sweet dreams :: 2020. december 27., vasárnap, 21:35:06 :: 16 komment

- Doktor úr, mi lehet velem?
- Szinte csak szomorú hírt hoztam.
- Mi történt?
- Túl sok párhuzamos valóságban jártál, ezért a Szfinx Álmának Őrzői vérdíjat tűztek a fejedre. Vannak támogatóid. Ők épp a repülő pókokkal háborúznak, és félő, hogy nem tudnak segíteni.
- Tessék?
- A kollégám szerint egyszerű kimerültség. 
- Végre valami jó hír.
- Sajnos ő nem tudott jönni. Egyszerre csak az egyikünk uralhatja a testünket.
- Beszélhetnék a kollégájával?
- Hogyne. Bármelyik pillanatban betoppanhat. Addig is, kitolom az ágyadat. Le ne maradj a műtétedről.

A doktor odalépett az ágyhoz, megragadta a sarkait, és lendületet vett.

Fekete villám csapott le rá. Fehér ruhája szomorúan hullott a belőle maradt homokkupacra. Dörgött az ég.

Az ágy másik oldalán egy sötétkék energiaörvényből előlépett egy férfi és két nő. Arany ruhát viseltek. A férfinak sas feje volt. Az egyik nő feje macska, a másiké fekete sakál volt.

Bal kezüket a vállukhoz emelték. Mindhárman egy-egy kőlapot tartottak. A lapokon lévő rajz az alvó Szfinxet ábrázolta, akire állatfejű humanoid lények vigyáznak.

- Ez mi volt?
- Nem toleráljuk a fake newst - mondta a sas fejű férfi.
- Pihenj jól - mondta a sakál fejű nő.

A macska fejű nő nem mondott semmit, hanem a kezét nyalogatta.

 

 
 
Enikő
2020. 12. 27.
22:28:32

Az Immortel című film jut eszembe róla, bár abban az istenek, ha jól emlékszem, meztelenek. Hórusz a férfi, Anput és Básztet a nő, illetve a filmben Anubisz rémlik, de valahogy a mitológiai utalásaidkor mindig ez a film ugrik be, lehet, hogy nincs is benne mindhárom isten, csak az emlékem torzít, régen nagyon szerettem ezt a filmet a hangulata miatt, újra meg kell néznem, ja és jill bioskop nagyon szép volt benne, legalábbis akkoriban szépnek láttam.
amúgy nem igazán értem ezt a bejegyzést (illetve értem, hogy legalább két szálon fut, csak valahogy mégsem értem, itt elakadok:"Sajnos ő nem tudott jönni. Egyszerre csak az egyikünk uralhatja a testünket", az alvó szfinx a páciens? illetve a 2 doki ugyanaz? esetleg álom az álomban?)
Mage
2020. 12. 27.
22:40:47

A doktor tudathasadásos. Rémálomnak indul, amit az őrzők korrigálnak. A fake news volt a vérdíj. Az orvos össze-vissza beszélt, pont ráhibázott az őrzőkre.

Örülök, hogy a páciensre ráismertél.

Onnan jött, hogy hallgattam egy számot, amiben azt mondták, hogy "You’ve entered too many parallel realties."

Psytrance-ben ilyen szövegek szoktak lenni random filmekből.

Aztán beugrott, hogy ez egy orvos szájából lenne a legviccesebb.

Köszönöm, hogy említetted a filmet. Ezer éve láttam. Akkor nem tetszett. Máris újranézem.

Anputot onnan ismerem, hogy találkoztunk. Bastetet egy számítógépes játékból. Vele még nem találkoztam.

Előkerítem a filmet.
Jerry1022
2021. 04. 02.
01:39:58

Ez a mondat nem a Rick and Mortyban hangzott el, mikor a Rickek tanácsa megvádolta C-137-es Ricket azzal, hogy megölte több alternatív síkon élő alteregóját?

Egyébként ajánlom a sorozatot, ha esetleg eddig elkerült volna.
Mage
2021. 04. 02.
14:14:06

Szerettem, csak a negyedik évad kevésbé tetszik. Adok neki még egy esélyt.

A negyedik évad az Expanse-ból is csalódást okozott. Így visszaálltam oda, hogy a Dark Matter a legjobb.
Jerry1022
2021. 04. 02.
14:45:21

Könnyedebb stílusban még a Solar Opposites tetszett.

Az Altered Carbon viszont folyamatosan nagy lehetőségeket hagyott ki és a lezárása valami elképesztően lapos lett.
Mage
2021. 04. 02.
17:41:59

Altered Carbon. Hm.

Tudod, mi jut erről eszembe? Szerintem te tudod, mi az. Modified sinewave.

Ebben az a vicces, hogy a világon mindenre igaz, hogy modified sinewave. Kivéve a színuszhullámot.

