the imaginarium of doctor parnassus :: 2010. március 10., szerda, 00:39:38 :: 29 komment
cinema culture

*** SPOILER ***

Terry Gilliam filmje forgatókönyvíróért kiált.

Egy forgatókönyvíró sok mindenre jó. Többek között lebeszéli a rendezőt arról, hogy a maffiózók oroszok legyenek, ami, valljuk be, 2010-ben már ultraciki.

Esetleg ír egy forgatókönyvet.

A Doktor Parnassus mondanivalóját úgy lehet összefoglalni, hogy a kamaszlányt nem az a férfi vezeti át a testi szerelem rózsaszín képzeletéből annak véres valóságába, aki később házat vesz neki és eteti a kölyköket. Egy jóképű dumagép lesz az, és három másodperccel az aktus után már a lekoccolás lehetséges módozatain elmélkedik.

Ebben a filmben a bétahím annyira tenyérbemászó, irritáló és negatív, hogy egyedül a skizoid, masszív alkoholista apa elől, és a gyerekszervkereskedő Mr. Első Csalódás elől való menekülés vezet a vele való házasságkötéshez.

A filmnek nem csak története és szerkezete, hanem értelme sincs, túl azon az információn, hogy minden alkesz csöves fejében lakozik egy teljes univerzum, ezt viszont már a 12 majomból tudjuk, és ott sokkal izgalmasabb volt.

A vége előtt húsz perccel látunk egy jelenetet, amelyben Valentina, a 12 éves lány, aki valójában 16  éves (és 22 éves színésznő játssza) a sötét világűrben sikoltozva menekül egy italospalack elől, ami felrobban, majd egyre apróbb szilánkokra törik szét, míg végleg eltűnik. Csak az üres világűr marad. Sajnos ez nem csak a kulcsjelenet, hanem egyben film komplett összefoglalása.

A Sátán ellenfele egy iszákos vénember. Évezredeken át küzdenek a lelkekért. Ez végülis politikailag korrekt, mert a keresztények és a sátánisták pontosan ugyanannyira érezhetik sértve magukat a kettős blaszfémia láttán.

Gilliam újabb és újabb elvarratlan szálat sző a a vászonba. A kérdésekre nem kapunk válaszokat. A legnagyobb baj az, hogy képtelen a filmet normálisan befejezni. És nem csak ezt, hanem általában a filmjeit. (A Félelem és reszketés Las Vegasban azért fejeződik be normálisan, mert nem ő írta).

A rendező alkatilag képtelen a happy endre, ennek gyerekkori trauma lehet az oka. Arra viszont már az antik görögök is rájöttek, hogy a katarzishoz feloldozás kell. A tragédiához félelem vagy szánalom. Ezen érzések egyikét sem szállítja a film. Nincs jellemfejlődés. Teljességgel lehetetlen az azonosulás bármelyik szereplővel.

Szeretném Gilliamet, az egyik kedvenc rendezőm lehetne, ha soha, de soha nem dolgozna a filmjein egyedül.

4 / 10

 

ui.: Heath Ledgernél nagyjából mindenki jobb színész. A halála nem változtat azon, hogy a játéka is tragikus: egyetlen, idegesítő arca van. Mind a három pótszínész leiskolázza.

 
 

vio
2010. 03. 10.
13:45:25

Megnyugodtam.
mr.
2010. 03. 10.
17:50:41

a film egyszerűen zseniális, tökéletes befejezéssel.
azért 10 év múlva adj neki még egy esélyt. 10/9

ami mindent visz benne, hogy képes volt gilliam a 80-as évek képi eszköztárával olyan látványvilágot összerakni, ami a mai cgi korszakban is tökéletesen megállja a helyét.
az utóirattal - némi kiegészítéssel - jelen film esetén egyet tudok érteni. heath ledger egy meglehetősen jó színész, de itt a három alteregója valóban lejátsza a vászonról.
vio
2010. 03. 10.
18:34:14

