where do you want to live today :: 2010. július 08., csütörtök, 22:44:30 :: 15 komment
dialogue social

- És akkor Kodály leutazott vidékre népdalt gyűjteni, és felvette a gramofonjával, hogy az egyik ember a másikra mászik. Mert a népdal nagyrészt erről szól. Az iskolában nem is tanít senki népdalt. A valódi népdal nem fér bele az eszménybe. Szerintem azt a hármat, amit tanultunk, a városban költötték.
- Bizony, a többiben röpköd a f. és a b. és a ...
- Így van. És nem is írja körbe az eszközt és a cselekményt. Kemény szavak hangzanak el benne, amin egyébként nem csodálkozom. Mégis, miről lehetne még énekelni? Kukoricát fejtettem, babám, te meg bárcsak végre beraknád. Ennyi. A vidéki élet lényege.
- Ha néhány ember összegyűlik, előbb-utóbb ez a téma, kár gondolni mást.
- Igen. Illetve, azért nem mindig, mert van egy másik remek társalgási téma is vidéken: kik hol laknak.
- Az milyen?
- Én egy 4000 fős faluban nőttem fel. Falun rengeteg disznó él. A nagyapáméknál is lakott néhány. És amikor egyik-másik már nagyon elunta magát, rendezett magának egy jó kis disznóvágást. És persze meghívta rá a nagyapámat is. Az meg segített neki. Ebből is látszik, hogy Magyarország lélekben már a nyolcvanas években is liberális volt. Mindennapos eseménynek számított a passzív eutanázia. A saját szememmel láttam: mindig a nagyapám vitte a disznónak a kést. A nagyapám zavarbaejtően mély érzésű ember volt - akárcsak én -, nevet adott a disznónak, etette, játszott vele. Soha nem tudott volna ártani szegénynek. Nem is értem, hogyan bírta végignézni az eseményt. Vagy miért adta oda a kést. Nem láttam, miképp történt mindez, mert soha nem engedtek oda, csak amikor a disznó végzett magával, azután szóltak, hogy menjek segíteni, el kell tüntetni a hullát. Nem volt mese, nehogy kijöjjön a gyámhatóság, és kérdezősködjön, hogy mégis milyen tényezők szerencsétlen láncolata vezethetett ehhez a tragikus eseményhez. Miért döntött így az állat. Látta-e pszichológus. A nagyapám egyébként nagyon okos ember volt, nem is értettem, miért próbálja meg először elégetni a disznó holttestét. Mindig ezzel kezdte, hol szalmával, hol gázlánggal. Akartam szólni neki, hogy a disznó nehezen éghető anyagból van, de hát nálunk tisztelni kellett az idősebbet, kioktatásról szó sem lehetett. Miután mindenki belátta, hogy ez a disznó se ég el (ahogy azelőtt egyik se), bárhogy szúr rá a láng, inkább feldaraboltuk és ledaráltuk, hogy kisebbnek látsszék. Aztán a darabokat szétosztotta egymás között a család, mindenki elrejtett belőle néhány kolbászt vagy szalonnát. Többnyire a fagyasztóba, hogy ne legyen még büdösebb. Aztán amikor a következő disznó is végzett magával, és azt már nem volt hova tenni, jobb híján elkezdtük megenni az előzőt, hogy felszabaduljon a hely. Na, akkor végre tényleg eltűnt a nyom. Olyan kolbászt, ami abban az évben készült, soha nem ettem.
- Jézusom.
- És a ceremónia végén leültek a nagyszüleim az asztalhoz, meg az anyám és a nagynéném, és még az Irén néni, és a nagynéném férje. Apám nem, ő ebből kimaradt, mert Pesten nőtt fel, és sajnos emiatt ő nem tudta, hogy ki hol lakik. Szóval a többiek ették a hájas süteményt, itták rá a kristálycukorbort, és így beszélgettek:

"- Tudod, a Mari a tormavégről, aki hozzáment később a Juhász Tomihoz, na, annak a kertje végibe' laktak a Jánosék...
- A mozis János?
- Nem, dehogy, az a zsákutcába költözött az Erzsivel a temető mellől, mert a Kamarásnak kellett a föld a csirkékhez. Tudod, a kisebbik Kamarás, mert a nagyobb nem csirkézett akkor még. Na, ez a másik Juhász volt, a fagylaltos fia, aki a Kurucék mellett lakott, aztán a Lajos épített egy házat a Kerektótól nem messze, a Dénes Józskához, kiknek a dédszülei lejöttek tölgyes mellől, oszt elvette a Tóth Juli lányát, azok meg a fenyves mellett építettek azt a nagy házat a Dönciékkel, akik két utcával arrébb laktak.
- A Dönci ott lakott?
- Igen, onnan jártak be a városba tejért , mert a kisebbik fiú, a Jóska...
- Nem a Pityu?
- Nem, a Pityu az a középső, az Etelka a nagyobbik lány, és a Jóska a kisebbik fiú, akinek most a sógora lett a Oravecz Lajos, tudod, a patakvölgyből."


