games people play :: 2013. július 13., szombat, 19:16:17 :: 0 komment
dialogue psychol

- Jól láttam, hogy az emberi játszmákat említetted? Talán ismered a könyvet?
- Persze. És a folytatását is megvettem. Sajnos azt még nem volt időm elolvasni. Anyámnál hagytam.
- Az első rész jobb.
- Lehet, de azért érdekel a folytatás. Lehet, hogy kiküldetem vele. Úgyis utálja, hogy nála maradt néhány holmim. Legutóbb azt találta ki, hogy valamik kimásztak belőle, és összecsípkedték. Állítólag két hétig járt orvostól orvosig, és csak az ötödik bőrgyógyász ismerte fel a csípéseket. És amikor az orvosságot kérte a gyógyszertárban, hangosan bemondták, hogy mi kell neki, és az összes többi vásárló körbeállta, és tanácskozni kezdtek. Azt mondta, hogy az életben nem érezte magát ilyen kínosan. És ki kell hívnia a rovarirtókat. Nem miattam, persze, "nyilván a semmiből termettek ott ezek az állatok". Kérdeztem, hogy mennyire súlyos az állapota. Tudta magától is, hogy a kapcsolatunk nem viselné el, ha a nála hagyott holmimat lepermeteztetné bármivel. Ezért lepermetezte a húgom szobáját. Az enyém helyett. A húgom úgy tíz éve nem vitt oda semmit.
- Szerintem a második részt ne olvasd el.