Szóval főiskolán thai-chi-t tanultál, és így lett olyan szakmád, hogy lángoló plazmaelektródákat fújsz el.

Ezzel már lehet csajozni.

Miben hiszel?
Jerry1022
2021. 04. 03.
01:35:08

Villamosenergetikát vagy híradástechnikát tanultam volna, de máshogy alakultak a dolgok. Tai-chi heti egy alkalmommal volt, de talán az volt az egyetlen olyan "előadás" amiről nem akartam soha késni. Főleg mikor a Margitszigeten volt megtartva, a fák közti tisztáson.
De ez nem tartott sajnos sokáig. Elkezdtem dolgozni az egyszerű elektrotechnikai képesítésemmel, az introvertáltságommal és azzal a szorongással, hogy sose lesz elég jó a munkám. Először hűtéstechnikában dolgoztam öt évet, még futott az előző blog abban az időben. Nem igazán volt jó a közeg, a tanulásba menekültem. Utána felkerültem Budapestre, egy volt kolléga beajánlott a mérnökirodához ahol akkor dolgozott, mint kivitelező ember, amolyan labortechnikus. Itt dolgoztam intelligens szikén, ami vágás közben elpárologtatja a szövetet, figyelve egy spektrométerrel a gőzt, hogy van-e rákos sejt benne, igy műtét közben ki lehet metszeni pontosan a tumort. De volt megnagyobbodott prosztata reszektor eszköz, ami plazmát hoz létre a wolfram szálon, és ezzel vágja-darálja ki a prosztatát, az áram pedig rögtön koagulálja is a területet. Innen a plazmaláng. Utolsó projektem ultrahangis szenzor építés volt, ez nőgyógyászati célokat szolgált. Sokmindent kellett tanulnom anyagmegmunkálásról (szereztem CAD-CAM programozói képesítést) szilikonok, gyanták, műanyagok öntéséről, mikroszkóp alatt forrasztottam milliméteres kameracsatlakozókat, változatos időszak volt. Megjártam Amerikát, pontosabban a kaliforniai szilikon-völgyet, ültem egy doboz dinnyével a santa cruz-i tengerparton. Alkonyat előtt, a horizonton gyülekeztek a viharfelhők. Érezni lehetett a teret és a távolságot.
Szerettem azt a munkát bár az introvertáltság megmaradt, nem lettem a közösség tagja, emiatt távolságtartással kezeltek, de elismerték úgy ahogy a szakmai kompetenciáim. Bár a főnököm sokszor figyelmeztetett a munkatempómra, úgy gondolom aránytalanok voltak az elvárások néha, felháborító volt ahogy elismerik a produkció nélküli produkciót bizonyos emberektől, ezért lehet tudat alatt bojkottáltam a saját munkamorálomat.
Jött a COVID, elküldtek engem meg még nyolc embert. A főnököm szerint van annyi skillem, hogy hamar munkát találok. Végül hosszabban egy telefonszervízben (főként Apple) dolgoztam tavaly augusztustól idén februárig. Elküldtek, mert bár elismerik szakmai hozzáértésem és öröm volt minden jelentésem olvasni, annyira szakszerűen fogalmazok, de most nem ilyen embert keresnek.
Így kerültem most egy olyan helyre, ahol úgy érzem a magam ura vagyok, több elismerést kaptam eddig a munkámra mint korábban bárhol.
Ha van is moralitás az az, hogy ha nem verek gyökeret a szociális hálóba való szövődéssel akkor elsodródok. De attól nem kell félni, mert ha rossz helyre is kerülök, jönni fog a kompenzáció. Ha el is küldenek megint, legalább hosszabb lesz a szakmai reputációm taglaló lista. Ez így azért nem olyan csajozós sztori, főleg hogy csak a felét mondtam el.