- Erről beszéltek órákon át. Hogy ki hol lakik, és régen hol lakott. Egy egész földhivatal-irattár lehetett a fejükben, és több ezer anyakönyv. Én csak azt nem értettem, hogy miért kell ezt újra és újra átbeszélni, mert az nem lehet, hogy két disznóvágás között ennyit költöztek az emberek, vagy ennyit házasodtak. Azt azért észrevettem volna. Bár a fene se tudta megjegyezni ezt a sok nevet. És az volt az érdekes, hogy egy idő után mindig elküldtek, hogy ez a felnőttek dolga, nem kell mindent hallanom.
- És akkor?
- És akkor azt hittem, hogy most jön a tuti, a nagy titok, meghallom végre azokat a dolgokat, amelyek miatt az egész beszélgetés elkezdődött, valami olyat, ami az ő világukban jelen van, és az enyémbe még nem fér bele.
- És?
- A nagy fenét. Elbújtam az ablak alá, a szobába, és csendben hallgatóztam, biztos, hogy nem láttak, és mégis, komolyan mondom, még órákon át beszéltek ugyanerről. Ki hol lakott és kivel élt. Szóval náluk ez volt a téma. Máshol még a népdal - ami nálunk nem ment -, hogy feküdj már rám, babám, egyem a szíved vagy azt. Úgyhogy nem kell semmit csodálkozni a valóságshow-n, sem a bulvárlapokon, és azzal jönni, hogy hová züllött a világ - ennél nagyobb marhaságot nem ismerek -, mert az ország népességének nagy része, még egy viszonylag értelmes családban is, mint a miénk volt, már generációkkal ezelőtt arról beszélt egymással, hogy ki hol lakott. Hogy hova költözött aztán. Hogy kit vett el. Semmi más információ: ember- és utcanevek. Néha egy-egy foglalkozás, csak azért, hogy a sok Kuruc közül tudd, kiről van épp szó. És különben is, ők neveltek fel minket. Attól lettünk olyanok, amilyenek. Nem a világtól.
- De nálatok nem beszéltek ilyenkor sem szexről, sem a nagy titkokról?
- Nem. Csak arról, hogy ki hol lakott. És tudod, mondok még valamit.
- Hallgatlak.
- Ez a társalgás mindig az ebédlőben zajlott. Az ebédlő ablaka az óltól néhány méterre volt. Ma már nem csodálkozom azon, hogy előbb-utóbb az összes malacunk öngyilkos lett.

 

 
 

Ivon
2010. 07. 09.
00:55:06

Istenem, rég nevettem ilyet jót.

ennek hatására levettem a könyvespolcról, Julius Fohn,
Erotikus táncszók Nagyvárad vidékéről kötetét.

az alábbi idézetek tartalma miatt én kérek elnézést.
finomabbakkal kezdem, fokozatosan lesz egyre keményebb, van olyan is amit nem merek idézni.
ja, fontos, 1905-öt írunk.

Sárga madár, gerlice,
Feküdj mellém Erzsike.
Nem fekszem én kend mellé,
Mert belém jön a kendé.

Este belé, reggel ki,
A kondás kürtöli ki,
Mert ha ki nem kürtöli,
Kukoricán csalja ki.
-
Barna kislány, görögdinnye,
Pürkebaka kilékelte.
Olyan léket vágott rajta,
Kezes-lábas jött ki rajta.
-
(ez nagyon beteg, már már ijesztő)

Ha én egyszer meghalok,
Fiaim,
Az út mellé temessetek,
Fiaim,
Tököm, faszom, kint hagyjátok,
Fiaim,
Mert ott járnak a szép lányok ,
Fiaim.
-
Mikor a lány gatyát mos,
Akkor bizony nem álmos,
Gondolkodik felőle,
Hol a fasz belőle?

Az a kislány vizet merít,
A pinája én rám nyerít,
Kunkorodjon a faszomra,
Mint a holló a karóra.

ebből ennyi elég is.
mielőtt megkérdeznétek. Egy nyugdíjas írótól kaptam ajándékba.

Jerry1022
2010. 07. 09.
01:08:47

Székely bácsival népdalt akarnak énekeltetni, hangrögzítés céljából. Székely pironkodik:
- Ejnyehá', dejszen én csak afféle disznyó nótákot ösmerek.
- Nembaj, ahol disznó, ott majd hümmögjön.
- Ám legyen: Kunkori a, kunkori a hüm-hüm fasza...

