link :: 2009. február 10., kedd, 16:25:17 :: 15 komment
dialogue pharmacy
- Engem kezd idegesíteni, amit Mamzel művel.
- Ne is mondd, én teljesen kivagyok rajta. Fél évvel ezelőtt még leültem volna vele könyvet írni. Erre ma már nem vállalkozom. Perceken át keresek szavakat, amelyekre ő öt-hat másodperc alatt rálel.
- Nem bírnám elviselni, ha mérhetően jobb lenne nálunk.
- Tudom, most nyugtató szavakra vágysz, de nem megy.
- Ez az. Nyugtassuk inkább őt. Jól be kell gyógyszerezni, hogy elhülyüljön.
- Mit adjunk neki?
- Neked van gyakorlatod ebben. A skizofrén nagynénéd szedálós francia krémessel tömöd, ráadásul Mamzel mindig szeret téged, nem csak akkor, amikor felismer. Tuti elfogadja, amivel kínálod. Tegyél a teájába Valeriánát.
- Az nem jó. Attól csak belassul, de ugyanúgy ír.
- Igen, és? Azzal is időt nyerünk. Bármi jó, ami kicsit is visszafogja.
one chance :: 2009. február 05., csütörtök, 17:35:37 :: 71 komment
love dialogue
- Össze-vissza vagdossák magukat a nők: mell- és arcplasztika, zsírleszívás, új frizura és smink. Holott egyetlen tulajdonságon kell változtatni, és vele együtt minden a helyére kerül. Ez az önbizalom.
- Talán azért fekszenek kés alá, mert változásokat könnyebb kérni, mint nyers önbizalmat. Olyat nem árulnak sehol. A sikeres műtét végső soron jó irányba visz.
- Persze, persze, nincs ezzel semmi baj. Én arról beszélek, hogy ha a nő elé áll a jótündér, és egyetlen kívánságot teljesít, akkor ne új melleket válasszon, vagy kerek feneket, hanem önbizalmat. Az a leghatékonyabb.
- Értelek. Ha elém állna a jótündér, én egészen mást kérnék.
- Mit kérnél?
- Hogy mit kérnék, ha odajönne hozzám a tündér, és azt mondaná, egy kívánságom valóra váltja? Azt gondolnám magamban: "Édes, drága Istenem, köszönöm" - és gondolkodás nélkül tudnám, mit akarok.
- Mi lenne az?
- "Kedves Tündér, most azonnal költözz össze velem". Hogy a halálba kérhetnék bármi mást a tündértől? Kit érdekel a paraszt- vagy a királylány, ha együtt élhetsz a tündérrel? Onnantól az életed csupa mese és izgalom. Reggel, amikor dolgozni megy, biztos otthon hagyja néhány varázspálcáját, amelyekre épp nem lesz szüksége. Álló nap azokkal játszanék. Este hazajönne a munkából, fáradtan, és látná, hogy szétvarázsoltam az egész lakást. Mérges lenne picit, aztán szépen, együtt visszavarázsolnánk mindent, ahogy volt.
- Jól van, akkor beszélek vele.
where do you want to go today :: 2009. január 18., vasárnap, 14:02:08 :: 0 komment
dialogue
- Túl sok időt töltesz a belvárosban.
- Vannak előnyei. Néha az utcán szembejön velem egy magas, napszemüveges férfi, hatalmas léptekkel. Meglehet, a Bodies Kiállításra sietett annyira.
- Mindannyian oda sietünk.
you don't know who i am :: 2009. január 15., csütörtök, 19:10:35 :: 1 komment
dialogue
- Képtelen vagy a helyemen kezelni. Úristen, egyszerűen nem tudod, hogy én ki vagyok. Halvány fogalmad sincs arról, hogy kivel jársz!
- De hát nem is járunk.
keep trying :: 2009. január 11., vasárnap, 22:40:24 :: 0 komment
dialogue boulevard
- Nem hiszem el. Nézd a Nők lapja címoldalát: "Till Attila, a férfi, aki kitart mellettünk". Szerinted mit jelent?
- Azt, hogy rondák, kövérek és unalmasak a nők.
