a barlang mélyébe szorult csoportokkal, hogy:

Akit a legszívesebben megölnél elsőként, abból akarsz enni utoljára.
Akiből a legjobb étvággyal tudnál falatozni, azt akarod a legkevésbé megölni.

irradiation :: 2012. november 04., vasárnap, 23:43:27 :: 2 komment

A megvilágosodáshoz vezető út olyan, mint ahogyan a helyére kerül egy nagy csavar.

Először felteszel magadnak egy kérdést. Hogy van-e Isten, hogy létezik-e szabad akarat, hogy mennyire lehet fárasztó ezredjére az újjászületés.

Elindulsz. Kezdetben nem is veszed észre, hogy egy nagy, szabályos kör mentén haladsz. Lassan fordul el a nagy csavar. Bejárod a teljes ívet. És végül visszatérsz a kiinduló helyzetbe.

Egy pillanatra úgy tűnhet, hogy ugyanoda érkeztél vissza. Ez nem így van. Egy menettel már beljebb jutottál. Már út van mögötted. Egy nagyon fontos körrel kerültél közelebb.

Átfogalmazod magadban a kérdést, pontosítod vagy újat teszel fel. Ismét elindulsz. Fordul a csavar, szépen, a kör mentén. Ismét visszatérsz ugyanabba a pontba. És ismét beljebb kerültél egy menettel.

Ekkora már tudnod kell, hogy nagyon jó úton haladsz.

Újabb kérdések. Újabb körök. Egyre beljebb és beljebb mész. Folytatod és folytatod.

És a végére egészen becsavarodsz.

behind :: 2012. november 04., vasárnap, 14:45:18 :: 9 komment
socical

A gyerek azért ír titkos naplót, hogy a szülei megtalálják és elolvassák.

Ha nem gyerekkorában olvassák el, akkor később.

Kérdezz rá, és jó eséllyel senki nem fogja azt válaszolni neked, hogy azért írt titkos naplót, hogy a szülei elolvassák. Azt fogja mondani, hogy azért írt, hogy ne olvassák el.

A világ problémáinak többsége az önismeretnek ebből a mélységéből táplálkozik.

Ha a gyerek nem akarná, hogy bárki elolvassa a naplóját, akkor nem írna naplót. Belekiabálná a titkait egy gödörbe, és eltemetné. Ha azért írna, hogy később is csak ő olvassa el, akkor valóban elrejtené. Nem hagyná soha elől, és nem hagyná ott tíz évre a régi házban, miután elköltözött.

Az kerül a naplóba, amit nem tud, nem mer elmondani. És amit el akar mondani. Aztán a szülei vagy szólnak neki, hogy elolvasták, vagy nem. Lehetséges, hogy olyan szülei vannak, akik nem olvassák el. Ez a szerző eredeti, tudat alatti szándékán mit sem változtat.

Kérdezd körbe az ismerőseidet, hánynak szóltak a szülei, hogy elolvasták az övét. Vagy nem szóltak, de gyanús, hogy megtörtént. Vagy hányszor gondolkodott azon, hogy vajon megtörtént-e. Vagy maga a napló nem mindig volt igazán elrejtve. Vajon miért?

És még ott a kíváncsiság: vajon mennyire korrektek a szüleink velünk szemben? És a hátunk mögött?

Mindez vérkomoly lelki bújócska. Ki játszik bújócskát azért, hogy soha az életben ne találjanak rá?

A világirodalom tele van elolvasott naplókkal.

A könyvek már a felnőttek naplói, amelyekben időnként gyerekek elolvasott naplóiról írnak, időnként egyéb érzéseikről és gondolataikról.

Olyan emberrel szeretek beszélgetni, aki ilyenekre:

A., Magától rájön.

B., Amikor elmondom neki, viszonylag hamar megérti és feldolgozza információt, vagy legalább képes nyitott elmével fogadni és érdemben átgondolni a kérdést.

Hogy hány ilyen ember van, az megmagyarázza, hogy miért dolgozom otthon, miért halkítom le a telefont, és miért nem járok fel a facebookra.

spiritual togetherness :: 2012. november 04., vasárnap, 14:41:02 :: 0 komment
love

Endorfin és dopamin.

Összeköt. Szétszed.

feel :: 2012. november 03., szombat, 21:45:44 :: 0 komment
love

A gyűlölet a szerelem egyik legkevésbé kártékony megnyilvánulási formája.