we are sorry :: 2011. február 26., szombat, 21:41:44 :: 11 komment

A Margitsziget északi oldalán, a budai hídfőnél sétáltam, és a parton, a lépcsőnél - ahol jössz ki a vízből - egy meztelen lábat pillantottam meg a Dunában. Talppal felém, sarokkal felfelé.

Fohászkodtam, hogy olyan megoldást találjak a látványra, amelyben a láb másik, a sötétségbe vesző oldalán nem szerepel vízihulla.

Mivel a láb nem mozgott, nem találtam.

Jött egy férfi, és ki akarta venni a holttestet, de inkább visszadobta, majd elindult felém. Aztán mosolyogva elsétált onnan.

Felhívtam a rendőrséget. Egy kedves női hang közölte, hogy először meg kell hallgatnom az akciós ajánlataikat. Zsebre tettem a telefont - a hívást nem szakítva meg -, és elindultam rendőrért. A sziget másik oldalán, ahol a repülőtér van, belesétáltam hat férfiba, akiken orosz rendőrruha volt. Csak a néger állt szóba velem. Mondtam neki, hogy a sziget északi felén, a hídnál van egy hulla a vízben, mire ő kinevetett: na és? Aztán még mondott valamit, hogy szerinte ki lehet az, és hogy három hónapja tűnt el.

Elővettem a telefont a zsebemből. Már legalább húsz perce ott volt, pont lementek a reklámok. A vonal másik végén egy cseppet sem kedves hangú rendőrnő köszönt rám.

- Jó napot. Azért hívtam önöket, mert a Margitsziget északi lábánál van egy hulla a vízben.
- Nagyon sajnáljuk. Majd szólunk neki, hogy másszon ki onnan. Viszonthallásra.

És lerakta.

Annyira felháborodtam ezen, hogy ülve ébredtem fel.

Szerintetek mit jelent az álmom?

reality :: 2011. február 26., szombat, 21:36:24 :: 1 komment

Ha valaha egyszer készülni fog egy realista, professzionális film, azt onnan lehet majd felismerni, hogy az összes főszereplő azt kérdezgeti egymástól: "Te, ilyen külsővel miért nem lettél inkább színész?"

Ebből következik, hogy az összes többi film egész biztosan nem valóságos eseményeken alapul.

root :: 2011. február 23., szerda, 07:09:57 :: 34 komment
dialogue social religion

- Rengeteg mindenre tanít az MMO. A virtuális világ, ahol több tízezer emberrel játszol együtt. Három hónap Aion után értettem meg, hogy az emberek 90%-a rosszindulatú, alattomos és sunyi.
- Nahát.
- Az Aion olyan bolygón játszódik, amely kettészakadt. A két félteke egymás ellen harcol. Az északiaknak kevés fény jut, ők zord, sötét és rideg világban élnek. Az északi erős, ellenálló és komor nép. A déliek fehér fényben fürdenek. A déliek aranyban járó, gőgös arisztokraták. Igen, Koreában készült a játék.

Az Aionban a saját féltekédről bárkivel kommunikálhatsz, de az ellenséges játékosokkal nem tudsz beszélni. Egyetlen teendőd van, ha találkozol velük: megölni őket. Ehhez a játék első felében nagyon komoly oltást kapsz. Olyat, mint a náci propaganda. Elképesztő hatékonyan működik. Mire az első ellenséges játékossal összetalálkozol (aki azért az ellenséged, mert a másik féltekén él), gyűlöletet fogsz érezni iránta. És az ilyen a találkozásnak az a vége, hogy az egyikőtök meghal.

A játékban semminek nincs morális következménye. Csupán hasznod vagy károd származhat egy-egy összecsapásból, pontszám formájában. A pontokat viszont el tudod költeni gyönyörű, máshogy nem megszerezhető ruhákra.