- Nekem az jutott eszembe, hogy manapság egyre több férfi lesz homokos. Ez alapvetően helyénvaló. Melegnek lenni köztudottan számtalan előnnyel jár. Till Attila pontosan tudja mindezt, és régóta gondolkodik, hogy ő is meleg legyen. Egyelőre mégis kitart a nők mellett, szóljon ellene az ösztön és megannyi józan érv.
- Jó pozitívak vagyunk reggel, a második után.
easy talk :: 2008. december 05., péntek, 03:35:36 :: 39 komment
dialogue social science
Nem ismersz.
(Nem tudod, ki vagyok és honnan jöttem, lelkem mélyén miféle titkokat, vállaimon mekkora terheket hordozok.)
Alig akad emberi kapcsolat, amelyben ne hangzana el a fenti kijelentés, ami nem csoda, hiszen eléggé degenerált faj vagyunk. Ha végtelen szerencsédben, a szeszélyes élet bőkezű ajándékaként „nem ismersz” nélkül kommunikáló lény keresztezné utadat, tudd, hogy kihúzták számodra a spirituális főnyereményt.
Mi a baj azzal: „nem ismersz”? Természetesen semmi. Ha elég bölcs vagy, hogy soha ne kategorizálj, ha nem hagyod megvezettetni magad sztereotípiákkal, ha tudod, hogy az embereket nem lehet néhány szó, pár mondat vagy képaláírás alapján megítélni, ha tisztában vagy vele, hogy mindannyian egyedi és megismételhetetlen lények vagyunk, ha idegesítenek azok, akik szavakon lovagolnak, ha szerinted a világ végtelenül titokzatos és megismerhetetlen, akkor most azonnal húzzál innen el.
Tehát tanulni szeretnél. Helyes. Kezdd azzal, hogy figyelsz az emberekre, különösen az új ismerősökre: érdemes számolni, hányadik beszélgetés során mondják ki először, „nem ismersz”. Látni fogod, előbb-utóbb szinte mindig bekövetkezik. Sokkal biztosabban, mint most gondolnád, csak eddig nem tulajdonítottál jelentőséget neki.
Egymás nem-ismerése az egyik legrégebbi ismeret: az Úr az egyetlen, aki a vesékbe és a szívekbe lát. Sőt, önmagunkról sem rendelkezünk érdemi információval. Ahogy Thalész mondta: gnóthi szeauton. Vagy az Orákulum: know yourself.
Mégis, a „nem ismersz” jóval több, mint puszta tény.
- Szívesen megnéztem volna, mit teszel abban a helyzetben.
- A tej fehér.
- Szívesen megnéztem volna, mit teszel abban a helyzetben.
- Nem ismersz.
A válasz hírértéke mindkét esetben egyenlő, értelmük szintén azonos (zéró). A tejes verzió mégis sokkal, de sokkal ritkábban hangzik el. Hiányzik belőle a vélt többletjelentés.
Volt egy barátnőm, aki nehezményezte, hogy mindig késő este megyek át hozzá – a beszélgetéseinket nem igazán élveztem –, és rendszeresen panaszkodott, hogy miattam nem alszik rendesen. Egyszer a gép előtt ülve láttam, hogy online virgonckodik este tizenegykor. Üzenetet küldtem:
- Te nem szoktál ilyenkor már aludni?
- Nem ismersz – hangzott a feletet.
Lefordítom:
- Te nem szoktál ilyenkor már aludni?
- Nem ismersz – súgja mosolyogva, és kacéran rám kacsint. - Ha! - felemeli a fejét, és a haját laza mozdulattal arca másik oldalára igazítva mély levegőt vesz, mellével domborít. - Ha ismernél, tudnád, hogy én még ilyenkor is ébren vagyok!
A „nem ismersz” számukra azt jelenti, hogy „kurva titokzatos vagyok”. Valamint, hogy „engem nem könnyű ám csak úgy kiismerni”. Azt szeretnék elmondani vele, hogy nyerő helyzetben vannak, nem láttunk át mindenen, hatalmas számú meglepetést tartogatnak még, a java hátra van, és „ha-ha, túljártam az eszeden!”.