És akkor még az idevágó napirajz: link
Jerry1022
2010. 07. 09.
01:14:22

Hoppábocsánat:

link
Mage
2010. 07. 09.
01:16:50

Aki egy nap leforgása alatt két napirajzot linkel a blogomra, az gyakorlatilag bármire képes.
Jerry1022
2010. 07. 09.
01:43:55

Hm? Az elsőt elcsesztem, nem konkrét rajzot linkeltem, csak a főoldalt abból a hónapból.
Mage
2010. 07. 09.
01:46:52

Régebben látogattam a Napirajzot, aztán volt egymás után 2-3 annyira gusztustalan rajz, hogy úgy döntöttem, ebből ennyi elég is lesz.
Mage
2010. 07. 09.
01:53:31

Ivon, és akkor még ott a pussy chewer: link
Koppány
2010. 07. 09.
12:24:08

Jót mosolyogtam én is, bár nem a trágárnépdalos részén, amiket súgva idézett pityókás állapatjában a szomszédbácsi, hanem az élőszóbeli iw^2 részen. Amikor rákezdik, hogy tudod, ott az ángyi mellett a tottosBangyi meg a CipőMárival szemben...és ilyenkor azt kell mondjam 18 helyben leélt év után, hogy sajnos nemrég költöztünk ide, és nem vagyok ismerős a környéken.
A helyi intraneten folyton ezek az adatok áramolnak, bármelyik hotspotra (kispadon ülő, egy darabnál több analóg I/O) csatlakozol.
Jerry1022
2010. 07. 09.
12:51:50

Néha azért szóbakerül: "...azizé, no... Harangozó Sanyi kórházba van. Epe. Meg aszondja a Bótos Manci, hogy májrák. Amennyit iszik, nem csoda, veri a jóisten..."
De ezek csak olyan GPS-adatokat kitöltő információmorzsák. Mikor már azt hiszed lesz valami, visszatér a fő csapásirány. Legalábbis mifelénk Csány térségben a disznóvágás közbeni sztorik 40% ismerd-meg-a-falut-három órában 30% kórház-sztori 20% időjárás 10% több-paprika-kell-a-kolbászba beszólások.
Dina
2010. 07. 09.
16:41:06

Én itt gyakran vihogok.
Bejegyzéseken, kommenteken.

Az elmúlt egy évben ezen röhögtem a legjobban. A konkrét ki hol lakik monológon. Pedig egyszer már letolta nekem Mage élőben. De még mindig hat.

És a kommentelők még tudják fokozni is. Külön köszönet Koppánynak és Jerrynek. És mindezt még én is tudom fokozni. Ilyenkor előkapom a közép-palóc tájszólásom, és azzal olvasom hangosan magamnak.

Na úgy az igazi az effekt.
Muncika
2010. 07. 09.
19:07:04

Nagynénémmel gyerekkoromban egy apró, Heves megyei faluban keringtünk autóval egy frissen nyílt cipőboltot keresvén. Az egyik ház előtti padon két öreganyó üldögélt. Nagynéném úgy gondolta, na, ezek itt az információs padon úgyis mindent tudnak, ami a faluban történik. Megszólította őket:

- Jó napot kívánok, úgy hallottuk, van itt valahol egy cipőbolt is.
- Mit kérdezett? - fordult az egyik a másik felé -, hogy hun lakik a Sütő Boris?

Manéla
2010. 07. 10.
01:06:22

Jót nevettem, köszi :) Hozzátenném még, hogy a szociális hálót is a "régiek" találták ki, és fejből nyomták, hogy ki kinek lett a felesége, mi volt a lánykori neve, kivel jegyezte el magát,aztán nősült be máshová, ki kinek az ángya, keresztapja stb.

A pikáns népdalokról jut eszembe. Vajda Máriának van egy jó könyve, az a címe: Hol a világ közepe? (a pinában, hol lenne?) Nagyon jó folklórgyűjtés a szexről, parasztemberek vallomásait, leírásait tartalmazza, keresetlen fogalmazásban.
mr.
2010. 07. 10.
12:35:21

azért elvétve vannak normális ötletei is pártunknak, kormányunknak:

link
DelMare
2010. 07. 11.
02:05:26

mr.: ez jó. én például azt sem tudtam, h kvázi nem lehet még disznót sem vágni - pedig az én nagyfaterom hentes volt. na most retteghetnek a kocákok. nyami-nyami.

így már értem a szeszgyártás legalizálását is. hol lenne minőségi disznóvágás jófajta pálinka híján. aztán még végén a szájról szájra való helyrajzi szocio-kultúránk is leamortizálódna két saroknyira.
Mana
2010. 07. 14.
19:27:22

Kevésbé falusi közegben:

-Kórházba? Há mi történt?
-Állítólag valami kromoszómát talál taka gerincoszlopába'.

=> Regisztrálni jó <=