A miben hiszek már rágósabb dolog.
Nem hiszek a földi kegytárgyakban, de elismerem a szakralitásuk. Ha van egy felsőbb rendező elv, azt pont nem fogja érdekelni ki mikor milyen húst eszik, vagy épp kivel szexel. Régebben hallgattam Puzsért és Farkas Attila Mártont az Apu azért iszik mert te sírsz podcastjukban. Sokszor esett szó szakrailtásról, hogy mennyire félrecsúszott a magasztosnak mint fogalomnak az értelmezése, a valóságunkat körülvevő nagyobb igazságot ahonnan a művészek morzsákat tudnak csak áthozni, aki megőrült azt igazából az igazság falta fel. Vallom én is, hogy a Tarot nem jóslásra szolgál, azok az archetipusok a mi realitásunk építőkövei, nem játékok.
Kutyasétáltatás közben szoktam ilyeneken tűnődni.
Mi lenne, ha annak idején nem a kisajátítás vágya nyert volna dominanciát, és a társadalom alapköve nem az egyén vagy a család lenne, hanem a közösség. Emberek csoportja élne együtt, kommuna jelleggel. Nem lennének sem birtokló-bortokolt relációjú kapcsolatok, csak az örömszerzés dominálna. Az anya és apa fogalma értelmetlen lenne, a közösség neveli az utódokat, egyforma szeretetben, a versengés igénye nélkül. Talán a közfelfogás is szabadosabb lenne, nem lennének igazán szinglik, vagy olyanok akik nem találnak valakit. Egy ilyen társadalomban élnék szívesen, talán már az se számítana ha technológiai hátrányban lenne a mostani ismert berendezkedéshez képest.
Ha nagyon választanom kéne az ismert utak közül akkor a zen buddhizmussal tudtam azonosulni. Törekszem mindig kezdő szellemmel hozzáállni a dolgokhoz, de esendő vagyok. Illetve tetszik még a Bhagavad-gíta azon passzusa ami azt mondja, a munkára vagy jogosult, nem a gyümölcsére. Ezt jellemzőnek érzem az életemre.

Hiszek abban, hogy valamit rosszul csinál a fajunk, és ennek köze lehet az atomhoz, mint fegyverhez. Egyrészt a kolletív tudatban ott van annak az eshetősége, hogy leradírozzuk az ismert világunkat a bolygóról, másrészt nem tudom hogy mennyire állja meg a helyét a gondolatom, de a rengeteg kísérleti robbantás, Hirosima, Csernobil... mind mind hatalmas energiát okádtak a világunkba, pusztító formában. Ennek az töltetnek meg kell lennie valahol, nem oszolhat el a semmibe. Az energia elvileg nem vész el. Hova tűnt az a hő? Hova tűnt a sugárzás a felezéssel? Valami felveszi azt az erőt, valami tárolja, vagy örvényelteti. Talán az évtizedek óta gyűlő, meghatározhatatlan energia kezdett el árnyékot vetni az emberiségre, ezt érzi tudat alatt mindenki aki érzékenyebb rá, aminek most az elvezetésén kéne dolgoznunk, nem halmozni tovább.
Mage
2021. 04. 05.
09:07:43

Ami a munkádat illeti, úgy látom, minden tapasztalattal és képesítéssel rendelkezel ahhoz, hogy értelmes dolgot csinálj. Olyan csapatban van a helyed, aki androidokat épít nekem.

Ami a szakrális részt illeti. Amit több mint kétszáz alkalommal másik világokból (szintekből) láttam, azt úgy tudnám röviden összefoglalni, hogy "make love and war". Az emberiségnek fogalma sincs, mi van "odakint". Amennyire meg tudom mondani, az egymással, illetve titánokkal és démonokkal háborúzó görög és hindu isteneknek több közük van a "valósághoz" mint Jézusnak és Buddhának együttvéve.

Képzeld el, milyen energiával rendelkezik a száguldó vonat, és az az energia mire képes.

Tegyük fel, hogy a vonat időben fékez. Hová tűnt az energia? Pár fokkal felmelegedett tőle a fék és a kerék. Elképesztő, hogy a hő mennyi energiát tárol.

(Már ha hiszünk ilyenekben, hogy energia.)
Jerry1022
2021. 04. 05.
10:26:32

A nyilvánvalón kívül azért szeretnék jelentősebb vagyonhoz jutni, mert volt/van egy vízióm egy lokálisan induló, de globálisra tervezett alapítványról. (Egyelőre matematika, űrhajó és jóslás nélkül)
Az alapítvány célja a javítás, gyógyítás támogatása, fejlesztése minél szélesebb körben. Növényeket, állatokat, embereket, gépeket. Eddig valamilyen módon akarva-akaratlan közöm volt majd' minden területhez, vagy alapból érdekelt; hülyeség lenne figyelmen kívül hagyni a "jeleket"
Mage
2021. 04. 05.
10:35:02

Jeleket?

Te néztél mostanában a hőmérőre? Olvastál híreket?

Ha igen, fura, hogy nem űrhajóban gondolkodsz. Vagy minimum bunkerben.
Jerry1022
2021. 04. 05.
11:08:45

Űrhajókkal kapcsolatban mindig oda jutok el, hogy térhajtómű nélküli meghajtással legfeljebb akkorát tudunk előre lépni mintha összekötött bokával akarnánk átugrani egy szakadékot.