A „nem ismersz” valódi jelentése, hogy „ne haragudj, nem erősségem a kommunikáció”, valamint „nem ismerem be, amit mondasz rólam, bár nyilvánvaló tény”, és „szeretnék érdekesnek látszani, ha már alapból ennyire unalmas vagyok”.
Ha nem készültünk fel ellene, mégis működik. Nagyjából úgy, mint a másik ökölszabály: mindig az nyer, aki előbb sír.
Már az óvodában tapasztalható, győztes az, ki hamarabb zokog. Felnőtt emberek esetén is hatásos a sírás a józan, értelmes és logikus érvek ellen. Többnyire minden egyéb szempontot elhomályosít. Tévedésre alapul, miszerint sírni rossz, holott a sírás tisztító és gyógyító erejű, átmossa a könnycsatornákat, fertőtleníti a látószerveket, oldja a stresszt és a meggyötört lélek fájdalma ellen dolgozik. Sokkal szebb világban élnénk, ha többet sírnának az emberek. Mégis, ilyenkor valamiféle köd borítja el a külső szemlélők elméjét, és a síró ember mellé állnak. (Fárasztó ám a gondolkodás.)
Ha a másik sírni kezd, legjobb, ha megadjuk magunkat.
Ellenben, ha „nem ismersz” típusú kommunikációs gyomorütést próbálnak bevinni, nyugodtan válaszolhatunk azzal: „kár, hogy ennyire nem vagy képes érdemben beszélni magadról”, vagy egyszerűen „így van, és ez a te hibád”, bár a legjobb, ha új beszélgetőpartner után nézünk, vagy értesítjük az illetőt, hogy az internetnek hála, már róla is első kézből tanultunk.
rainbow six :: 2008. december 01., hétfő, 16:42:59 :: 3 komment
dialogue
- Gondoltam, a lustán kefélős vasárnapokról írom a naplóm, de mivel aljasul lenyúltad, nincs hozzá kedvem.
- Nyugodtan használhatod, ajánlott irodalom szerepben tetszelegnem mindig jól esik.
- Legutóbb a szárnyas pónilovakról írtam. Szerintem hánynál tőle. Érzem.
- Küldd el. Azonnal. Épp fut nálunk egy project, teszteljük, mit kell beleönteni a kukába, hogy Zsuzsika szemeteszsákot cseréljen. A ragadós, penészes joghurt kevésnek bizonyult. Ma pont arról beszéltünk, hogy bele kellene hányni.
- Nem. Sajnálom Zsuzsikát. Vigyétek ki a szemetet. És nem alázom magam.
- A hányás lehet jó. Egyszer gyerekkoromban megettem egy egész zacskó haribót, miközben autóztunk a strandra. Gyönyörű színeset hánytam.
- Egy generáció vagyunk. Ez mindenkinek megvolt. Haribós, szivárvány színű hányás.
- A szivárvány bibliai szimbólum, a Világ Teremtőjével köttetett szövetség jele. Ráadásul közvetlenül az özönvíz után. Azóta sem hagyta el a számat ilyen tömény teológia.
- A szivárvány tövében lakik a kobold, aki őrzi a kincsesládát. Találkoztál vele?
- Nem, pedig közel jártam hozzá. A következő alkalommal ellenőrzöm.
answers :: 2008. november 21., péntek, 17:55:25 :: 21 komment
dialogue
- Mennem kell.
- Kérlek, maradj.
- Nem tehetem.
- Szeretném, ha maradnál.
- Fáj.
- El fog múlni.
- Lehet. De akkor szétreped a hólyagom.
- Elképesztően szigorú szabályok szerint élsz.
***
- A szentjánosbogárban a luciferin nevű anyag világít, és az oxidációt katalizáló enzim neve luficeráz. Gyönyörű, nem? Lucifer, a fényhozó.
- Ezt honnan tudod?
- Olvastam.
- Jó, de érdekel, hol olvasol ilyeneket.
- Minden ismeretem után fel kell sorolnom a forrásműveket? Rendben. Kezdjük a békával.
- Milyen békával?