Nincsenek szabályok: megtámadhatsz nálad nagyságrendekkel gyengébbet, megölhettek tízen egyet, ahogy jól esik. Ezzel önmagában nincs is baj, ez ilyen játék. Mással kell játszani, ha valakit ez zavar. Ha nem akarsz boxolni, ne menj be a ringbe. Egyébként a saját féltekéden ritkán találkozol ellenséges játékossal, mert csak időszakosan és nehezen lehet átjutni az ellenséges világba, és hatalmas túlerővel nézel szembe ott. Van viszont egy köztes rész, az Abyss. Oda bármikor mehetsz. Abyssban folyamatosan ölhetitek egymást. Na, én ott játszottam.

Abyssban az a szokás, hogy 10-15 ember összeáll, és magányos ellenségekre, vagy 2-5 fős csapatokra vadászik. Ez valahol érthető. Az ilyen játékosok biztosra mennek.

Én ezt soha nem élveztem, ezért egyedül vadásztam, ami piszok nehéz, mert többnyire csapatokkal találkozol szembe. Kettő veled egyező szintű játékost nagyon nehéz legyőzni. Hármat olyan, mint megnyerni az olimpiát. Másfelől, ha nálad erősebbet ölsz, sok pontot kapsz érte, ha nálad gyengébbet, akkor keveset. Ha téged nálad gyengébb öl meg, sokat buksz, ha nálad erősebb, vagy ha csapat győz le, akkor kevés pontot vesztesz. Ennek köszönhetően - ha jól játszol -, kifejezetten megéri egyedül harcolni, hosszú távon úgy lehet sok pontot gyűjteni. Többet, mint tizenöt fős csapatokban. Csak el kell viselned azt, hogy rengetegszer halsz meg túlerővel szemben. Csapatban meg kevésszer.

A magányos vadászat arról szól, hogy odamész, ahol az ellenségeid járnak, és megtámadod őket. Lehetőleg egyesével.

Azt fogod észrevenni, hogy ha szembe jön veled egyszerre 2-3 (vagy több) játékos, akkor azonnal és gondolkodás nélkül rád ront. Ha nem vagy piszok jó, akkor biztosan meghalsz. És a veled egyező szintű játékosok többsége kerüli az egy az egy ellen való harcot.

Ám a tanulság, ami miatt mindezt elmondtam, a nálad gyengébb, magányos játékossal való találkozásból fakad.

Tudnod kell, hogy játékosok túlnyomó része gondolkodás nélkül megöli a nála gyengébbet (ha tudja róla, hogy gyengébb, pontosabban, hogy alacsonyabb szintű). Ezzel önmagában nincs baj: ha nem tetszik, nem kell Abyssba menni.

Értelme viszont nincs sok: a nálad lényegesen alacsonyabb szintű ellenfélért nem kapsz pontot, viszont rengeteget buksz akkor, ha ő győz. Erre normális esetben kevés esély van, mert ő alig tud ártani neked, te viszont 2-3 ütéssel meg tudod ölni őt.

Azt nem jelzi ki a játék, hogy ki gyengébb és ki erősebb nálad, de a ruhából és a viselkedésből sejteni lehet.

Szóval, ha a kihívás és a - nagyon is értékes - pontok miatt harcolsz, akkor semmi értelme a nálad gyengébbeket megölni. Te elvesztegetsz egy percet feleslegesen, amit hasznosabban tölthetnél, ő meg tízet veszít azzal, hogy megölöd, mert visszakerül Abyss peremére.

Tehát mész egyedül, és szembe jön a nálad gyengébb játékos, szintén egyedül, és észrevesz. Először elkezd menekülni.

Menekül, de látja, hogy nem mész utána. Megáll. Csodálkozik. Nem érti. Vár, aztán elindul feléd óvatosan, de te mész tovább. Ekkor ő úgy gondolja, hogy ügyetlen vagy, gép játszik helyetted, vagy csak simán félsz tőle. Neked ront és elkezd ütni.

Alig-alig sebez rajtad. Állsz, és nézed fél percig a szenvedését. Aztán kezded unni, meg persze azért valamennyit sebez, ezért beleütsz egyet, amitől ő elveszti az életerejének a harmadát. Ekkor hanyatt-homlok menekülni kezd. Néha visszajön és megtámad még egyszer, újra megütöd, és elszalad.

Aztán mész tovább. Látod, hogy áll, és néz, és nem érti, hogy mi van, aztán leesik neki, hogy egyszerűen nem akartad megölni, neki meg esélye sem volt ellened, de azt még mindig nem érti, hogy végülis miért nem ölted meg.

