love :: 2012. szeptember 19., szerda, 00:17:49 :: 18 komment

A szerelem termékminta Istenből.

 
 

Balázs
2012. 09. 20.
08:59:10

Sosem gondoltam volna, hogy szerinted Isten gonosz.
Mage
2012. 09. 20.
14:09:12

Hm.

Egyszer írtam, hogy a lélektépően reménytelen szerelem is százszor jobb annál, mint amikor semmit nem érzel.

És most olvasok egy könyvet, amely arról szól, hogy rendszeres érzelmi ingerek hiányában sorvad a lélek, sorvad a test (biológiai értelemben), és közeledik a pszichózis.

A patkányok egészségesebbek lesznek és tovább élnek akkor, ha simogatod őket. És akkor is tovább élnek, és egészségesebbek lesznek, ha áramütésekkel bántod őket időnként, mint ha nem teszel velük semmit, ha nincsen semmilyen inger.

Azok a rabok is rettegnek a magánzárkától, akit a többiek odakint bántanak.

Másfelől meg Isten nem fogdos folyton. Más dolga is van veled. Azokra a szép pillanatokra gondoltam, amikor kizuhansz az időből. Amelyek beléd égnek.
Rafina
2012. 09. 20.
16:25:59

Kedves Mage!
Boldog szülinapot kívánok!
Micimackót kéne olvasnod. Nincs benne semmi különösebb bölcsesség, csak a hétköznapi bizalmas elfogadás.
:-)
Az idő múlásának nagyon fontos eredménye a tapasztalás.
Ha eredménytelenül telik az életünk az sajnálható, ha élünk akkor örömmel teli.
A saját sorsunkat magunk irányítjuk.

A szerelemről nem sokat tudok, mert a gyermekeim korán születtek.
"Szülőnek lenni" érzés a termékminta:-)
vilmos atya
2012. 09. 20.
22:37:18

kedves Mage!

jó rég írtam ide bármit is, pedig a te blogod olvasása -és hozzászólásokkal kísérése- az egyik legklasszabb módszer, hogy visszahúzzam magam a léggömb zsinórján a racionális irányba, a föld felé. ezt kifejezetten bóknak szánom, mivel a puszta szellemi gravitáció ehhez általában kevés, ráadásul mostanság nem is tombol valami nagyon idehaza. ugyanezen kacsaúsztató felhajtó ereje pedig nem a tömegem által elfoglalt izét szorítja ki, hanem éppen engem, na mindegy, érted, hogy mit akarok mondani.

de most azért írok, mert gyanúsan sokszor fordul elő Isten a te fogalmazásaidban mostanság. tudod, hogy én hogyan állok ezzel a kérdéskörrel kapcsolatban, úgyhogy nyilván nem lepődsz meg a kérdésen: történt valami? életre kelt valamelyik festményed, és mégsem tűnt szimpatikusnak végül? vagy csak belenyugodtál a rezsim dialektusába (ezt nehezen hinném)?

vagy pedig te itt mindenkit diablóvá teszel.
szerintem különben ez.

kiváló tisztelettel marad híved
VA
Balázs
2012. 09. 21.
08:42:45

Abban teljesen egyetértünk, hogy az érzelmi ingerek hiánya lerombolja az életet. Ha gondolod, hívd fel édesanyámat, és kérdezd meg, hogy András egyeteméről hányat kezelt már depresszió és/vagy alkoholizmus miatt. Az én egyetememen a valamirevaló tanárok morfiumoztak. Volt egy kivétel, egy egészséges, négy gyerekes, boldog házasságban élő doktornő, akinek a hatodév végére meghalt a férje, az egyik fia nyomorék lett egy motorbalesetben, egy másik meg leukemiás.

Én úgy érzem, a fél életünket azzal töltjük, hogy a szerelmet és Istent keressük, a másik felét azzal, hogy megpróbáljuk eltaszítani magunktól őket.

Meséltem neked egy sebészről, aki az élete felét azzal tölti, hogy keresi magának a szerelmet, amit egyszer eltaszított.

Ezt Rafinának mondom, hogy szült két gyereket, és még így sem találta meg az ő Istenét és angyalait.

Szóval keresi tovább. Olyan neki ez, mint a morfium. Meg lehet bele őrülni. Meg is kell.

Ha a szerelem Isten termékmintája, akkor sajnos a Mennyországban nem jeleskednek a használati útmutatók készítésében.
Mage
2012. 09. 21.
09:27:56

Vilmos Atya: tegnap gondoltam rá, milyen rég írtál ide, és hogy hiányzik nekem. Mennyire diaboláris azt mondanom, hogy jól esik úgy hinni, hogy részben a gondolataim ereje okozta a gravitációs anomáliát? Ígérem, nem szedik szét a léggömbödet a bennszülöttek, hanem felpakolják friss élelemmel.