Valamiért a kollektív emberi fejlődést az egyén fejlődésének látom. Minden fázison végighalad az embrió az embberré fejlődésig és a születésig, amin az élet végigment.
A teremtés iránti vágy - a fogantatás.
A szerves vegyületek életre kelnek - a hímivarsejt elindítja az osztódási folyamatot.
Megjelenik az egysejtű élet - kezdődik az osztódás.
...
Az emberszabásúból ember lesz ahogy kialakul a bikamerás elme - születés.
Az újszülött formákat, színeket lát ("spirituális" emberek szerint látják az angyalokat) - primitív vallások ami a természeti jelenségeknek hódol
Elkezdi a beszédet, csak pár szót ismer, gyakran helytelenül beszél - Közösségbe szerveződik az ember, kialakul a kultúra, a mesék, mítoszok születnek.
Fejlődik az agy, egyszerű mondatokat alkot, minden érdekli - Kialakulnak az archaikus vallások, amik átfogó világmagyarázatot akarnak adni.
Gyerekkor, élénk fantázia, képzeletbeli barátok amiket magának alkot eddigi tapasztalataiból - ókor, újkor kezdete
Valamikor tizenéves korban elkezdődik a mindent megkérdőjelezés, új válaszok kitalálása - reneszánsz, felvilágosodás
Aztán jött a lázadó korszak, tizenhat, tizennyolc körül - volt két világháború
Most léptünk a fiatal felnőtt időszakba. Most kell elhatároznunk, hogy függetlenedünk, munkát, célt választunk, kitakarítjuk a lakást és leugrunk a sarki galaxisba felszedni egy nagymellű csajt.
Lehet az emberi lét egy relatív sikertörténet ha bízunk a nagyobb látképekben.

Csak azt nem értem miért vagyok ilyen optimista most.
Mage
2021. 04. 05.
11:23:44

Ha jól sejtem, benned még nem merült fel, hogy egy tartályban lebegsz, egy gömb alakú képernyő vesz körbe, amelyik pár méterre van tőled, mégsem tudod megérinteni, és akik nevelgetnek, azoknak több csápja van, mint neked ujjad.

Így már értem a referenciákat az ókorra.

Jerry1022
2021. 04. 05.
11:28:45

Ó, ez csak az egyik ami felmerült bennem. Amelyikben egy kecske is van az bizarrabb.
Mage
2021. 04. 05.
12:49:38

Nem merem megkérdezni.
Jerry1022
2021. 04. 05.
13:06:15

Visszatérve, az energiára.

A hő sokat tud tárolni... és hova tűnik? Lassul a surlódás a részecskék között, közbelép az entrópia, stb. De hova tűnik a csökkenő energia?
Az atomnál ez számomra érdekesebb. Ott elve egy zárt rendszerbe teszünk úgy energiát, hogy meghasítjuk az anyagot. Létrejön a hő, a fény, a hang, a radioaktív sugárzás, a tér minden irányába okádja az energiát minden szinten... Aztán az idő teltével visszalassul minden rezgés.
Namost, ha valóban zárt a rendszer, mint hisszük akkor annak olyannak kéne lennie mintha egy húsz literes akváriumba negyven liter vizet akarnánk önteni.
Vagy nincs fala az akváriumnak, önthetjük a vizet, legfeljebb a szőnyeg ázik el amitől mi bosszankodunk (ez az első esetben is megtörténik) , vagy az alsó szomszéd és felnyom minket a lakóközösségben miatta.
Mage
2021. 04. 05.
13:32:44

Erre válaszolhatnék öt-hat féle dolgot, ami más, mint amit gondolok róla.

Amit gondolok róla, az, hogy az anyag és az energia, abban a formában, ahogyan az ember elképzeli, nem létezik.

Amióta eltöltöttem egy hetet azzal, hogy a víz görbületét fotózom, és az jött ki, hogy a saját fotóim alapján a víz felszíne egyenes, azóta végképp csak saját magamnak hiszek el bármit. És ez már csak az utolsó csepp volt.

Nem azt mondom, hogy a föld lapos. Hanem azt, hogy értelmetlen volna bármit elhinnem, amit az emberek mondanak.

Olvastam vagy egy tucat leírását a kvantum-slit kísérlet eredeti és upgrade-elt verzióinak, és sehol nem találtam utalást sem arra, amit bárki, aki gondolkodni képes, azonnal kipróbálna.

Például mi történik akkor, amikor ott van a fotondetektor, de kikapcsolod. És mi történik, amikor be van kapcsolva, de senki sem nézi az eredményt, és elveszik az információ.

Ez a két legalapvetőbb dolog, amit azonnal kipróbálna bárki, aki érti, miről szól a kísérlet, és akinek nullánál több (virtuális) agysejtje van. És ezt bárki, aki nem síkhülye, dokumentálná.

Gondolkodó lény ezzel kezdené, mert tudni szeretné, hogy a fotondetektor kavar-e be, vagy tényleg az, hogy megfigyeled az Univerzumot.

Mivel erről sehol nem találtam utalást sem, elfogadtam, hogy mindenki, aki a témáról írt, mentálisan inaktív.

=> Regisztrálni jó <=