Mégsem.
Jerry1022
2010. 03. 10.
19:37:06

mr.: akkor ezekszerint te más filmet vagy legalábbis más változatot néztél mint Mage és én. Nálam csak azért 10/7 mert maga a vizualizáció, a képi és hanghatások, a vágás és a kamerakezelés, a színészek taglejtése... stb. rendben volt. Maga a sztori ezek nélkül igencsak halovány 10/3. Ha nem torpanna meg folyamatosan a dolog, ha egy ívet kiadna, kezdéssel, kibontakozással és befejezéssel akkor jó film lenne. De azzal hogy ide-oda ugrál, egypár szál még lifeg a levegőben, és úgy eleve az ember úgy kel fel a székből hogy: "heee?"
min
2010. 03. 10.
19:42:39

nem olvastam végig, mert szeretném megnézni a filmet. Lily Cole jó csaj.
Mage
2010. 03. 10.
20:27:04

mr.: ízlésről nehéz vitatkozni. Nagy szerencse, hogy nem kell, mert a látványt és a fantáziavilágot szerettem (arra adtam a pontokat).

Csodálkozom azon, hogy a 9 pontot egyetlen érvvel támasztod alá: az életkorommal. Gyenge lábon áll.

*** SPOILER ***

Miért kellett háromszor ellőni a törpés poént?

Mi értelme volt a szerzetes szálnak, amelyről azt sem tudjuk, hogy mennyi volt belőle igaz (a szerzetesek levitáltak, mégsem volt erejük)? Miért pont őt választotta a Sátán? Másodszor is halhatatlanná vált? Miért van az, hogy az Sátán útját választók mindig meghaltak, Parnassus áldozatai hol meghaltak, hol eufórikus állapotban tértek vissza? Miért haltak bele ilyen egyszerű választásba, amely gyakran nem volt morális, jóhoz vagy rosszhoz köthető (lásd oroszok, idős hölgy, vagy a végén az öngyilkos jelenet)? Mi történt volna a szereplőkkel, ha Parnassust felébresztik a transzból?

Melyik karakterrel tudtál azonosulni?

Ki iránt éreztél szánalmat, együttérzést? Kinek a sorsa töltött el félelemmel, tanulsággal? Melyik motívmura ismertél rá a való életből az általam felsoroltakon kívül (alkoholista apa, szüzesség elvesztése)?

És végül, mi jó származott abból, hogy a rendező szembefordult az egyik legelemibb szabállyal, és a logikus, valószínűsíthető helyett a logikátan, következetlen döntéseket hozta?
mr.
2010. 03. 10.
21:03:34

Mage: ööö, izé... azt mondod ne vitatkozzunk ízlésen, majd egy fél oldalon át agitálsz. egy szóval nem mondtam, hogy rossz lenne az ízlésed és azt sem, hogy korod miatt nem érted. csupán arra utaltam, hogy egy tízessel vagy fiatalabb nálam, hát ha akkor bejön, amikor annyi leszel, mint én. nem kevés olyan film van, ami tíz évvel ezelőtt nekem nem tetszett, most bejön és viszont. pár napja néztem meg pl. a blöff-öt, ami megjelenésekor a székbe szögezett, most viszont csak egy sima "aha" jött ki a számon. és nem értettem, hogy anno miért voltam tőle annyira elájulva.