Nem törődsz vele, el is tűnik a látóteredből. Aztán megjelenik kettő veled egyező szintű ellenség. Látják, hogy te egyedül vagy, ők meg ketten, úgyhogy jól neked ugranak.

Sok gyakorlás, megfelelő felszerelés és harci szellem esetén van esélyed ellenük, de piszok nehéz egyszerre kettőt legyőzni. Teljes akaraterőddel küzdesz, az agyad 120%-on dolgozik. Kattog az egér, recseg a billentyűzet. Az egyiket bénítod, a másikat ölöd, gyógyitalt iszol, varázsolsz, mozogsz, támadsz, védekezel. Két perces, iszonyú kemény csatában, izzadva, kétszázas pulzussal levered mindkettőt. Hajszálvékony csík marad az életerődből. Remeg a kezed, alig tudod fogni az egeret, hullámzik a tested az adrenalintól.

Ebben a pillanatban megjelenik mögötted a nálad jóval gyengébb, alacsonyabb szintű játékos, akinek három perccel ezelőtt megkegyelmeztél. Akit hagytál továbbmenni. A hátad mögé áll, és megöl.

Pontot alig kap ezért. A kapott pontszám arányos azzal is, hogy ki mennyit sebzett beléd. A másik kettő kap, akit legyőztél. Akik meghaltak. És te elbukod a pontokat velük szemben.

Hogy mit érzel, azt nem lehet elmondani. Azt viszont el lehet, hogy tíz emberből hány cselekszik a fenti módon. Kilenc.

Nem öt, nem hat vagy hét, hanem kilenc.

Elkezdtem figyelni őket.

Van Abyssban olyan is, hogy háború, amikor százan harcoltok száz másik ellen.

Ha meghalsz, a pálya elejéről kell visszamenned a csatába, ami unalmas, idegesítő és frusztráló. Az, amikor mész valahová, gyakorlatilag holtidő. Létezik erre megoldás: sok (játékbeli) pénzért lehet venni olyan varázskövet, ami tíz alkalommal feltámaszt. A csata közelében érdemes lerakni. Az a baj, hogy ha megtalálja, el tudja pusztítani az ellenség. Ezért az égvilágon semmi pontot vagy pénzt nem kap. Annyit ér el vele, hogy te nem tudod többé használni.

A háborúk zöme pusztán a pontszerzésről szól. Nem egy varázskardot kell megszerezni, nem is egy terület feletti ellenőrzést. Ütitek egymást a pontokért és magáért a küzdelemért. Így abból, hogy a közelben támadsz fel, ha legyőznek, és nem a pálya másik felén, az ellenfélnek az égvilágon semmi hátránya nem származik. Sőt, akkor jár rosszul, ha messziről kell visszajönnöd a harcba, mert addig se vagy ott. Így nem lehet legyőzni, tehát nem jár érted pont.

Tehát azzal, hogy a feltámasztó varázskövedet az ellenség szétveri, egyetlen dolgot ér el: te rengeteg pénzt veszítesz. Hosszú órák kemény munkájával szerzett pénzt, mert az a kő piszok drága. De neki ebből nulla haszna származik, túl azon, hogy te szörnyen rosszul érzed magad.

Megmondom, tízből hány játékos veri szét a feltámasztó követ. Kilenc. Volt, hogy ezt számoltam.

Azt tanultam a játékból, hogy tíz emberből kilenc rosszindulatú. Ok nélkül, haszon nélkül árt. Tízből kilenc alattomos és sunyi, mert akkor támad hátba, ha esélyed sincs védekezni. Azután cselekszik így, hogy olyan küzdelemben kegyelmeztél meg neki, ahol halvány esélye sem lett volna ellened. Akkor teszi, amikor védtelen vagy, akkor is hátulról.

Az emberek 90%-a így viselkedik akkor, ha a tetteinek nincs következménye. Nem a játék, hanem a következmények hiánya hozza mindezt elő.

