Nincs jogosultságod (már) a komment módosításához.
they took away :: 2009. október 30., péntek, 11:03:46 :: 39 komment
politics social language
- Hallod, állok a konyhában, és nézem a szomorú szemű nénit a Magyar Hírlap fölött, ahogy sóhajt: "Én már sosem fogom megbocsátani ezeknek az őrülteknek, hogy elvették a 13. havi nyugdíjat. Aranyoskám, az olyan jó volt, hogy karácsonykor lehetett várni rá, és venni ajándékokat, és most elveszik ezt is. Szégyen. Gyalázat." Nem akartam megkérdezni tőle, tetszik-e emlékezni, kik adták a 13. havi nyugdíjat - amibe, többek között, beleroppant a gazdaság. Feleslegesnek éreztem. Nem tudom, milyen érzés nyugdíjasnak lenni, és rakosgatni egymásra a filléreket. Nem ismerem ezt a fajta indulatot. Aztán a fillérekről eszembe jutott, miért vagyok itt, hogy a lakás, amelyben lakom, végülis bizonyos szempontból inkább az övé, mint az enyém, úgyhogy elővettem a zsebemből a havi pénzköteget, és átadtam. Van mellettem egy lakás, ahonnan havonta egyszer ugyanezért átjön ebbe a konyhába egy másik ember, és szintén átnyújtja. Aztán van ugye ez a lakás, ahol épp most gondolkodom, és volt egy negyedik, azt eladták. És vidéken is van valami ház.
- Akkor valamit azért meghagytak nekik.
- Igen, mondom, nem akartam vitázni a tizenharmadik havi nyugdíjról, mert nem ő tehet róla, hogy így érzi. Sőt. Ekkor világosodtam meg, holott olyan rémesen egyszerű, hogy mi volt nálunk mindig is a jobboldal hívó- és vezényszava. "Elvették". "Tudod, anyám nem olyan véresszájú jobbos, a Viktort se szereti annyira, csak hát a nagyszüleinktől elvették a kastélyt". Vagy a gyárat. A mezőt. A szárítókötelet. Jöttek, és elvették. Ennyi. Elvették a gazdáktól a termőföldet. Elvették az emberek megélhetését. Elvették a reményt. "A jövőt azért már ne vegyék el, azúristenit!". Hogy van ez, hogy vannak valakik, akik mindig jönnek, és elvesznek. És utána megrázod magad, elkezdesz újra dolgozni, spórolni, és amikor kezdesz végre megnyugodni, és újra van valamid, igaz nem sok, mégis örülsz neki, akkor jönnek, és megint elveszik.
***
(Egy hét múlva)
***
- Képzeld, sétáltam a Ferencieken, és láttam az új transzparenst: "Hová tűnik el a pénz, és mit vesz el öntől a Bajnai-kormány". Elégedett vagyok magammal. Aztán olvasom, hogy ha visszajön a Fidesz, nem fogják elárverezni az kisemberek lakását, mondta Orbán Viktor. Tudod, eddig a gonosz bankok elvették az emberek lakásait. Azon gondolkodom, hogy ha visszajön a Fidesz, és eltörli az évszázados rendszert, amelyet jelzálognak neveznek, vajon miként és milyen irányban fog változni az emberek hitelfelvételi hajlandósága.
- És a bankoké. Ezt hallgasd meg. Szegény csávóm jobbos. Mondtam neki, hogy van ez, hogy elvették. Erre neki kitágul a szeme, és belevág: "De hát a nagyszüleimtől tényleg elvették! Volt nekik egy nagy házuk, és át kellett költözni egy fele akkorába."
- Jézusom. Elnevetted magad?
- Nem én. Nagyon feszülten figyeltem. Érdeklődtem, és ő folytatta: "És aztán volt egy pékségünk, és azt is elvették".
- Kibírtad?
- Itt már nagyon nehéz volt. Érezte ő is, mert elkezdtem remegni. Aztán mondta tovább: "És utána elkezdtek kuporgatni, és amikor lassan lett valamijük, akkor újra ..."
- Újra?
- Képzeld, nem merte kimondani. Ott volt a pontpontpont a levegőben. Teljesen ideges volt, mégis tudta, hogy gáz, ha kimondja ismét. Na, itt már kirobbant belőlem a röhögés. Annyira nevettem, hogy nem vettem észre, hogy halálosan megsértődött, mert hogy ő nagyon szereti a nagyszüleit, és milyen rossz volt nekik, hogy elvették.