a kérdéseidet végigfutva viszont csak annyit tudok viszontkérdezni: mi a francért kellene ezeket egy filmnek tételesen megválaszolni? te úgy ülsz le egy film elé, hogy ezekre várod a választ és pipálgatsz? akkor neked nagyon kevés film tetszhet. te pl. a mátrixban ezekre a kérdésekre kaptál választ?
emlékszel rá? van egy közös haverunk, akinek csak akkor tetszett egy film, ha volt benne "jellemfejlődés". (szerencsére már leszokott erről az igényéről és azóta egyre jobb kritikákat ír.)
csak az utolsó kérdéshez: "szabály" egy gilliam filmben? hát azt ne várd el attól az idióta angoltól. ő eddig még mindig, minden szabállyal szembefeküdt. többek között, ezért is szeretem a műveit.
mr.
2010. 03. 10.
21:10:31

vio: tipikus gilliam film. ha a halászkirály legendája (szerintem messze a legjobb filmje), münchausen báró, grimm tetszett, akkor ez is fog. ha nem, akkor ez sem.
vio
2010. 03. 10.
21:20:36

Már láttam. Csak még nem tudtam eldönteni, hogy velem van baj, a filmmel, vagy az akkori hangulatommal.
Megnézem mégegyszer.
mr.
2010. 03. 10.
21:33:02

gilliamhez hangulat kell. pl. a 12 majmát egy rossz napomon néztem meg, zagyva greenpeaces reklámnak tituláltam és majdnem kimentem a moziból. aztán egy évvel később már egész jónak találtam.
Mage
2010. 03. 10.
21:38:14

mr.: Így kifejtve egész jól áll az életkoros érved. Az "egész jól" alatt azt értem, hogy félig áll: vannak filmek, amelyek régen tetszettek, már nem. Fordított példát találni nehéz. Egyre szigorúbbak leszünk.

Ami a kérdéseimet illeti, egy részüket már megfogalmazta Arisztotelész. Úgy gondolom, értett hozzá.

Ha valaki hasonló kérdéseket tenne fel nekem a Matrixról, szívesen válaszolnék rájuk. Azt sajnálom, hogy ez nem történik meg. Borzasztó ritkán fordul elő, hogy a vitapartner konkrétumok segítségével keres rajtam fogást. Úgy örülnék neki. Ehelyett már a második-harmadik kérdésemre vagy érvemre rendszerint az a válasz: "ezt érezni kell".

Éreztem én. Aztán átgondoltam, hogy miért érzem így.

Az még a baj Gilliammel, hogy - a filmjei alapján - rossznak és értelmetlennek látja a világot. Számomra ez az, ami igazán beárnyékolja a zsenialitását.
Mage
2010. 03. 10.
21:42:04

12 Majom: ez lenne a kedvenc filmem tőle, ha máshogy fejezi be.
Brazil: elsőre megindított. Ugyanaz a bajom vele, mint a 12 Majommal.
Félelem és reszketés: hála az égnek, nem ő írta a végét. Ezért szeretem jobban, mint a másik kettőt. Azok jobb filmek lennének.
mr.
2010. 03. 10.
23:26:51

12 majom: eléggé elüt a többi filmjétől. nagyon kötött sci-fi forgatókönyve volt, amit a blade runner írója készített. sok "játéktere" nem volt. jó film, de gilliamből, a mindig életigenlő, geggelő, vidám mesélőből nagyon kevés van benne.

brazil: nagy kedvencem. 3 befejezése is van. melyiket nem szereted? nálam a háromból kettővel 10/10 a film.

félelem és reszketés: ebben biztos voltam, hogy bejön neked a témája miatt. nekem is egy 8 pont erejéig.

javaslom még a halászkirály legendáját. még tim burtont is megszégyenítő csodálatos mese a szeretetről, boldogságról, csodákról, emberiességről.

és ugye monty pythontól minden. nem is tudom, miből érzed, hogy rossznak és értelmetlennek látja a világot. állandóan kacag, tréfálkozik rajta, és mondogatja hogy: "always look on the bright side of life"
Mage
2010. 03. 11.
00:27:15

Nekem John Cleese és Eric Idle jut eszembe arról a dalról, és kétlem, hogy létezik olyan Monty Python, amit nem láttam. Sőt, számomra a Brian élete sem akkora csoda, mint annak, aki az Élet értelmét vagy a tévésorozatot nem képes befogadni.