Ezért hülyeség szociológiai meg pszichológiai elméleteket gyártani a morálról, a korrupcióról, a közerkölcsről: be kell tenni az embereket egy olyan helyre, ahol a tetteknek nincs következménye, és meg kell nézni az eredményt.

Egyetlen egy oka van annak, hogy a valóságban nem szúr hátba minden ok nélkül tíz emberből kilenc. Az, hogy büntetés jár érte. Ellenkező esetben megtenné - a szó valódi értelmében. Nem nyereségvágyból. Csak úgy.

Ha nem lennének következmények, tízből kilenc ember ok nélkül pusztítana, ártana és ölne. Nincs olyan, hogy agresszív vallás. Nem a vallás agresszív, hanem az ember. Nem a kereszténység ölt a középkorban, és most sem az iszlám harcol a nyugat ellen. A következmények hiánya elegendő ok. Ha lehet máglyán égetni, tízből kilenc máglyán éget. Ha lehet utcán nőt korbácsolni, korbácsol. Ha lehet kövezni, kövez. Ha lehet rakétázni a szomszédos országot, tízből kilencen lőnek át - ha van rakéta, és nincs következmény.

- Igen, tudom.
- Azért én örülök, hogy játszottam. Ennek köszönhetően jöttem rá a fentiekre. Nem arra, hogy van ilyen, hanem arra, hogy 90%. Ez az igazán hasznos tudás.
- Na látod. Erről beszéltem. Szerinted én miért utálom az embereket?
- Azért, mert egy antiszociális gyökér vagy.

next round :: 2011. február 22., kedd, 09:20:09 :: 1 komment
dialogue

- Ezt a tányért már nem merem kivinni. Ne haragudj.
- Ha most nem viszed ki, soha többé nem mered majd.
- Biztos megpróbáljam? Jól esik, hogy bátorítasz.
- Persze. Nyugodtan. Amíg a készlet tart.

rotten fruit :: 2011. február 19., szombat, 07:05:28 :: 31 komment

14 éves korom óta van bankkártyám, konkrétan a születésnapomra azt kértem anyámtól, hogy vigyen át Gödöllőre, és intézzük el. Azért a 14.-re, mert személyi igazolvány kellett hozzá, azt meg nem adnak előbb.

Ez persze nem jelenti azt, hogy profi bankkártyás vagyok. De reménykedtem, hogy egy szintet azért csak megütök már.

Épp ma vettem át 5 darab, a Psyshopról rendelt cédét, melyeket a korábban Taiwanról rendelt DAC-on és az Amerikából rendelt konverteren keresztül fogok hallgatni. Tehát elmondhatjuk, hogy vásároltam már néhány dolgot kártyával.

Ám az élet nem ennyire egyszerű.

Ma éjjel ugyanis négyszer próbáltam meg regisztrálni az iTunes-on. Nyilván nem mértem fel időben, hogy én nem lehetek Apple felhasználó, mert nem vagyok hozzá elég síkhülye.

Nem arról van szó, hogy zseninek nevezem magam, vagy hogy azt akarnám sugallani, hogy különleges képességek birtokában vagyok. Egyszerűen csak megtanultam írni olvasni, és boldogulok a számítógép ki-be kapcsolásával, és rendszerint emlékszem arra, hogy mi történt egy perccel ezelőtt.

Apple userhez ez már sok.

Mert azt csak agy nélkül, vagy félholtra befüvezve "istenem, zsibbadok, olyan jó, Macem van!" bódulatban lehet elviselni, hogy az e-mail címem, a jelszavam, az ellenőrző jelszavam, a bankkártyaszámom, a titkos kódom, a nevem, a lakcímem és a kártya lejárati dátumának megadását követően a régióválasztásnál a program - szó nélkül - visszadob a főoldalra.

Az is megszakította a regisztrációt, ha alt-tabot nyomtam közben.*

Tényleg szégyellem magam, hogy regisztrálni próbáltam. Elnézést kérek.

Egyébként onnan tudom, hogy Apple userként teljesen le kell hülyülni, mert megmondta Steve Jobs. Azt mondta, hogy a felhasználótól nem várható el, hogy tudja, mit akar. Nyilván én már ennél a résznél kihullottam.

