synchronicity II :: 2024. november 06., szerda, 17:16:48 :: 0 komment
vylie princess

A királylány és Vylie a füvön feküdt az éjszakai égbolt alatt, a holdat és a csillagokat nézte, és élvezte a vadvirágok illatát és a tücskök ciripelését.

Két, egymás felé tartó hullócsillag szelte át az eget. Amikor összeütköztek, a robbanásuk fénye beborította az égboltot.

– Milyen különös – mondta a királylány.

Vylie elővett egy cukorkát, és a királylány szájába tette. A királylány megcsókolta a nő ujjait, és mosolygott.

– Vylie – szólalt meg.
– Igen?
– Előfordult veled valaha, hogy eszedbe jut valami új, valami, amiről még sosem hallottál, aztán gondolkodtál rajta, kidolgoztad az ötletet a semmiből, és később olvastál róla valahol?
– Igen.
– Mi volt az?
– A világ.

A királylány felnevetett. Élvezte a szájában lévő édes ízt, és Vylie-re nézett. Egy darabig gondolkodott, majd elkomolyodott.

– De akkor... – kezdte.
– Tudom, mit akarsz kérdezni, de így jutottál el idáig – mondta Vylie.

A királylány felsóhajtott.

– Rendben. Értem. De hogyan lehet az, hogy te is itt vagy?

Vylie a királylány fölé hajolt. Arcuk olyan közel volt egymáshoz, hogy az ajkuk majdnem összeért.

– Nem akarod, hogy itt legyek? – kérdezte. – Veled?
– Nincs több kérdésem – mondta a királylány.

Ahogy lehunyta a szemét és megcsókolta Vylie-t, könnyek csordultak végig az arcán.

 
 

=> Regisztrálni jó <=