this, edward, is thy deed :: 2013. március 12., kedd, 23:42:56 :: 15 komment
dialogue

- És akkor bementem a bioboltba, és azt éreztem, amit mindig érzek, amikor bioboltba megyek.
- Hogy azonnal venned kell egy paleo csokitortát?
- Hogy szükségem van egy ágyra. Rá kell feküdnöm, felhúznom az ingujjamat, tűt döfni a vénámba, és adnom kell a lányoknak fejenként fél liter vért.
- Hogyhogy?
- A bioboltban dolgozó nők 95%-a vega. Ez ilyen járulékos ártalom náluk. Úgy festenek, mint leukémiás búcsútábor a végső besugárzás után egy nappal. Négyzetméterenként 0.4 darab vörösvérsejt. Nem értem, hogy nem ájulnak el percenként. Tudod, ők azok a vegák, akik azért nem esznek húst, mert izgatja őket az agresszió. Izgatja őket, hogy gyilkosok között élnek. És hogyan tudnád nap mint nap egyre több gyilkossal venni körbe magad, ha nem úgy, hogy mindenkit annak nevezel, aki normálisan táplálkozik? Jó szokásomhoz híven mondtam is az egyiknek, hogy:

"Milyen kár, hogy nincs itt semmi hús". 
"De hát van".
"Tudom, de én a hús alatt korántsem szóját értek. És a legkevésbé sem tofut. A mangalica-szalonna sem hoz lázba. A friss, illatos, véres hús igen."
"Szólni kell a beszerzésnek. Kihívjam?"

- Ezen elcsodálkoztam. Öt éve járok oda, soha nem szóltak, hogy lehet ilyet, holott rendszeresen panaszkodom - mindenki foglalkozzon azzal, ami jól megy neki.
- Talán eddig nem árultak.
- Tágra nyílt a szemem a kínálat láttán. Gondolkodás nélkül rendeltem 4*40 deka hortobágyi szürkemarhát.
- Kíváncsi vagyok, milyen lesz.
- Itt van előttem. El akartam készíteni, csak nincs hozzá hely. Túl sokan vagyunk a konyhában.
- Vendéged van?
- Igen. Állatok.
- Velük én is könnyebben megértetem magam. Milyen állatok vannak nálad?
- Ma kellett visszamennem a boltba a rendelésért. Nyitás után fél órával ott voltam. Belépek az ajtón, mire rám mutat az egyik fehér fejű nő:

"Te jöttél a húsért, ugye?!"
"Vége mindennek. Lebuktam" - gondoltam.
"Te tetted ezt, király!" - mutatva rám, dalolta száz, a biobolt dalát, de egy se bírta mondani, hogy nem vagyunk vegák.
"Hozzátok a húst! Itt van!"

- Úgy néztek rám, mint egy gyikosra. Ketten körbeálltak, elvezettek a beszerzéshez, az egész bolt 30 négyzetméter, biztos eltévedtem volna. A harmadik a kezembe nyomta a bűnjeleket. Tetteim súlyát rettentőnek éreztem. Gyanúsan nehéz volt a csomag. És nagy. Pakoltam rá gyümölcsöt, persze, velük mérettem le egyesével. A tömegmészárosok lelki nyugalmával akartam kiélvezni minden másodpercet, aztán fizetni mentem. Családfenntartó koromban megtanultam, hogy tetszőleges kosárra pillatva +-500 forintra tudjam, mennyibe fog kerülni a bevásárlás. Ez úgy tízezer forinttal került többe a kelleténél, nem tudom, miért nem kérdeztem rá. Hazajöttem, bevágtam az egészet a hűtőbe, és irány Eger. Eltelt két nap, előveszem, kibontom, szerinted mi van benne?
- Na?
- Az összes hús. Annyira nem bírták elviselni a közelségét, hogy odaadtak nekem mindent, amijük volt, csak vigyem. Az egész rendelést. Kíváncsi lennék, mit szólt a többi vevő, aki egy hetet várt az árura. Most itt állok, nézem, és tűnődöm, mi legyen vele. A marha oké, de erre itt az van írva, hogy bio racka juh. Az milyen állat?
- Az jó. Füvet eszik.
- Azt se tudom, mi az a juh. Bárányra tippelnék, de a bárány szelíd, ez meg nyilván vadállat, írja is a költő: "Vadakat terelő juhász leszel". Megnézem a google-n... Hm... Ez egész jól néz ki. Szarva is van, nagy bundája, meg minden. Hogy kell megsütni? Mi ez amúgy, szarvas bárány?
- Az.
- Mióta van a báránynak szarva? Ez a világ is hová fajult. Nem ebben van a sok faggyú?
- De igen. Vannak mindenféle trükkök rá...
- Hol a bor? Vörösbort öntök bele, és jó lesz. Kelleni fog egy üveggel.
- Te már ittál?
- Hogy a fészkes fenébe ne ittam volna meg fél üveg tequilát? Mit kellett volna tennem, miután ledaráltam 3 kg szürkemarhát a legnagyobb lábasomba, és a másik szatyorból előkerült egy rackajuh? Az ilyet az ember nem bírja el józanul. Húst látok, ha előre nézek, húst látok jobbra és balra, és ha hátranézek, ott is hús van. És csont. Egy nagy halom csont. Hogy került hozzám ennyi halott állat? Igazuk van a boltban? Mészáros vagyok?
- Kezdem érteni, miért emlékeztetsz időnként az Alkonyat című film főszereplőjére. Mikor ettél utoljára vért?
- Tudtad, hogy a fiatal, tiszta nőnek borjú illata van? Ez meg olyan középkorú nő ajka illatú. Leszámítva a faggyút. Azt kifőzöm belőle.
- Pörköltnek szokták elkészíteni.
- Az lesz. Csak tudnám, hogy készül a pörkölt. Kömény kell bele, ugye? Talán túl sokat ittam. Nem érdekel már a főzés, megeszem nyersen. Olyan szép. Nézem a képet róla, és egyre jobban kívánom. Hiába van szarv a fején, ártatlan. Racka juh. Tetszik. Nyers, puha, friss hús. Akarom. Akarom.