Másfelől Steve Jobs halálos beteg, és ezzel nem szeretnék viccelni, mert nem vicc, és nem is vicces.

Csak azon gondolkodtam el, hogy amikor a hír kiderült, milyen meredeken kezdett zuhanni a részvény, és hogy most minden elme-... akarom mondani: almafogyatékos azon parázik, hogy mi lesz, ha ez az egyszemélyes innovatív istenség visszavonul. Hogyan élhetünk tovább ezen a bolygón, ha Steve Jobs már nem kápráztatja el folyamatos újításaival még a minket figyelő alienek seregét is.

Hát tényleg nem tudom, mi lesz, de az biztos, hogy valami kétségbeejtő fog történni, ha az összes zombi egyszerre kisétál a Starbucksból, hóna alatt egy döglött Macbookkal.

Amúgy szívesen aláírom, hogy az övéhez hasonló tempóban ember még nem vezetett be technológiákat.

Itt van például a legújabb forradalmi újítás, a multitasking. Mint annyi minden mást, ezt is a világon először Steve Jobs fogja beépíteni egy Apple számítógépbe.

Nem mellesleg ez az egetrengető újdonság, mely lehetővé teszi majd, hogy a számítógép egyszerre több feladatot végezzen - a természetben sehol nem fordul elő magától.

És nem csak a vízesések mélyén és a fák gyökere között nem található meg a multitasking, hanem a piacon lévő számítógépek egyikében sem.

Leszámítva persze a windows, a linux, a unix, az os/2 és az amiga alapú gépeket, a blackberry, a symbian, és általában az elmúlt nyolc év mobiltelefon oprendszereit közepestől felfelé, na és a hackelt commodore 64-et. De például a commodore 16-ba tényleg sehogy nem került bele.

(*: Gondolom, az alt-tabtól azért szállt el az iTunes regisztráció, mert még nem készült fel a multitaskingra.)

Úgyhogy remélem, hamarosan felgyógyul Steve Jobs, és mindenki mást megelőzve elsőként futtatja a multitaskingot az Apple gépeken.

Egyszer talán még az iPhone-osok is hozzájuthatnak ehhez a futurisztikus technológiához, amivel - a telefonálást és az sms-ezést leszámítva - elérhetik a 6 éves K750-esem szolgáltatási szintjét.

Ha esetleg valaki nem bukik le az iTunes-ba épített agyérzékelőn, és sikerül bejutnia az amerikai boltba, mert Steve Jobs úgy döntött, hogy a felhasználók Európában dögöljenek meg, az legyen kedves nekem megvenni losslessben a két Mindwave albumot.

Kösz.

(A múlt héten egy IT igazgató akarta nekem megmutatni az új Macjét, de a gép nem ébredt fel a Suspendből. Úgy lefagyott, hogy ki kellett venni az akksit is. Biztos megijedt tőlem).

cheat :: 2011. február 18., péntek, 08:51:11 :: 7 komment

A zene ütemével tökéletes összhangban előadott mozdulatokat fél órán keresztül figyelve kénytelen levonni a következtetést: vagy újra kell gondolnom mindent, amit eddig a jelbeszédről és a süketnémákról hittem, vagy a mellettem ülő pár pofátlanul csal.

cum back :: 2011. február 15., kedd, 23:46:51 :: 11 komment
dialogue social

- Bírom ezeket az "Utazz Dubai-ba, csak ennyiezer forint a repjegy" reklámplakátokat. Mindegyiken van egy épület, ami úgy néz ki, mint egy álló f.sz. Szerintem egyébként az összes új épületük úgy néz ki.
- Azért, mert Dubai-ba az összes magyar nő f.szt szopni megy.
- Mondjuk a repjegy árát forint helyett kiírhatnák úgy, hogy a lánynak hány dákóra kell majd ráhajolnia, hogy haza is tudjon jönni.