Az utolsó 4 rész annyival gyengébb a korábbiaknál, hogy biztos vagyok benne, a Monty Python felét John Cleese adta. (Ő lépett ki a vége előtt.)

*** SPOILER ***

A Brazilnak azt a bejefezését láttam, ahol mindenki meghal. Tényleg keresnem kell még benne az életigenlést. Merre induljak?

A 12 Majomban sem tudom, mi értelme volt megölni a főhőst. A Blade Runner befejezésével nincs problémám.

Vagy ott a Solaris, mindkét befejezést szerettem (szovjet, amerikai), mindkettő máshogy nyomasztott, mégis értelemmel.
Jerry1022
2010. 03. 11.
01:54:38

Ha már ilyen filmcímek röpködnek mint a 12 Majom meg a Szárnyas fejvadász és a Monthy Python, azért nem árt felböffenteni még a 2001: Űrodüsszeia-t sem. Több téren is el vannak ragadtatva a filmtől, véleményem szerint pedig tipikusan az a film, ami már annyira körüllengett a sznob entellektüel, hogy rosszat senki nem mond róla, tartva a lehurrogástól. Szoktam értékelni a művészfilmeket, nem vártam akciódús nagy jeleneteket, csak valahogy a történet logikus, nagyjából egymásba folyó menetét, amit az is megért akinek nincs diplomája, vagy nem konyít a filmesztétikához vagy a lélektanhoz. De az hogy az egyes jelenetek olyan vontatott lassúsággal haladnak, hogy a karfát rágtam otthon kínomban... (A legelején, amikor a majmok rájönnek az eszközök használatára, mikor fut körbe a kabinban az űrhajós, vagy az ürben való lebegés, a fényes foltokon való utazás, ezek mind mint olyanok voltam amikbe beleőszültem anno.). Ma a világ összes kincsért nem nézném újra meg, akkor is csak azért néztem végig, mert valamiért híres film. Ilyesmik már ezek az előbb említett filmek is amikkel példáloztok, vagy még a Doctor Parnassuss is. Előbbiekről azért nem mondanak rosszat inkább mert már a filmtörténet részei, utóbbira meg Heath halála miatt, mert az mekkora blama lenne, ha mindenki azt mondaná, milyen szar is volt az utolsó filmje, aminek forgatása alatt meghalt.
Jerry1022
2010. 03. 11.
01:58:28

Viszont a Solaris az csakis könyvebn jó. Az igazat megvallva, az amcsi verziót néztem, ami mint tudjuk, kap mindig egy kis tupírt. (Akármilyen film remake-jét, vagy régi könyv amerikai szájízű adaptációját látjuk, a frgatókönyv szinte soha nem tükrözi a valóságot. És ezen még George Clooney se tudott dobni.) Az eredetit egy nap alatt olvastam ki anno. Tisztára, mint minap a Legyőzhetetlent. Pedig egyikőjük se egy kalandregény. Mégis, Lem jól ír. Olvasmányos. Legalábbis nekem.
Sandy
2010. 03. 11.
06:35:27

Újságcikkek és fényképek bizonyítják, hogy pár éve nagy örömmel és élvezettel itta nagyobb mennyiségben a borainkat, szóval az én szívembe a filmjeitől függetlenül belopta magát.
mr.
2010. 03. 11.
09:53:49

Jerry: a Solaris könyvben tökéletes. (10/11) orosz filmváltozata zseniális (10/10), de hasonlóan lassú, mint a 2001, szóval neked nem ajánlom. a meztelen fenekű clooney verzió 10/6. jobb lett mint vártam, simán nézhető és szórakoztató, de a tarkovszkij változatot meg sem közelíti.
a 2001 tényleg nagyon lassú, de akkor azért még divat volt így filmet készíteni. gondolj bele sergio leone westernjeibe. a mai világban ez már elfogadhatatlan lenne. nekem viszont az új generációs akciófilmek nézhetetlenül gyorsak az értelmetlen kamerarángatásaikkal (bourne trilógia, united 93, a két legújabb bond).

heath ledgertől láttad a sötét lovagot, ned kellyt vagy a lovagregényt? még jack nicholsont is csúnyán lejátsza ugyan abban a szerepben.