- Komolyan azt bírta mondani, hogy elkezdtek kuporgatni, és megint elvették?
- Igen.
- Úgy érzem, zseni vagyok.
- Jogos.
- És mi lett utána?
- Semmi, egy napig nem szólt hozzám, de nem merte többször mondani.
- Elvetted tőle a beszédtémáját. Tudod, azt hiszem, tőlünk is elvettek valamit, mert kaptunk egy földcsíkot később, azt véletlenül nem szoktak osztani, mindenesetre én rendes baloldali családból származom, igaz, apai ágon egyszer tévedésből szavaztak a Fideszre, de van egy dakota mondás, hogy csak az nem hibázik, aki nem szavaz, szóval nálunk nem volt téma, hogy mit vettek el. Mert akármennyivel erősebb nálad a hatalom, a rendszer, bármennyire is reménytelen az ellenállás, valahol mélyen mégiscsak lúzer dolog, hogy jönnek, és elvesznek tőled, és te hagyod. És ha már hagytad, akkor nem tudsz túllépni rajta. És inkább várod, hogy megint jöjjenek.
- Igen, az én szüleimtől is elvették a házat, mégsem beszéltünk róla. Nem hallgattam, hogy elvették. Nálunk ez nem vezényszó. Azt hiszem, a nagyarázat nagyon egyszerű. Mi erre, a jobbosokkal ellentétben, egyáltalán nem vagyunk büszkék.
bonus content
2009. 10. 30.
12:08:29
Elvették tőlem a tagságot egy közösségben (csak azért, mert titkolózni akartak mindenkit érintő ügyekben), majdnem elvették (felfüggesztették) egy másik közösségben is, ahol több célomat is elvették (pl. hogy Veszprémben is legyen élet, legyenek tagok, rendezvények). De ennél fontosabb dolgokat is elvettek már tőlem. A karriert, legalábbis egyelőre.
Diploma után tovább akartam tanulni, hogy legyen 2 betű a nevem előtt, mert környezetmérnökként lakossági környezetvédelmi tanácsadással akartam foglalkozni, és hátha azzal a 2 betűvel jobban hisznek nekem az emberek. Ezt 2-szer is elvették már az elején, harmadszorra sikerült a felvételi, de akkor is elvették. De még így is költöznék és vállalkoznék, önálló életet szeretnék, de ahhoz pénz kell. Otthon ezt is elvették (elköltötték a doktori ösztöndíj nagy részét).
Az önállóságomat is rég elvették (oda sem adták) otthon, még 29 évesen is kérdezik, hogy hol vagyok és mit csinálok, pedig már 11 éve TILOS lenne ilyet kérdezni. Mégis kérdeznek, elvették a szabadságomat és önállóságomat.
Kevés pénzem van, de talán kezdetnek elég, tudnék költözni (egyelőre csak albérletbe, aztán gyűjtenék saját lakásra), tudnék tanácsadást indítani, csak ehhez titokban kellene költöznöm, mert elleneznék, sőt, még a címem is megkérdeznék, ha költöznék. Csak titokban költözhetek, ha nem akarom, hogy megtudják a címem. Így kaphatom vissza a saját életem.
Egy dolgot szeretnék, hogy elvegyék, de azt nem vették el még... Amit nem akartam, hogy elvegyenek, azt elvették... Visszaszerezhetem még?
2009. 10. 30.
14:16:03
még azt kell kitalálnom, hogy a jobbosok, a balosok vagy a közepesek voltak.
2009. 10. 30.
15:00:45
Pont ellentétesen működik, mint a gyerekek vágyteljesítő mechanizmusa; megidézik a mumust, ijesztgetik magukat vele, előre edzve a lelküket. (és persze jön a kapcsolt rész; ebben a térségben mindig is kiugróan magas volt-lesz a pszichoszomatikus betegségek aránya)
2009. 11. 01.
09:34:29
Olyan jó nem szembenézni a valósággal, inkább keresni valamit, amin nevethetünk. Együtt.
És ha valamin tudunk nevetni, akkor már biztos, hogy nem a másiknak van igaza.
Én ezt értelmesnek látszó emberektől nem tudom megszokni és ezért elfogadni sem.
2009. 11. 01.
