honesty :: 2020. augusztus 24., hétfő, 11:05:42 :: 2 komment
bio honesty honey

- Vettem banán- és csokoládéprotein-shake-et. Nagy betűkkel rá van írva, hogy "Nem tartalmaz hozzáadott cukrot".
- Szuper.
- Tudod, mit szeretek ebben?
- Hogy egészséges?
- Hogy legalább nem próbálják meg elrejteni a problémát.

unglaublich :: 2013. december 02., hétfő, 23:35:39 :: 1 komment
dialogue swiss bio

- Kérdezte a pénztáros, hogy kérek-e matricát. Csak az a baj, hogy onnan tudtam, mit kérdez, hogy mindig ugyanazt kérdezi. És nem onnan, hogy értettem, amit mond. Rájöttem, hogy nem is figyelek oda. Hogyan lesz ebből nyelvtudás? Elhatároztam, hogy ezentúl figyelek és gyakorlom.
- Jó ötlet.
- Elmentem ahhoz a halashoz, amelyiknél lehet venni szabadtartásos csirkét, kacsát és bárányt is. A libát rendelni kell. Éppen az az eladó volt ott, amelyik nem tud angolul. Szuper - gondoltam. Lássuk, hogyan megy a német.
- A halakat már tudod?
- Ezeket a halakat semmilyen nyelven nem tudom. Érzés alapján választok. És ránézésre. Bemelegítésképp elmutogattam őket. Olyan fejjel, mint aki nyolc emberre főz hétvégén, és azon tűnődik, ki mit szeret. Ellenben a libát a már megnéztem a szótárban. Az úgy van, hogy Ganz. Mondtam is, hogy "bitte vier Ganz ..." - és itt elakadtam, mert a lábra nem emlékeztem. Nem baj, nagyon nem lehet más, mint angolul, rokon nyelvek, és ennyit azért illik tudni neki is, vagy, ha nem tudja, tanulja meg. "Bitte vier Ganz legs für Montag".
- Ajjaj.
- "Vier Ganz legs? Gut" - mondta. Furcsán ejtette a legs-et, az "e" majdnem "a" volt, de hát nekem is akcentusom van, neki miért ne lehetne. Annyira büszke voltam. Tudok németül. Eszembe jutott, mennyire fogsz majd csodálkozni. És a német nő hogy néz majd, amikor elmesélem neki. Sőt, nem is mondom el. Hanem németet tanítok. Mondjuk a jövő hónaptól kezdve. Addig még gyakorlom. Skype-on oktatok, hogy ne kelljen otthonról elmenni, és meg tudjam nézni a szótárt, ha meg kell. És amikor csodálkoztok, hogy milyen sok pénzem van, közlöm, hogy ja, németet tanítok, ti miért nem?
- És mi lett a vége?
- Kifizettem a halakat, felírtuk a nevemet. Lépek ki az ajtón, és az utolsó pillanatban kérdezi: "Aber wie groß?". Wie, groß, mondom magamban, ich verstehe alles. Unglaublich. Kész voltam magamtól. És ahogy ereszkedem vissza a boltba, ő a pultra mutatott, hogy "wie groß?". Mintha a múltkor nem egész lábakat rendeltem volna. Mégis, mekkorát rendelnék? Mindegy, legyünk precízek. Gondoltam, hogy a csirkén vagy a kacsán mutatja meg, hogy mekkorákat lehet rendelni. Csakhogy a másik pultnál állt.
- Sejtem, mi lesz a vége, azért röhögök.
- Rámutat egy kétméteres halra. Aztán egy másfél méteresre, hogy "wie groß?". Én csak pislogok Úristen, honnan rendelnek ezek kétméteres libacombot? Oké, hogy szabadtartásos, de hol tartották szabadon, Csernobilban?
- A liba amúgy s-sel van. Gans.
- Igen, már tudom. Ő viszont simán felírta, hogy rendelek négy egész lazacot. "Ganz lachs". Az jó érzés, hogy ennyire bízott bennem. Hogy tudom, mit csinálok. Mi a fenét kezdtem volna négy egész lazaccal? Az nyolc folyóméter hal.
- Nem a tengerben él?
- Nincs is akkora hűtőnk. Ott vigyorogtam, mekkora király vagyok, és közben rendeltem négy egész lazacot négy libacomb helyett.
- Szerintem várj inkább januárig a tanítással.

purple farm :: 2009. április 12., vasárnap, 02:15:01 :: 32 komment
bio

Kezdő és középhaladó molylepke-tenyésztők figyelmébe szeretném ajánlani a Milkát.

Miután áttúrtam hatféle lisztet (fehér-, tönköly-, teljes kiőrlésű-, rizs-, rozs- és kukoricaliszt), háromféle rizst, darált kukoricarát, lenmagot, kétszersülteket, nyolc doboz műzlit, valamint úgy harminc féle fűszert és ötven csomag teát (az utóbbi kettőért minden kedves olvasómnak köszönöm a hasznos és okos tippeket), kénytelen voltam megállapítani, hogy a lepkék a semmiből kerülnek elő.

Pedig nem.

Nem hülyék ezek. Nem esznek lisztet addig, amíg van édesség. Érthető.

Szomorú hír, hogy mégsem bio lepkéim voltak.

PS: Milka egész véletlenül volt otthon, senki nem nyúlt hozzá, a csokoládé ugyanis minden esetben fekete.