stars :: 2011. február 10., csütörtök, 04:01:56 :: 19 komment
dialogue science

- Szeretnék kérdezni tőled valamit.
- Igen?
- A Holdat mi takarja el?
- A felhő.
- Nem. Ez tegnapelőtt volt.
- Akkor a templom.
- Nem. Segíts már.
- Egy hülye turista.
- Valamelyik bolygó takarta el. Szerinted melyik lehetett?
- A Jupiter.
- Biztos?
- Persze. Az apró Jupiter meglehetősen gyakran kerül a Föld és a Hold közé, csak többnyire észrevétlen marad. Amúgy mennyit takart ki belőle?
- Úgy a felét.
- Akkor inkább az első három bolygó egyike lehetett.
- Melyik?
- Gyanítom, a Föld. Ezt nevezzük holdfogyatkozásnak. Valószínűleg nem teljes holdfogyatkozás volt. Részleges hold- és napfogyatkozás gyakrabban van, mint teljes, ezért ezeket nem mondja be a tévé, és nem utazik ide 5000 japán. Én már láttam vagy két részleges napfogyatkozást. Odanéztem, és pont fogyatkozott a Nap. Egy percre felálltam a teraszra, mert este volt, aztán mennem kellett vissza kapálni. Látod, ennyire nincs kiemelt csillagászati jelentősége a részleges fogyatkozásnak.
- Igazából azt szerettem volna kérdezni, hogy van-e értelme távcsövet venni. Látni vele valami érdekeset az égen a városból?
- A városból? Hogyne.  Az égbolt leglátványosabb jelenségei tökéletesen megfigyelhetőek városból, egészen olcsó távcsővel, sőt, akár szabad szemmel is.
- Mik azok?
- Az amerikai űrsikló-robbanások.
- A kisfiam egészen odavan a bolygókért. Azért szeretnék távcsövet venni.
- Tényleg, vannak fent égitestek is. Komolyan érdeklődik?
- Igen, van ilyen bolygós képernyővédőnk, és mindig szól nekem, hogy: "anya, nézd!". Egyszerűen imádja őket.
- A bolygók, csillagok és galaxisok fő közös vonása, hogy ezerszer jobban megfigyelhetőek a képernyővédőn, mint az égen. Legalábbis földi távcsővel. Az viszont tény, hogy vidéken jobb a helyzet. Egyrészt sokkal tisztább az ég, másrészt ott a képernyővédő hátrányból indul, mert nem mindig van áram.
- Szóval vidékre kell menni?
- Néhány évvel ezelőtt Kapolcson jöttem rá, hogy a Tejút nem csak a Székely himnuszban létezik. És nem is a Nestlé gyártja. A Tejút nem kopott el olyan gyorsan, mint a szocializmus. Nem is olyan, mint a hó meg a szánkózás, hiszen ezeket csak a szüleink meséiből ismerjük, mert régen bezzeg mennyi hó esett. A Tejút nem halt ki a fecskefarkú pillangóval együtt. A Tejút, bizony, ott nyújtózkodik még mindig. Le kell utazni, hogy lásd. Vidéken ötvenszer annyi csillagot láthatsz az égen. Vegyél nyugodtan távcsövet, majd lementek. Csak ne plázában vedd, mert ott távcsövet nem árulnak. Igen, az ázsia center is plázának számít ilyen szempontból. Távcsövet a távcsőboltban veszünk. És csillagász távcsőből kétféle van.
- Igen?
- Van a tükrös, amivel inkább csillagokat érdemes nézni. Azt tudnod kell, hogy sok ember azt hiszi, hogy vesz egy távcsövet, és majd jól megnézi vele a csillagokat. A Napon és a Vegán kívül az összes csillag pontosan ugyanakkora a legjobb távcsőben, mint szabad szemmel: kiterjedés nélküli, fehér pont. Ha nagyobbnak látod, az azért van, mert rossz a szemed. Viszont a Föld forgása miatt az erős a távcsőben egy-egy csillag néhány pillanat alatt kimászik a látótérből. Ez azért elég izgalmas tud lenni. Áramlik az adrenalin. Főleg, ha az ember apja már alapból full ideges, mert leejtette a legdrágább objektívet a sötét mezőn a méteres fűbe. De valami megmagyarázhatatlan okból úgy emlékszik, hogy te ejtetted le. És amíg együtt kutattatok utána a fűben, te hagytad a fél órán át keresett, szabad szemmel láthatatlan csillagot kimászni a távcsőből.