12:49:23
Friss még tehát az élmény, azon gondolkodom, hogy ebben a történetben kik voltak a lúzerek, és mit tehettek volna a lúzerségük ellen?
2009. 11. 02.
18:03:55
2009. 11. 02.
18:15:03
2009. 11. 02.
18:27:50
2009. 11. 02.
20:41:14
Valami, amit nem azért veszel észre, hogy a vélt igazadat bizonyítsd.
2009. 11. 02.
20:59:21
2009. 11. 03.
14:11:11
2009. 11. 03.
14:13:30
2009. 11. 03.
14:43:42
2009. 11. 03.
14:51:03
Sandy: szomorú történet, de szép.
2009. 11. 03.
17:02:22
2009. 11. 04.
13:05:50
Idáig tökéletesen egyetértünk.
Hogy melyik oldal mennyire demagóg, azon lehetne gondolkodni.
Konkrét példát mondok: az SZDSZ az egyetlen párt, amely demagógia helyett beváltotta az egyik őszinte ígéretét: "Lop Stop". Igaz, jóval később. Bő tíz év kellett hozzá, hogy kitöröljék magukat a pénznyelő pozíciókból, de el kell ismerni: igen, megcsinálták.
A fenti bejegyzésemben konkrétan az "elvették" szót jártam körbe, konkrét példákkal támasztva alá, milyen kontextusban és gyakorisággal használják mind a jobboldali politikusok, mind a szavazóik. És ez nem demagógia, hiszen, ahogy Dina "csávója" is mondta: "De hát tényleg elvették".
Ha neked tendenciaszerű, balosokhoz köthető elvették-élményeid vannak, vagy emlékszel arra, hogy ezzel a szóval hirdették az igét, oszd meg velünk, kérlek.
2009. 11. 04.
13:09:36
2009. 11. 04.
13:20:16
2009. 11. 04.
13:27:13
2009. 11. 04.
13:49:56
2009. 11. 04.
15:28:21
2009. 11. 04.
18:06:01
Mivel én a napló alapján építem fel a karaktert - valaki milyennek szeretné magát láttatni - csak erre tudok reagálni. Ha te valójában kiegyensúlyozottabban értékeled a történéseket, akkor miként lehet hogy eddig még csak a narancsos oldalt és gondolkodásmódot ostorozó bejegyzéseket olvashattam?
Lehet arról van szó, hogy a szegfűs cég annyira abszurd már, hogy nem is foglalkozol vele?
Érteni véltem a az "elvették" körüljárását, de ezt csak egy eszköznek érzem. A tartalmi mondanivaló a lényeg, az elutasítás, a kinevetés, az összekacsintás, a "szegény".
lumma nem győzhet, mert csak egy madár.
2009. 11. 04.
21:04:51
2009. 11. 04.
21:19:49
2009. 11. 05.
15:08:56
2009. 11. 05.
15:19:52
2009. 11. 05.
17:47:53
- Csak nem?
- Megpróbáltam egy fórumon rámutatni, hogy minden politikai oldal demagóg, ilyen alapon nincs különbség, kár emiatt kinevetni bárkit, BK=McD+füstíz.
- És nekedestek?
- Először nem, csak amikor elolvasták. Néhány hozzászólás után már Solymosoztak, meg Jobbikosoztak.
- Szerintem te egy naiv ember vagy.
- Én is azt hiszem.
2009. 11. 05.
17:49:36
2009. 11. 05.
18:45:24
Épp elég aljasságot elkövetett mind a két oldal, de számomra az ilyenek, amiket felsoroltam más kategória mint egy mezei demagógia.
De ettől még lehetnénk akár barátok is.
2009. 11. 06.
11:22:07
2009. 11. 06.
12:10:03
2009. 11. 06.
12:28:43
2009. 11. 06.
15:12:59
2009. 11. 06.
15:20:09
2009. 11. 06.
17:41:09
Mage, az a kijelentés nekem jobban fájt, mint neked.
Sandy, úgy érzem, hisztérikusan és teljes erővel a képzelt ellenségképedre támadtál.
Az említett cikket olvastad is, vagy csak a Klubrádió miatt van ez az ördögűzés?
2009. 11. 06.
19:29:34
2009. 11. 08.
10:50:14
2009. 11. 08.
11:42:46
Sandy, találkozunk Kossuth táborában.
Én is gyakran időzöm ott, főleg rádiószínházba járok.
2009. 11. 08.
11:50:52