- A béka. Tudod, az állat. Négyéves lehettem. Anyámmal sétáltunk a patak partján. Nem tudom, miért, talán boltba mentünk, valahogy az összes gyerekkori sétám anyámmal a boltba vezet, a nyalóka lehet az oka, az orális fixáció. Mentünk, és egyszercsak valami mozdult a fűben, és a mozgást csobbanás követte. Anyám a kezével a hang irányába mutatva szólt: "Peti, béka!". Akkoriban már tudtam, hogy a "Peti" többnyire én vagyok. Így a vízbe ugró állat a "béka" lehetett.
***
- Miért váltatok el?
- Csodálkozni fogsz. Őrülten szerettük egymást.
- És elmúlt?
- Dehogy. A mai napig lángol.
- Akkor miért?
- Mindketten fejlett morális érzékkel rendelkezünk. Igazságkeresésünk nem ismer határokat. Úgy éreztük, az emberi normákhoz képest túlságosan boldogok vagyunk együtt, házasságunk igazságtalan mértékben gondtalan és örömteli. Ennyi jóra nem szolgáltunk rá. Nem csak az afrikai éhezőkhöz, hanem közvetlen környezetünkhöz képest sem. Nem volt min gondolkodnunk tovább. Szívszaggató fájdalommal éljük külön hátralévő napjaink, de mindketten tudjuk, helyesen cselekedtünk.
- Ez komoly?
- Pont annyira komoly, mint a kérdés, amelyet feltettél, legalábbis bízom benne, hogy viccnek szántad megkérdezni valakitől, hogy miért váltak el, mert ha nem, akkor bajod lehet, hiszen az összes házasság, amely nem halál vagy külső erőszak által bomlik szét, azért ér véget, mert borzasztóan rossz, kínzóan fájó, végtelenül fárasztó, vagy teljesen üres és örömtelen. Mit szeretnél tudni még?
witch :: 2008. szeptember 12., péntek, 18:07:31 :: 6 komment
dialogue
- A szigeten lakom. Zárt közösségben élünk, előbb-utóbb mindenki kap nevet. Engem úgy hívnak: a Bolond. Első hallásra rosszul esett. Magamba kellett néznem, hogy elfogadjam.
- Te egyenesen büszke vagy rá.
- Muszáj volt elmondanom az elején. Tiszta lapokkal játszom.
***
- Fázol?
- Reszketek.
- Gyújtsuk be a kandallót.
- Van bent fa?
- Ki kell menni érte. Már összevágattam a gyújtóst, gyere.
- Kész. Alig volt benne papír, mégis milyen vadul lobog a tűz. Különös.
- Ja, az elmúlt napokban bedobáltam a férjem holmiját az újságpapír alá. Köszönöm, hogy ilyen szép tüzet raktál belőle.
***
- Jobban érzed magad kopaszon?
- Igen. Jó, hogy levágtad.
- Mi legyen ezzel a sok hajjal? Ugye, nem akarod a zuhannyal lemosni?
- De igen.
- Ennyire nem vagy környezettudatos?
- A hajam szerves anyag. Lebomlik hamar. Ünnepelni fognak a halak, ha odaér.
- Eldugul tőle a lefolyó.
- Öntök bele lefolyótisztítót. Az felold mindent.
- Úristen.
- Nézd, gyerekkoromban másként láttam a világot. Óvtam a környezetet, ahol értem. Éveken át gyűjtöttem a használt elemeket, hogy ne az erdőbe és ne a szemétégetőbe kerüljenek a nehézfémek. Összeszedtem az eldobált üres palackokat, hogy ne másszanak bele és ne pusztuljanak el a cickányok.
- Aztán mi történt? Ellustultál? Beszippantott a fogyasztói társadalom?
- Épp ellenkezőleg. Soha nem voltam ennyire tudatos. Kiléptem a homályból a szikrázó fény világába. Felismertem, hogy a bolygó pusztulása az Isteni Terv fontos része. A Teremtés akkor nyer értelmet, ha egyszer a project végére érünk. A titkokról az utolsó pillanatban hullik le a fátyol. Addig a percig mindannyian elveszett világtalanként bolyongunk a sötétségben. A szárazelemgyűjtő előtt állva - kezemben három alom duracell nyúllal - szembe kellett nézzek önmagammal. Ki vagyok én, hogy a gondos munkával összeszerelt fogaskerekek közé öklömnyi kavicsokat hajigáljak? Mégis, mit képzelek magamról? Azóta, a folyamat felsőbb értelmét látva teljes szívemből és minden erőmmel pusztítom a természetet. Ezzel szemben a környezetvédők az időtlen gonoszság bajnokai. Ők a legfelsőbb akarat ellen dolgoznak. Ha találkozni akarsz valakivel, akinek a Pokolban osztottak küldetést, az ő soraikban keresgélj.