*** brazil spoiler ***
Mage: kettőben meghalnak abban az orwelli környezetben, amiben a film játszódik, és a saját mesevilágukban élnek tovább. abban különböznek, ahogy a saját világukat élik meg. ezeket a befejezéseket szeretem. a harmadikban életben maradnak abban a vizuális nyomorban. azt kevésbé szeretem.

a 12 majom: nekem nem hiányzott a végéről a happy-end, hiszen az önfeláldozásról szólt. de mint mondtam, nem gilliam írta a forgatókönyvet. ő csak vászonra adaptálta.

a monty pythonban viszonylag egyformán sokat dolgoztak a tagok. a poénokat is vegyesen gyártották. gilliam leginkább az animációért és a rendezésért volt felelős. a "happy" gegeket leginkább eric idle írta.
Mage
2010. 03. 11.
13:38:33

mr.: tudom, hogy kék az ég, a tehén adja a tejet, és hogy Terry Gilliam volt az animátor.

Más a PR, más a valóság. Hasonlítsd össze a sorozat utolsó négy részét a többivel, ahol nincs John Cleese, nem 1/6 humor és átütő erő fog hiányozni. A Waczak szállót kettesben összerakta a feleségével.

Az amerikai Solarist kár a szovjet film remake-ének tekinteni. A négyszögletes asztalhoz képest minden kerekasztal borzasztó gyenge utánzat.

Különálló filmként nálam valahol 9 környéként landolt, igaz, rég láttam, és még csak egyszer.

mr.
2010. 03. 11.
18:53:45

melyik sorozatról beszélsz? flying circus vagy a python? az elsőben végig ott volt cleese a season 3-ig, a pythonban meg egyáltalán nem volt ott, de az 6 epizód volt. szóval lehet, hogy kék az ég és a tehén adja a tejet, de akkor sem volt a monthy pythonnak olyan sorozata, amiből cleese 4 epizódot hiányzott volna.

a cleese utáni darabok (azaz a pythonosok) nekem ugyan úgy tetszenek. ha választani kellene, talán chapman írásai voltak azok, amikért a legkevésbé rajongtam.
amúgy mindkét sorozatban akad pár közepes meg gyengébb jelenet. de szerintem egy teljes napot(23 órát) kitevő filmben nem lehet csak jó poén.
Jerry1022
2010. 03. 11.
23:58:22

mr.: Hátőőő... Clockwork Orange. Kubrick az is. 1971. Hasonló hosszú snittes, mégis élvezetesebb. Mert történnek dolgok a hosszú jelenet alatt is. Ha pedig western, hosszú jelentekkel akkor Vagy Butch Cassidy and the Sundance Kid. Minap láttam először. '69-es, az Űrodüsszeia '68-as. Mégis jobban tetszik, de mondom, még a Clockwork Orange-ot is többször megnéztem. Arról pedig hogy Heath Ledger lejátszotta volna Jack Nicholsont ne nyissunk vitát. Elsőszámú Joker a filmtörténetben Jack. Azt a színész azért született, hogy azt a karaktert eljátszhassa. A Heath által megformált Joker köszönő viszonyba sincs az igazi karakterrel, olvass el egy Batman-Joker képregényt, nézz meg egy Batman rajzfilmet, vagy az Igazság Ligájának első évadját. Igaz, ott Mark Hamill kölcsönzi a hangját Joker-nek, de az is Joker-esebb mint Heath-é. És most nem azt mondom, hogy Ledger rosszul játszotta volna, mert elhittem arról a hapsiról, hogy tényleg szociopata terrorista; deeeee... de nem Jokert láttam a filmben.
Jerry1022
2010. 03. 11.
23:59:33

igen. átfogalmaztam a mondatot időközben, az a "Vagy" nem kell a Butch Cassidy elé.
Abiság
2010. 03. 12.
00:38:07

mr.: - Korábban felvetetted - Az életkortól valóban függhet az ízlés: kislányként például szerettem a Bolygó Kapitányt, pedig testalkatra egy fordított kólásüveg, a bőre kék, a haja zöld és piros (és látszik) az alsógatyája.

