Nincs jogosultságod (már) a komment módosításához.
home sweet home :: 2013. július 05., péntek, 20:23:44 :: 7 komment
swiss
Akartam írni egy hosszabb bejegyzést arról, hogy milyen érzés Svájcból átvezetni Németországba, onnan Ausztriába, onnan Magyarországra, aztán két nap múlva vissza.
Azt a kevés embert, aki valamiért még hajlandó olvasni, túlságosan szeretem ahhoz, hogy ezt elkövessem.
Maradjunk annyiban, hogy Kelet-Ausztriában már ordítottam.
A többit kínos lenne leírni.
Ledaráltattam a magyar állammal a lakcímkártyámat és a személyimet.
Tizenöt perccel azután, hogy hazaértem - a határt átléptem -, bementem egy éjjel nyitva tartó benzinkútra, és vettem egy csomag chilliben pácolt, szárított bélszínt, és egy csomag érlelt marhaszalámit.
A pénztáros jókedvűen mosolygott.
bonus content
2013. 07. 06.
02:55:05
mikor hívtál, hogy menjek én is ki, komolyan elgondolkodtam rajta, hogy csomagolok. végül is dolgoztam már svájcban, ott használható szakmám is van, a helyi németet meg amíg megtanulom, az angollal el lehet lenni. a család is szívesen jött volna velem. nem egy reménytelen helyzet.
aztán ma valami egészen meglepő dolog történt. a jelenlegi munkahelyemen (fővállalkozómnál) a cégtulaj elmesélte, hogy elnyertünk egy svájci orvosi tendert és ha néhány apróság még jól alakul, akkor megalakítjuk a svájci leányvállalatunkat is. addig is kell valaki aki kiköltözik, menedzseli a kinti partnerrel a dolgokat, viszi részünkről az adminisztrációt és ha megalakul, akkor vezeti a svájci fiókunkat. (nem nagy cég lenne, csak egy pár fős iroda, mint amilyen most több másik országban is van a cégnek). arra gondolt, hogy nem e lenne kedvem, mivel tudja, hogy már amúgy is dolgoztam ott...
erre nekem az első gondolatom nem az volt, hogy milyen jó lesz a frankban kapott vállalkozói díj, meg hogy mennyit tudok majd munkaidőben hegyet mászni, motorozni, siklórepülni az alpokban, hanem az, hogy jelenleg a szerb fiókunkból, amit most éppen én tutujgatok, négy óra alatt "haza" érek, míg svájcból ez egy napba is beletelik. hebegtem valamit a tulajnak, hogy most nagyon sok a szerb meló és nem tudnám kinek átadni, de ő is jól látta, hogy a valódi ok, nincs kedvem kimenni. azért végleg nem úszom meg, ha felpörög, biztosan ott is kell majd pár hetet dolgoznom, de kiköltözni nem fogok. nekem marad itt az "otthon". még akkor is, ha nehéz manapság épeszű indokot találni, hogy miért marad itt az ember.
2013. 07. 06.
13:16:16
2013. 07. 06.
13:39:44
Az vagy, aminek érzed magad. És ott vagy otthon, ahol otthon érzed magad.
Szeretek idegenekkel kedves lenni, mosolyogni, és beszélgetni velük pár szót. Svájc tökéletes hely erre (is).
Gyakran hallom, hogy könnyű vidámnak és kedvesnek lenni ott, ahol van pénz.
Nem azon múlik.
Egyes ázsiai országokra, illetve törzsi társadalmakra jellemző a kedvesség és a vidámság. Ezeket a helyeket nem veti fel a pénz.
A hozzáálláson múlik minden.
"Azért vagyunk udvariasak, mert az a dolgok leghatékonyabb elintézési módja" - mondta itt valaki. Ám a saját viselkedése visszahat az emberre. Hosszú távn az egyén személyiségébe és a társadalomba is beépül az attitűd.
Ahol a saját személyiséged harmonizál a társadaloméval, ott vagy otthon.
2013. 07. 06.
14:49:03
Értem én, hogy az is egy szabadságfaktor, amire Dina hivatkozott, hogy össze-vissza lehet parkolni a városban, mert nincs felfestve a hely.
Itt, szerencsére, fel van.
Még rémlik, hogy a karosszérián lévő sérülések számolgatása milyen izgalmas program volt.
És falfirkákban megnyilvánuló szabadság és kreativitás kedvelőinek sem ajánlanám jó szívvel ezt az országot.
Téged mi tart ott?
