ne tűnödj, Tommy, inkább kérd vissza a szcientológusoktól

erről ennek a párja jutott eszembe:

- hogyan tehet egy nő milliomossá egy férfit?
- könnyen, feltéve hogy az előtte milliárdos volt.

Nektek már megint a nők... valamilyen emberi gyöngeség lehet mindig mindenről a szexre gondolni.

Igaz, ezek fontos kérdések. A nők, meg hogy hová tűntek a millióim, sőt, hová lett a bio bazsalikom.
Alapos átgondolásuk segíti a józan ésszel való túlélést.

Hisz nézzük csak:

Nash megbolondult, de túlélte, sőt bizonyos értelemben kezelni tudta őrültségét.
Gödel megbolondult és belehalt.
Taniyamának nem volt ideje megbolondulnia, mert korán öngyilkos lett.
Mandelbrot viszont felszínesebb volt, több emberi gyöngeséggel, így gond nélkül túlélte saját sziporkázó gondolatait.

Legalábbis így tudom.

>Nektek már megint a nők... valamilyen emberi gyöngeség lehet mindig mindenről a szexre gondolni.

egyenesen teczár szilárd díjas emberi gyöngeség lehet a "nő" szó láttán egyből a szexre gondolni vagy azt feltételezni, hogy más is csak arra gondol.

mint ha az ember, más viszonylatban nem is használhatná azt a szót, hogy "nő".. micsoda begyepesedett, kirekesztő előítéletek ezek? netán még a középkorban élünk? azért mert valaki róluk beszél, még egyáltalán nem biztos, hogy bár milyen nemi kapcsolatra akar utalni. lehet, hogy csak egyszerű ösztönlényként szeretne rájuk hivatkozni, és csak jellemezni akarja azokat a bájos, kis primitív algoritmusokat, melyek működtetik őket.

a felsorolásod azért elég egyoldalú, vannak olyan hírességeink, akik ugyan úgy intenzív agymunkával élték le életüket, mint az általad említettek, még sem zavarodtak bele magukba. itt van pl.

caravaggio, aki vidáman élt mint marci hevesen,
da vinci, aki mindenhez értett, mindent tudott, még is happy volt,
warhol, schubert, oscar wilde, mind-mind vidám, non depresszív tudós/művész alak.
de itt van még alan turing is, akihez a számítástechnika, programozás legalapjai fűződnek, ugyanakkor mekkora apple-s poént nyomott le már 41 évesen.

és most aztán tényleg nem mondhatod, hogy nőztem a felsorolásnál.

és Kölcsey és Csajkovszkij és így tovább.

Tehát a nőkre, mint csupán primitív kis algoritmus-gazdákra érdemes gondolni, így garantált a kreativitás? Az ember megírja saját kódját és nyomban bestseller lesz. Vagy balladát képes írni fegyházban. Vagy almába harapásának pillanatában megihleti az embrió Steve Jobsot, hogy majd ő is almába harapjon.

(Vannak még hölgy tagok errefelé? ha igen, érdeklődve várom véleményüket, de szorítkozzanak csak a bio-bazsalikom tárgyra.)

Miért baj, ha valaki "mindig" vagy "egyből" a szexre gondol?

Milton Friedmannra mondta valamelyik ellenlábas teoretikus, hogy F.-nek mindig mindenről a pénzkínálat jut eszébe.

Egyébként nem baj (sőt?)
Rosszfelé kanyarodtam a kommentjeimben, amire Mr. még rátett egy lapáttal. Igazából a hirtelenjében felvetett négy zseni (Nash, de inkább a másik három...) kapcsán azon tépelődtem, amit a Merlmatrix honlapja említ:

"...formulas... fractals... They form the set of basic laws driving so many excellent minds into madness while studying them..."

Mitől függ, hogy bizonyos - paradoxonokkal, többértelműséggel, önhivatkozással, önhasonlósággal - szívesen játszadozó elme közül ki őrül meg és ki nem? Hogy ki mekkora ellensúlyt képez az agyában az egyéb, hétköznapi bolondériáknak, pl. a nőknek? Vagy hogy ki mekkora teoretikus épületet emel a kiinduló ötlet alapjára? (Mandelbrot "csak" kalandozott, könnyen megúszta, de Gödel beleőrült?) Vagy egészen más tényezőktől függ?

Nem vagyok matematikus, sem pszichológus, meglehet, nyitott kapukat döngetek.

Szerintem mindenki őrült, aki reggelente ébresztőórára kel. Ahelyett, hogy akkor ébredne, amikor kialudta magát.

Valóban tűnhet úgy, hogy ez vagy az a kattant személy az x problémán gondolkodva kattant meg.
Ám ez tévedés.
A becsavarodást nem a gondolkodás elnevezésű képesség okozza.
A becsavarodás egy másik ténnyel áll összefüggésben.
Az egyensúlyból való kibillenés hajlamával.
Gondolkodni jó.
Ajánlom mindenkinek.

"...A becsavarodás egy másik ténnyel áll összefüggésben.
Az egyensúlyból való kibillenés hajlamával..."

Lehet, lehet...
ámbár...
A nagy teóriákhoz igen komoly ellensúly szükségeltetik, hogy ne billenjen ki az elme a komplex egyensúlyból?
Egy popperpéternek elég volt, ha nőzik, ha kissé hedonista.
Egy Gödelnek viszont úgy és oly módon kellett volna falnia a nőket, mint mondjuk Berijának, akkor talán megúszta volna?

Kérdés, mit is nevezünk pontosan egyensúlynak...

ami a témában biztos:
a nyuszi olyan állat, melynek dinamikus egyensúlyát nem a hosszú farka, hanem a tapsifüle biztosítja