training :: 2008. augusztus 06., szerda, 17:08:44 :: 0 komment
dialogue
- Ma a "részeg nagybácsi" technikákat gyakoroljuk. A héber kifejezés az izraeli lakodalmakban előforduló részeg nagybácsira utal, aki odalép hozzád, belekapaszkodik az elegáns ruhádba, és rángatni kezd: "Gyere, fiacskám, igyá má meg velem egy sört". Mit teszel ilyenkor?
- Tökön rúgom?
- Nem, a nagybácsinkat nem rúgjuk tökön, ha nem muszáj. Egyik kezünkkel csukló alatt szorítjuk a karját, a másikkal a hüvelykujját nyomjuk így.
- Áhh.
- Ugye, hogy rögtön letérdeltél. A nagybácsi ennél a pontnál elenged. Kivéve, ha abba az öt százalékba tartozik - egyes országokban 15 -, akik nem érzékenyek erre a feszítésre. Volt egy tanítványom, neki hiába nyomkodtad a hüvelykujját, csak röhögött. Ha a nagybácsi bírja, akkor mehet a tökös.
- Érdekesek ezek az egyéni különbségek. Volt, hogy vékony, törékeny kiscsajt vertem korbáccsal, teljes erővel , és meg se nyikkant. Egyszerűen elfáradtam.
- Mi van?
- Állta, mint a gép. Nem tudom, hogy bírta ki, a helyében én már rég elbőgtem volna magam.
- Ez most komoly?
- Igen, van, aki így viseli a fájdalmat.
- Úgy értem, ez valóban megtörtént? Te ilyet teszel?
- Előfordul.
- Hihetetlen. Az eszem megáll. Elmesélhetem a többi tanítványomnak, név nélkül?
- Persze.
- Na várj... Szexshopban kapható korbáccsal verted?
- Igen.
- Akkor azért bírta jól.
- Kaptam vele én is. Eléggé fáj. És később lovaglópálcára váltottam.
- Az is szexshopos?
- Igen.
- Értem már. Hidd el, az sem az igazi. Nekem van rendes, húszágú, német lovassági korbácsom. Azzal kellett volna adnod neki. Lefogadom, nem állta volna meg hang nélkül.
- Jó, de nem akartam megölni mindenképp. Valamennyire kedveltem. Azért jött át.
shockwaves :: 2008. június 26., csütörtök, 04:28:26 :: 2 komment
dialogue
Talán jobban át kellett volna gondolnom a boltban hallottakat. Nem mintha bármit számítana a földelés. Hány millió amper lakhat egyetlen villámban? Annyit biztosan nem bír el ez a ház, még ha korábban orosz laktanya is volt.
Kis híján harcminc évet éltem túl szájzuhany nélkül. Ma este, viharban mindenképp muszáj? Vajon mi történne közben? Látnám őt?
*ZENG*
- Ki vagy?
- Rettentően közhelyes és öntelt gondolkodásra vall arra számítani, hogy ha szájzuhanyzás közben beléd csap a villám, pont Isten jön el.
- Te vagy az?
- Mondom.
- Értem, tiszta sor. De amúgy Te vagy?
- Na jó. Igen.
- Úristen. Mennyi időm van kérdezni? Miért vagyunk itt? Mi ez az egész?
- Semennyi. Hosszú lenne elmondanom. Viszont terveim vannak veled.
- Mik azok?
- Majd meglátod. Annyit elárulok, hogy a fogaidra szükség lesz hozzá. Úgyhogy mosd meg őket szépen, és menjél aludni. Vegyük úgy, hogy ez a villám nem történt meg.
- Ennyi?
- Mára igen.
- Rendben. Jó éjt.
- Jó éjszakát.
develop :: 2008. június 12., csütörtök, 03:23:55 :: 3 komment
dialogue evolution
- Ma sokkal nehezebb, mert nem világít lángoló tűzoszlop, és manna sem hullik az égből.
