crown :: 2012. október 07., vasárnap, 13:44:36 :: 3 komment
dialogue

- Jó, hogy hívtál. Mondj valami jót.
- Meghalt az imádkozósáskám. Amelyik két hónappal ezelőtt berepült.
- Akkor vegyél valamit. Mert elég ritkán repül be az ember ablakán bármi, ami fontos.
- Mit vegyek neki? Meghalt. Csinálok neki papírcsónakot, és leengedem a Dunán.
- Nem neki. Helyette. Ami pótolja. Neked még több is lehet az életedben, mint egy imádkozósáska.
- Menj be a társkeresőre, feltöltelek.
- Nem akarok vakon keresgélni. Nekem már nem kell több csalódás.
- Kétlem, hogy több csalódás ért volna az életben, mint engem. Hány emberrel szakítottál összesen? Három?
- Fáj a derekam. Kinek kell valaki, aki görnyed?
- Ma fáj. Amúgy jól van a derekad.
- Én már lefelé megyek a lejtőn. Ezt el kell fogadnom.
- 25 éves kora után mindenki lefelé megy a lejtőn.
- Igen. Te tanultál fizikát, biztos érteni fogod, hogy ami lefelé megy a lejtőn, az egyre gyorsul.
- Kész, feladom. Nem tudok mit mondani. Nyertél.
- Van itt egy levél, a húgod szerint nem neked jött. Valami A.G.T.K Kft.
- Az nem az enyém.
- Akkor visszateszem a postaláda tetejére.
- És nem a húgomék cége? Nekik is volt.
- Nem hiszem.
- Annak mi volt a neve?
- Nem tudom.
- Mi az, hogy nem tudod? Ki van írva a postaládádra.
- Mostanában nem azzal foglalkozom, hogy a postaládára írt dolgokat memorizáljam.
- Úristen. Hogy kéne már memorizálni? Évek óta ki van írva. Nap mint nap látod.
- Nem engedem be. Csak az megy be a fejembe, amit beengedek. Az is egyre nehezebben. Már gyömöszkölni kell.
- Gyömöszkölni? Talán az eddigi négy diploma is elég lenne a fejlesztőpedagógiához. De legalább nevetünk valamin.
- Most olyan vagyok, mint a mesebeli király, az egyik szemem sír, a másik nevet.
- Igen, csak neki volt korona a fején. A korona a lényeg.
- Azt valahol a sok költözésben ottfelejtettem. Vagy talán sohase volt.
- Ha végre rendet raknál a lakásodban, lehet, hogy valamelyik fiókban találnál koronát. Amit az életemen nehezítettél a szellemesen agonizáló nőmintával, azért tegyél valamit a fejedre is.

 
 

Ivon
2012. 10. 10.
13:13:12

Meg szerencse, hogy a gyerekem nem ir blogot.
Klute
2012. 10. 10.
14:17:01

Meg szerencse, hogy nincs gyerekem.
Rafina
2012. 10. 10.
15:48:50

Mage! Szeretem az anyás bejegyzéseidet.
Van bennük tisztelet, szeretet és bizalom.
Kritika is van az írásaidban, ami egészséges egy felnőtt gyermek részéről:-)
Persze mást is tükröznek ezek a postok, de az diszkrét dolog.

Minden anyának van koronája, aki királyfit, királylányt nevel(t).
Muszáj, hogy legyen, mert királyokat csak királyok tudnak nevelni.

Lehet, hogy mikor a közvetlen nevelés (együttélés) véget ér akkor úgy elgurul, hogy majd nem fogom megtalálni? Pedig én el nem veszíthetem, mert a srácok terveznek unokákat.

=> Regisztrálni jó <=