- Akkor ilyet vegyek?
- Tükrös távcsővel fejjel lefelé látsz mindent. De némi gyakorlással képzeletben meg tudod majd fordítani a csillagokat. Úgy jó lesz.
- És a Holdat lehet nézni?
- Persze, lehet. Csak nem ilyenkor, hanem amikor keskeny. Most nem látsz semmi érdekeset rajta. Meg utána se látsz semmit egy ideig, ha távcsővel belenézel. A keskeny Holdon viszont akár szabad szemmel is látod a krátereket. Ha jó a szemed. Minél erősebb távcsővel nézed, annál nagyobbak lesznek a kráterek. Persze, ennek is ára van: a nagyítás miatt egyre kevesebb krátert látsz egyszerre. De a többit úgyis el tudod képzelni, hiszen nagy, kerek, egyforma gödrökről van szó. Visszatérve a csillagokra, tükrös távcsövet azért vesz az ember, mert vannak kettős csillagok. Na, azok olyanok, hogy szabad szemmel egynek látod, aztán belenézel a távcsőbe, és kiderül, hogy hoppá, az ott nem is egy csillag, hanem kettő. Roppant hasznos tudás ez. Például, ha galaxisközi utazásra indulsz, érdemes odanézni előtte, nehogy titokban kettős csillagra vigyenek, te meg rossz helyre foglalj szállást. Kettős csillagnál a téves foglalásra 50% esélyed van, de léteznek hármas csillagok is, ahol 67%-ra nő az esély, hogy megszívod, ha nem figyelsz eléggé. Tiszta kaszinó. Aztán vannak ál kettős csillagok is. Amelyek nagyon messze vannak egymástól, viszont majdnem ugyanabban az irányban, ezért egymás mellettinek tűnnek. A Göncöl szekér két csillaga ilyen. Ma már messzire másztak egymástól, a vak is látja, hogy az két csillag, de régen közel voltak, és Spártában az lett katona, aki megmondta, hogy a Göncöl szekér melyik csillaga kettős. A többi ment a levesbe. Nem is volt akkoriban ennyi szemüveges ember.
- És a bolygók? Azokat szereti a kisfiam igazán.
- Azokat inkább lencsés távcsővel érdemes nézni. Szerintem is jobbak a bolygók. Például a Jupiter tele van holdakkal, bár azok meg pontosan úgy néznek ki távcsővel, ahogyan a csillagok szabad szemmel. Viszont a Szaturnusz gyűrűje életre szóló élmény. Igaz, mostanában nem sok látszik belőle. Egészen befordult. Egy vékony csíkba depizte össze magát. De csak a Földről nézve tűnik így. Ti meg úgyis szerettek utazgatni.
- Akkor milyet vegyek?
- Mindkettő jó választás egy fiatal fiú számára. A távcső együtt nő fel a gyerekkel. Egész pontosan arról a jelenségről beszélek, hogy ugye a csillagász távcső mindig állványon áll. Ahogy a gyerek nő, ahogy egyre magasabb lesz, egyre feljebb emeli majd a szeméhez a távcső belenézős végét. A távcső másik vége emiatt értelemszerűen egyre lejjebb ereszkedik. Így a gyerek 12 éves korára már nem a csillagokat bámulja vele esténként, hanem a meztelen nőket a környező ablakokban.
- Hát erre tényleg kíváncsi voltam.
- Nekünk tükrös távcsövünk volt, úgyhogy akkoriban a meztelen nőket mindig fejjel lefelé láttam. Nem tudom, hogyan hatott ez a szexuális fejlődésemre. Hogy hatott-e egyáltalán. Talán ezért imádom a vámpír nőt. De ha te normális gyereket szeretnél, akkor mész biztosra, ha a fiadnak lencséset veszel. Az nem fordítja meg a képet. Amúgy a csillagokhoz, bolygókhoz és távoli galaxisokhoz hasonlóan a meztelen nők is jobban látszanak a képernyővédőn. Lehet, hogy inkább számítógépet kéne venned, már ha jót akarsz a gyereknek, és ha tényleg neki veszed, és nem magadnak.
- Na szia.