- Nem. Az emberek nem azért nem hallják Istent, mert nem beszél, hanem mert nem figyelnek rá. Ha ma lenne égő csipkebokor, nem hatódnánk meg. Jönne egy tudós, és kifejtené, hogy a bokor azért lángol, mert ott sűrű volt az energia.
- A fenét. Elmondaná, hogy miért jó a bokornak, hogy lángol. Hogy milyen előnyre tesz szert a nem lángoló csipkebokrokkal szemben. Kiszámolná, mennyi volt az esélye a lángoló csipbebokor létrejöttének, körülbelül mennyi idő kellett, amíg a bokor kifejlesztette a lángolást, és hogy a rokon csipkebokor fajok közül a leletek alapján melyik mutatott korábban a lángoláshoz hasonló viselkedést. Kapnánk ábrát, hogy az utódok közül várhatóan hányan lángolnak majd. Ennyi.
panther :: 2008. június 08., vasárnap, 13:58:34 :: 1 komment
dialogue
- Hogy sikerült a randid?
- Rémes volt. Azóta leveleket ír. Legutóbb arról mesélt, hogy olvasta egy evolucionista pszichológus értekezését a párválasztásról. A tudós szerint a párválasztásban is működik az evolúció, az ember szebbet, okosat, jobbat igyekszik találni maga mellé, hogy minél sikeresebbek legyenek az utódok.
- Tehát a férfi alád helyezte magát. Mit válaszoltál?
- Írtam neki, hogy nyugodtan képzelje saját magát a majom rokonának, de engem hagyjon ki ebből. Semmi közöm a majmokhoz.
- Vagyis megerősítetted, hogy alacsonyabbrendű nálad. Helyes.
- Javasoltam, menjen el az állatkertbe, és nézze meg a tengeri halakat. Gondolkodjon el azon, hogy miért volt szüksége a halnak párduc-mintába öltözni. Vajon valóban a túlélését segítette ezzel? Így tudott jobban elrejtőzni? Vagy ijesztővé vált? És honnan vette az ötletet? Biztos sokat mászkálnak arrafelé a párducok.
- A benszülöttek dobhatták őket a vízbe.
- Nem beszélve arról, hogy az evolúció nem úgy megy, hogy akarok valamit, és hirtelen olyan leszek. Hanem nagyon erősen és nagyon sokat gondolok rá, vágyakozom, és esetleg majd valamelyik utódom, sok generáció múlva megvalósítja.
- Mit válaszolt?
- Hogy ő majd akkor megy állatkertbe, ha lesz gyereke, és az szeretné.
- Lefordítom: gyerekesnek tartja az állatkert-látogatást, és rohadtul nem érdekli az egész. Valamint ő visszafelé fejlődik. Jó randi lehetett.
- Igen. Főleg intellektuális vonalon.
electricity :: 2008. június 07., szombat, 19:35:45 :: 0 komment
dialogue support
- Lenne kedves a fogkefe mellé felvenni a számlára ezt a hosszabbítót? Gyönyörűen fog tekeregni a fürdőben a wc alatt. Nem egészen értem, miért épít valaki fürdőszobát konnektor nélkül.
- Biztonsági okokból.
- Értem. Logikus. A szögekkel a fugába rögzített vezeték nyilván sokkal biztonságosabb.
- Valóban sokan igénylik a fürdőben az áramot.
- Éreztem. Apropó, csodálkozom, hogy a fogkefe csatlakozóján nincs földelés.
- Ezt nem kell leföldelni, mert vezeték nélkül tölti magát. Használat közben nem csatlakozik a hálózathoz.
- Igen, tudom. Inkább a szájzuhany miatt kerestem.
- Ja. Nem hiszem, hogy a víz közel menne az áramhoz.
- Tekintve a szerkezet méretét, és működését, az biztos, hogy a víz az áramtól nagyon távol nem mehet.
- Nos, tudtommal emiatt még nem érkezett a készülékre panasz.
- Úgy érti, hogy aki elektromos vizet spriccelt a fogai közé, nem jött vissza reklamálni?
- Pontosan.