Nekem néhány barátom hiányzik. Jó, hogy van Viber és van Skype. (Ezek itt tisztán hallhatóan működnek mobilinternettel. A német internet sem fog ki rajtuk. Ellentétben a magyarral, legyen az Vodafone, T, vagy UPC.)
2013. 07. 06.
16:29:24
nem hiszem, hogy pár óránál többet tudnál dolgozni egy "ilyen" cégnél. tudnék róla mesélni.. (mondjuk, majd privátban.)
az, hogy milyen környezetben érzed jól magad nem abszolút jó/rossz, fekete/fehér, law abiding citizen/falfirkász kérdése, mert ilyenek nincsenek. nekem például svájc élni túl rideg, kiszámított, de turistaként baromi jól érzem ott magam. és nem csak ott meg a távol keleten mosolyognak ám az emberek! a balkánon is kedvesek, segítőkészek. például a bosnyákok, szerbek, pedig picit több a gondjuk, mint a svájciaknak. talán csak bulgáriában látni a magyarhoz hasonlóan mufurc, duzzogó, világfájdalmat vállán cipelő, udvariatlan embereket.
amiket te hétköznapi dolgoknak sorolsz, azok annyira engem nem tudnak befolyásolni országválasztásban. egyrészt ezek itthon is elintézhetők (ha nagyon akarja az ember), pl. ha a mobilomon éjjel-nappal beszélek, akkor sem kell egy órai keresetemnél többet fizetnem érte havonta, a mobilnetem korlátlan (persze csak országhatáron belül) a benzin meg ugye svájcban (az olaszok után) a legdrágább egész európában, míg szaud-arábiában 24 forint, venezuelában meg 9(!) forint literje. még se költöznénk egyik országba se.
>Téged mi tart ott?
barátok, haverok, rokonok, emlékek, szokások, meg még több olyan is, amit nem tudok megfogalmazni. a viber és a skype nekem nem alternatíva. most is szükséges rossznak tartom, amit leginkább csak a munkámhoz használok.
2013. 07. 06.
16:44:10
Ezt simán elhiszem. Én nem sok helyen jártam a világon, de amerre igen, mindenhol jobban éreztem magam, mint Magyarországon. Csak nem egyforma mértékben.
Az más kérdés, hogy kisebb élménykülönbségért nem feltétlen érdemes országot és baráti kört váltani.
(Magyarországon tudtommal nem létezik korlátlan mobilnet. Meg van határozva, hogy mire "korlátlan". Például emailre és webre. Tehát se dolgozni, se youtube-ozni nem tudnék rajta. Meg egyszerűen idegesít, hogy korlátlannak hívnak valamit, ami nem az. Annyira jellemző ez is. Hogy ott hülyítéssel, hazugsággal adják el a szolgáltatást. Ami jellemzően pocsék.*
Az üzemanyag tényleg drága, de amíg Magyarországon 9,2l volt az átlagfogyasztásom, itt 5,7l. Ennek az az oka, hogy szinte lehetetlen nem autópályán menni, mert mindenfelé autópálya van, a városokban jól működnek a lámpák, alig van dugó.)
Az érveid közül igazán a barátokat értem, más kérdés, hogy az én barátaim, haverjaim nagyobbik fele szintén emigrált.
Amíg ügyeket intéztem Magyarországon, csupa olyan 50-essel találkoztam a hivatalokban és bankokban, aki arról beszélt nekem, hogy mennyire örül, hogy a lánya-fia legalább kint van, és mennyire fél attól, hogy neki nem lesz nyugdíja, mert "mindenki kimegy".
*: ami meglepő, hogy Magyarországon technikailag mennyire fejlettek a bankok online és bankkártyákhoz kapcsolódó szolgáltatásai. Ha nem lenne ekkora ellenszél, a magyar bankrendszer jó volna. Programozni tudnak még arrafelé.
2013. 07. 06.
22:57:41
>"meglepő, hogy Magyarországon technikailag mennyire fejlettek a bankok online és bankkártyákhoz kapcsolódó szolgáltatásai."
háát, azért én még tudnék reszelni rajta. például az egész országban csak két bank van, amely hajlandó internetes vásárláshoz virtuális kártyát adni. a két legdrágább. az összes többinél le kell gyártatnod a dombornyomott visa-t, alszámlát nyitni rá, fizetni a gyártási, újítási és kezelési költségeit, plusz még el is lophatják/hagyhatod mert fizikailag (tök feleslegesen) létezik.