Az utóbbi időben, úgy érzem, lepakoltam magamról néhány dogmát. Ez kötetetlenebb irányba terelte a Vele való kapcsolatomat. Örülök neki. Hogy a másik fél mennyire örül ennek, arról azt tudom mondani, a Neki reakcióideje az, ami mindig is kötetlen volt.
Mage
2012. 09. 21.
09:56:49

Balázs: "termékminta". Nem termék. Menj be egy parfümboltba, és nézd meg, mennyit adnak termékminta néven. Nem annyit, hogy abban mászkálj. Annyit, hogy ha kétszer beleszagolsz, megvedd egy üveggel. Ha akarod. Általában létezik kisebb kiszerelés, és létezik nagyobb.

A parfümgyár egy kicsit még odébb van.

Vegyük úgy, hogy a szerelem egy alma. Az őrült keresés nem azonos az almával.

Az őrült keresés a következőkből áll: őrület, keresés, csapkodás, destrukció.

Az alma alkotóelemei: piros héj, fehér hús, barna magvak.

Hát nem sok hasonlóságot látok a kettő között. (Klasszikus példa az őrült keresésre: link az első másfél perc)

A morfiumos példád akár találó lehetne. A különbség, hogy a morfiumból egyre több kell, és egyre kevésbé leszel tőle boldogabb. A piros almából elég lehet akár egy, ha nem rohad meg. Többet is kaphatsz belőle életed során. Igen, terem másik, ha az előző elgurult vagy elhajítottad, és az egyetlen képesség, amelyre szükséged van, hogy kézbe tudj venni egy új almát.

Nem mindenki képes erre. Klasszikus példa Piton professzor a Harry Potterből (spoiler), aki leállt élete első almájánál, amely alma nem is az övé volt, hanem két másik emberé. Piton egy tapodtat sem tágított tőle. Kézbe nem vehette. Minden bizonnyal potyogtak mellette az almák, ő észre sem vette a többit. Annak az egynek a magját, az abból felnövő facsemetét rugdosta élete hátralévő részében. Nem akarta igazán kitörni, csak rugdosni. Végül életét adta abból az egyetlen almából felnövő fáért. Valahol hősies. Valahol rögeszmés. Mindenhol destruktív.

Az almát a napfény növeszti, nem a fa.

Az emberen múlik, hogy mihez kezd vele. Illetve kettőn. Néha hármon. Az almát különböző irányokból eltérő erősséggel sütötte a nap. Van, hogy az egyharmada zöld maradt, kétharmada lett piros. Van olyan is, hogy csak az egyik fele piros.

Ha mindkét oldala piros, azt nem szokás gurigatni. Jó nagy hülyeség, ha mégis. Ami ezután következik, mint már mondtam, az nem az alma.
Mage
2012. 09. 21.
10:36:19

Ja, és amelyiknek három oldala piros, azt úgy nevezzük: Gyötrőalma. Az ilyen gyümölcs egyszeresen vagy halmozottan mérgező.

Szüretre se nagyon érdemes járni, főleg, ha van otthon saját. A szüretnek hamar vége van, és minden almát le kell adnod. Azt se fogod tudni, melyik melyik. Mennek a levesbe. És félzölden kell őket leszedni.

Ha mégis odamész, lopd el a legpirosabbat, és gyorsan tűnj el vele a hátsó kijáraton. A kosaradat hagyd ott.
Balázs
2012. 09. 21.
10:46:22

Köszönöm, így világos.
Faun Noir
2012. 09. 21.
12:19:54

Erdekes, hogy epp az almat hoztad fel peldanak, hiszen ha jol tudom, az alma a tiltott szerelem jelkepe, a kereszteny ikonografiaban Szuz Maria attribútuuma.