- Lehet, hogy azért, mert önök csak este 8-ig tartanak nyitva. Olyankor még alszik az egész temető.
obligate :: 2008. május 25., vasárnap, 13:50:01 :: 1 komment
dialogue social faith
- Adjál aprót.
- Nem adok. Vedd elő a használt jegyeket.
- Ne szórakozz már. Kérek aprót.
- Tudod jól, hogy nem a pénzről szól.
- Itt állunk tíz perce az automata előtt. Mindenki minket néz.
- Nem érdekel. Látod, hogy nem kérik el a jegyeket. Állnak és köszönnek az utasoknak. Csöndben átmegyünk közöttük a használt jegyekkel. Ennyi a feladat.
- Nem csipogott.
- Te se csipogj.
- Jó napot.
- Hallgatlak.
- Hagyjál békén.
- Dehogy hagylak. Kérlek, magyarázd el, hogy a másfél méterre álló ellenőrök előtt miért kellett szólnod, hogy nem csipog.
- Mert hallhatták, hogy nem jelez.
- Igen, és? Így jobb volt? Szerinted mennyit segített a projecten, hogy még szólsz nekik?
- Nem hallották.
- Hogyne hallották volna, mindketten a fejüket csóválták rajtunk, hogy ennyire bénák vagyunk.
- Hagyjál békén, elegem van.
- Nézd, én nem vagyok ideges. Te se legyél.
- Nem érdekel, állandóan basztatsz.
- Látod, mosolygok. Felfelé kanyarodik a szám, csak a te kedvedért, hogy megnyugodj. Egyszerűen mondd el, miért kellett szólnod.
- Menj a fenébe, egyedül.
- Legutóbb, amikor a Forgách utcáig kértem szakaszjegyet, szóltál nekik, hogy "de hát a Deákra megyünk". Elmagyaráztam neked, hogy szeretném megjavítani az egyik hibás idegpályámat. A társadalom, a szüleim és a lelki alkatom hatására gyerekkoromban kialakult bennem az a tévképzet, hogy valaki figyel és mindent lát. Hogy piros fény villog a homlokomon, ha nem mondok igazat. Hogy úgyis, mindig, minden kiderül. Pedig szükségem lehet még arra, hogy a saját döntésem legyen, mit mondok vagy mit válaszolok. Csak az enyém. Legfeljebb majd egyszer elszámoltat érte, aki mindig figyel, és mindent lát, de az jóval később fog megtörténni, és addig kitalálok valamit. Most azonban szeretném végrehajtani magamon a korrekciót, és elképzelni sem tudnék ideálisabb helyet a gyakorlásra a metrónál. Mégis, mi baj történik, ha a bejáratnál lebukunk?
- Jó, te gyakorolj, engem hagyjál ki ebből.
- Nem hagylak. Miattad fognak egyszer megölni. Ha jön a háború, és feltesznek egy kérdést, és te úgy érzed majd, muszáj válaszolnod. Ha a metróban nem bírod ki, mit várjak tőled ilyen krízis esetén? Jó lesz majd nézni az arcomat a szögesdrót túloldalán, ahogy ülök a sárban a többiekkel? Jó érzés lesz látni, hogy visznek a munkatáborba? Tudni, hogy mindez miattad történik velem?
- Nem is vagy zsidó.
- Ezzel ne piszkálj. Még lehetek. És könnyen megeshet, hogy legközelebb nem a németek jönnek, hanem a svédek, és mindenkit elvisznek, akinek barna haja van és nem biszex. És engem miattad fognak elvinni. Komolyan kérdezem, a szakaszjegyes produkciód után, most, amikor legalább tíz perced volt lélekben felkészülni a nagy kalandra, hogy használt jeggyel lejövünk, mondd el, miért kellett szólnod, hogy nem csipog a lyukasztó? Miért nem maradtál csöndben?
- Fogd már föl az agyaddal, hogy nekem kafkai ős-bűntudatom van.
- Igen, tudom. Túl sokat olvasol.
- Kafkát nem. Kiborulok tőle.
- Pont erről akarlak lehozni. Különben nem is értem, ezzel a lelki alkattal miért nem vagy keresztény.