Viszont (ellenpélda) Weöres A tündér c. verse még mindig valami elementárisat ír le a nőiséggel és gyermeklánnyal és vágykifejezéssel az identitás dinamikájával kapcsolatban, a korlátoltság pedig változatlanul idegesít.

Bár az érv vonzó, kellően énvédő, és visszakézből adhatja magát, nem az életkor és az eltelt idő a legmeghatározóbb mutatója a változásnak, még ha valamilyen szinten össze is függ vele; inkább az, hogy mik történnek velünk adott idő alatt, de ez meg, őszintén, ki(k)nél ugyanaz? És hogyha hasonló is, ugyanúgy értelmezzük-e? Anyagba zárt univerzumaink között oly sok a bizonytalanság és a távolság, hogy Doctor Parnassus alig oldja. És hogy majd az idő? Kötve hiszem.
Mage
2010. 03. 12.
02:59:13

mr.: lehet, hogy nem négy részből hiányzott, hanem hatból, számomra azok érezhetően gyengébbek. A karizmája is hiányzott nekem.
mr.
2010. 03. 12.
07:45:05

jerry: a clockwork orange is remek. igazából kubricknak minden filmje remek. talán csak az utolsó filmje, a tágra zárt szemek lóg ki a sorból. az sem rossz, de a jó nem ilyen.
és látszik, hogy mennyire a rendezőn múlnak a dolgok, és nem a forgatókönyvön. kubrick utolsó filmjét, az "a.i. - mesterséges förtelem"-et halála miatt spielberg rakta össze. olyan is lett.

Abiság: szerintem ugyan arról beszélünk. attól változunk, amit az idők során megélünk. egy sima naptárforgatástól a falon, egy bezárt szobában, nem leszünk bölcsebbek, szenilisebbek.

Mage: ok.
Jerry1022
2010. 03. 12.
08:22:35

Jham. Szóba került Tarkovszkij. Sikerült végre valahára megszereznem a Sztalkert, az ő rendezésében (Amerikai verzióról amúgy se tudok, hacsak nem ez a Doctor Parnassus az. Mert ugye mindkettő középpontja egy olyan hely ahol szembesülhetsz saját vágyaiddal.) Szóval. A Tarkovszkij-féle Sztalker mennyire regényhű, nézhető-e; már csak azért kérdem, hogy nehogy megint csalódás érjen, és inkább nem szánom rá azt a 2 órát.
mr.
2010. 03. 12.
13:29:32

ahhoz, hogy regényhű legyen kb. 6 órásnak kellene lenie. ezzel szemben 155 perc. szóval maradtak ki belőle részek. nekem tetszik. legalább olyan jó, mint a solaris. viszont, ha jól értettem, az neked nem tetszett. akkor ez sem biztos, hogy fog. meglehetősen lassú film.
mr.
2010. 03. 12.
13:30:55

a doctor parnassusnál azért sokkal jobb. és nem nagyon hasonlítható hozzá.
Jerry1022
2010. 03. 19.
00:41:46

Solarissal semmi bajom, hacsak nem a tupír amit kapott az amerikai "franchise". A könyv hihetelenül jó, letehetetlen. (Elsőre le tudtam írni hibátlanul!) A Parnassus-al meg nem is tudom hol hallottam kontextusban, de valahol, nagyon valahol igaz. Vágyak... célok... veszély... csak kevesen lehetnek kísérők a lelki utazáson... nem?

=> Regisztrálni jó <=