Ellenben a szerelem tagadhatatlanul behalozza a Foldet, nincs lelek, mely ne erzett volna szerelmet akar egy masik leny, akar egy allapot, eszme stb.. irant. S ebbol a szempont viszont talalo az alma hasonlat...
...vegyuk alapul pl. az irodalmat: Andrade irt egy Alma cimu novellat...a novella elodje a francia fabilaux. Parizsban talalhato az Alma Bridge, es ha mar hid, kell hozza folyo is. Mondjuk az Alma folyo Ukrajnaban. De van rengeteg Alma nevu varos az USA-ban, Del-Afrikaban, Uj-Zelandon...es meg sorolhatnam.
Egy szo, mint szaz: az alma korulvesz bennunket, s olykor a legvaratlanabb pillanatban "csap le". Teszem azt egy buszmegalloban hajnali fel 1-kor...
Rafina
2012. 09. 21.
12:44:45

A kiinduló mondatot olvasva nekem a gyermekeim jutottak eszembe.
A termékminta a teremtő erőből, a mindent elsöprő akaratból és bárkit megszelídítő szeretetből.
A legerősebb érzelem, amit valaha éreztem az velük kapcsolatos.
Ők ketten váltották ki belőlem a legeket szinte minden téren.
Ezért gondolom, hogy számomra kettejük által generált érzelmeim és képességeim adnak termékmintát Istenből.
Senki más ilyesmit belőlem kihozni nem tudott és nem fog tudni.
Mert életem legnagyobb fizikai erőfeszítése révén jöttek a világra és éltem legnagyobb egyéb teljesítményei által nevelkedtek fel.
Szerencsém van, mert okosak, szépek, egészségesek.

Nem gondolom, hogy ők életem egyetlen teljesítménye. Most, hogy már tőlem függetlenek sem érzem értelmetlennek a napjaimat.
Voltak és most is van fontos ember rajtuk kívül is az életemben.

Simán el tudom képzelni, hogy egy másik ember, eszme, valami, iránt érzett szerelem is hasonló lehet csak arról nem tudok semmit.
Mage
2012. 09. 21.
16:23:51

A gyermekeid iránti szerelem egész biztosan létező fogalom, sőt, a későbbi szerelmeik alapja.

Számukra bizonyos szempontból te vagy a teremtő.

Egyszerű dolgok ezek.
Rafina
2012. 09. 21.
19:48:30

Nem, ezt elértetted.
Ők tettek engem azzá, ami vagyok.
A teremtő erő bennük van.
Ha Isten a termék, akkor a gyermekeim a termék minta.
A saját képmására teremtette az embert.
:-)
Mage
2012. 09. 21.
20:53:57

Hát nem tudom, melyikünk nem olvasott elég görög drámát. Legalább azt az egyet, amiből Fraud dolgozott.

Ezek a dolgok - szerelem és teremtő erő - optimális esetben a gyerek és a szülő között két irányban zajlanak.

Optimális esetben a kettő közül az egyik titokban marad, és teljes életet lehet élni mellette.
Rafina
2012. 09. 21.
21:05:15

Tudod, az csak sokára derül ki, hogy az eset ami minket (téged) érint optimális-e. Bizonyos szempontból lehet nagyon szerencsés és másik szempontból pedig elégtelen.
Végül is, azt hiszem úgy 35 éves korom körül sikerült elvarrnom, az addig szenvedett és ismert szálakat. Ma már úgy érzem minden rendben.
A srácok addigra már kiskamaszok voltak. Lehet, hogy nem volt minden optimális.
(az apátlan családról is csak sokára derül majd ki, hogy jó volt-e)
Meglátjuk, hogy velük mi lesz.
De te és én már tudhatjuk, hogy körülöttünk mi volt a helyzet és most optimálisak-e a körülmények:-)
Ha úgy érezzük, hogy valami nincs rendben a fejünkben kell rendet tenni.
A könyv, amit olvasol épp erről szól:-)
Mage
2012. 09. 21.
22:07:15

Arra gondoltam, hogy az ember első szerelme a vele ellenkező nemű szülő, kivéve, ha csak egy van neki, vagy ha a saját neméhez vonzódik az illető.

Illetve, ha a lánynak nincs - látható - apja, még mindig ott van a nagyapa, mint opció.
Rafina
2012. 09. 22.
09:28:48

Amennyiben az szerelem.
A fiacskám három éves korában engem akart elvenni feleségül.
Nem hiszem, hogy az érzelmei ugyanolyan összetettek voltak, mint
azoknak a férfiaknak, akik idősebb korukban akartak hasonlót.
Az biztos, hogy párnak azt választjuk, aki reményeink szerint minden igényünket kielégíti.
De a választás során elvonja a figyelmünket egy csomó más dolog.
Aztán mikor már tisztán látunk meggondoljuk magunkat.
Mage
2012. 09. 22.
13:06:35

A világirodalom és a művészet néhány ezer, a pszichológia néhány száz éve igyekszik definiálni a szerelmet.

(Mert nem olvasták a blogomat.)

A szülői minta bennük marad. Figyeld majd meg a párjaikat.

=> Regisztrálni jó <=