Nincs jogosultságod (már) a komment módosításához.

reading isn’t easy :: 2015. május 27., szerda, 00:06:10 :: 5 komment
religion society

Május elseje a munka ünnepe.

Munka és ünnep. Amikor ezt a két szót látom egy mondatban, elgondolkodom.

Magyarország többé-kevésbé “keresztény ország”. Többé-kevésbé Svájc is az.

Felmerül a kérdés, hogy mi történhetett az emberekkel.

Úgy értem, hogy bár volt idő, amikor a Biblia olvasásáért máglya járt, manapság ritkán fordul elő ilyen. A kötet súlyára megoldás lehet a torna, vagy esetleg a digitális verzió, amelyet - feltéve, hogy ismerjük a betűket - elég a harmadik oldalon kinyitni.

Teremtés könyve:

Ter 3.17 - 3.19

Az embernek ezt mondta: “Mivel hallgattál az asszony szavára és ettél a fáról, jóllehet megtiltottam, hogy egyél róla, a föld átkozott lesz miattad. Fáradsággal szerzed meg rajta táplálékodat életed minden napján. Tövist és bojtorjánt terem számodra. A mező füvét kell enned. Arcod verítékével eszed kenyeredet, amíg vissza nem térsz a földbe, amiből lettél. Mert por vagy és a porba térsz vissza.”

A Biblia szerint a munka nem más, mint amit Isten a “bűnbeesés” után a halálbüntetés helyett gondolt ki az ember számára. Az eredeti elképzelés szerint halál járt volna a tiltott szüretért, csak hát miután napig dolgozott az emberrel, nem akarta rögtön kikukázni. Vagy talán mert tudta jól, hogy a móka java még hátra van.

Mindenesetre az kiderül a szövegből, hogy a munka egy fokkal kevésbé rosszabb a halálnál.

(Ha a Bibliának nem hiszel, vagy nem olvastad, próbáld ki, és rájössz.)

A munkának van egy másik jellemzője is.

Jézus a kereszten bűnhődött az emberiség helyett. De mi volt a büntetése? Hogy meg kellett halnia? Hogy fizikailag szenvedett?

Kereszten lógni nyilván nem olyan, mint egy ajándék welness hétvége - bár ez attól is függ, hogy kivel vagy összezárva két napig. Maradjunk abban, hogy Isten fiaként, halhatatlan lényként ki lehet bírni. Elég, ha arra gondolsz, hogy amint vége, vár rád a menyország és az égi trón.

Isten fiaként ezt nem hiszed, hanem tudod.

Csakhogy:

“Istenem, Istenem, miért hagytál el?” - kiáltotta Jézus a kereszten.

Ez mit jelent? Azt jelenti, hogy ott vagy a kereszten, és Isten megszakítja veled a kapcsolatot. Annyira, hogy már nem is tudod, hogy az ő fia vagy. Azt hiszed, hogy halandó ember vagy, aki a kereszten fogja bevégezni. Kész, vége az életednek. A lelked, a tudatod örökre megsemmisül.

Jézus büntetése az volt, hogy az Isten - átmenetileg - megszakította vele a kapcsolatot.

Az emberrel meg a paradicsomból való kiűzetéskor szakította meg.

A munka tehát nem csak büntetés, hanem mindené, amit aznap kapott az ember: a halandóság, a fájdalom, az öregedés, a Teremtőtől való elszakadás szimbóluma.

Keresztény országok, az.

Ha május elseje már semmiképp nem lehet gyásznap, akkor lehetne például analfabetizmus ünnepének tekinteni.

 
 
cinna
2015. 05. 27.
15:38:12

„Tudtommal” nem Isten szakította meg vele a kapcsolatot, hanem Jézus érezte megszakadni a kapcsolatát a „papával” (lásd eredeti szöveg), mivel bár azt tudta, hogy meg fog halni, de hogy mennyit fog (fizikailag) szenvedni előtte, gyenge hús-vér emberként, azt nem.

Ugyanez vonatkozik az emberre is: nem Isten szakította meg vele a kapcsolatot (hiszen a gyengeelméjű keresztények kedvéért még a fent nevezett ún. egyszülött fiát is ide száműzte egy időre ebbe a siralomvölgybe), hanem az ember annyira hülye, hogy nem képes elfogadni, hogy nem mindenható (míg csak alaposan meg nem töretik).

(Tkp. minden nap az analfabetizmus napja:))
Mage
2015. 05. 27.
16:00:37

Ez a bölcsebb értelmezés, ami azoknak jut, akik már olvasna, kutatnak vagy gondolkodnak.

A mindenhatóvá lényegülés szerintem a project része, csak nem azon az úton, amit általában az emberi elme elképzel.

(A zárójeles mondat zseniális.)

cinna
2015. 05. 27.
16:38:52

És/vagy!

Hát azt nem tudhatom, kérem, hogy mi az az út, amit a nem emberi elme képzel el (de ha tudnám, se mondhatnám meg sajnos).

(Hát mit tagadjam, nemcsak szép vagyok.)

Annyira jó, hogy megint az öt meg hét van, mert így csak fél percig kell gondolkodnom, nem úgy, mint először.
rizóma
2015. 05. 30.
23:14:15

Ha a munka nap mint nap stock-érzést kelt, legalább évente egyszer élvezzük a sör (meg a virsli) áramlását!
vilmos atya
2016. 01. 13.
22:57:54

abban a korszakban van, hogy folyton kérdez a még-nincs-kétéves gyerekem. erről a jelenségről pontosan tudom, hogy később majd, amikor már jobban képben lesz a világról alkotott emberi nézetek általában használatos, és eléggé szánalmas halmazával, úgyis a marha unalmas és tök fölösleges válaszokat fogja (lesz kénytelen az elfogadottsága érdekében) beépíteni, elfogadni és használni. de most még jobbára minden inkább szórakoztatja. ezért ilyenkor rendre tökéletesen szürreális válaszokat adok neki. ezzel mindketten jobban járunk: ő jókat kacarászik, ismételgeti, ezzel sztár a bölcsiben, és egyikünk sem unja magát halálra.

szóval nem szívesen adom a bevett teológiai alapválaszt arra, hogy miért mondta Jézus a kereszten ezt az én Istenem, miért hagytál el engem -dolgot. sokkal izgalmasabb a gondolatmenet, minthogy a száraz tények unalmas logikájával belekényszerítsem az amúgy is csak egy vezérsíkú rendszerbe. nem is teszem.

ehelyett inkább - és ez engem is sokkal jobban elszórakoztat - csak azt a plusz egy vicces elágazást tenném hozzá, hogy van olyan, akinek a munkája (ráadásul az ilyennek a hétvége sem szabad, a vasárnap pedig különösen is erős munkanap) az, hogy erről gondolkodjon és beszéljen a többi embernek.

magyarul egyetértek, és bárcsak lehetne itt szmájlizni, mert én mosolygok most. ilyen ez a papszakma.

=> Regisztrálni jó <=