- Az kéne még. Épp elég kín számomra, hogy veled járok. Metrózni.
circle :: 2008. május 19., hétfő, 16:10:00 :: 0 komment
cinema love dialogue
- Nosztalgiával ritkán kezdődnek történetek.
- Kivéve, ha Tarkovszkij-esten ismerkedsz össze a szerelmeddel.
project :: 2008. május 18., vasárnap, 20:47:49 :: 1 komment
dialogue social
- Elmondod nekem, hogyan működik a 4D-s ultrahang? Sehogy nem fér a fejembe. Úgy tudtam, a negyedik dimenzió az idő. Még egy kockát sem tudok elképzelni 4D-ben, nemhogy egy kisbabát. És sík lapon összesen két dimenzió ábrázolható. Ha jól számolom, ez kettővel kevesebb.
- Rosszul közelítesz a kérdéshez. A kályhánál kell kezdenem:
###
- Mennyire zavar a társaságom?
- Többnyire jól viselem.
- Ennek örülök. Nem kellene lassan megházasodnod?
- Igen, tudom.
- Anyádék milyenek?
- Jó fej szüleim vannak, csak mostanában kezdenek aggódni miattam.
- Jó, akkor jövő héten beszélek velük. Péntekre várok előléptetést.
*
- Mi volt apádékkal?
- A faterom mondta, hogy szeretne már játszani az unokájával. Még el tudná vinni a strandra néhányszor, ha összekapom magam. Állítólag kislánynak is örülne, de tudom, a lelke mélyén fiút akar.
- Én meg teljesen kiakadtam. Ha Klári így folytatja, beelőz a szüléssel.
- Végülis már 32, sietnie kell.
- Mit gondolsz?
- Másfél éve vagyunk házasok, keveset veszekszünk. Már az összes haveromnak kölke van. Szerintem csináljuk ma óvszer nélkül.
- Jó, akkor félrehúzom a tűzről a levest.
- Elég, ha kis lángra veszed, éhes vagyok.
*
- Megcsináltad az e-mail címet?
- [email protected]. Regisztráltam vele iwiwen.
- Jó, hozom a DVD-t.
*
"Szia, Gabika manó vagyok. Pocakból előbújó jövevény. Most még anyukám kerek hasából írok neked. A múlt héten rugdalóztam egy keveset, az olyan tündi-bündi baba módi. És bekaptam a picike kis ujjacskám. Megnézed? Küldök magamról 4D felvételt anyuból. Gabika baba"
*
- Kiborultak?
- Kriszta teljesen padlót fogott. Szerintem álmában sem gondolta, hogy előbb szülök, mint ő. Láttad volna a fejét, amikor megnyitotta a videót.
- Visszajelölte Gabikát iwiw-en?
- Még nem. Kivett két betegnapot.
- Tamás és Gábor gratuláltak. Gábor írogat még neked?
- A tavalyi nyaralás óta nem mer. Szerintem sejti, hogy tudod.
- Nekem mindig hízeleg. Majd lerendezem. Ha apámék végre nem rágják folyton a fülem, lesz időm gondolkodni ezen. Szülhetnél már.
- Még négy hónap, drágám.
- Persze, persze, értelek.
*
- Na, ez kint is van, ha jól figyeltem. Ügyes vagy. Remélem, feltöltöttem az akksit.
- Zsófinak is küldjön képet magáról.
- Jajj, de édes. Biztos örülni fog, ha már neki nem lehet gyereke.
- Nézd, hogy mosolyog. Szerinted megúszom a szülés utáni depressziót, ami akár a házasságunkat is tönkreteheti?
- Szerintem igen. Beszéltem az orvosoddal. Azt mondta, nagyon szerencsés férj és apa vagyok.
directions :: 2008. május 18., vasárnap, 19:25:08 :: 2 komment
dialogue
- Van egy súlyos jobb-bal-tévesztő ismerősöm. Egészen a kamaszkora végéig szentül hitte, hogy az emberek viccből mondanak olyan szavakat, hogy "jobb" és "bal". Azt gondolta, valamiféle bizarr tréfa ez.
- Hogyhogy?
- Mert mindig össze-vissza használták mindkettőt.
- Ó, Istenem. És mi történt, miután utolérte a felismerés?
- Felelősségteljes döntést hozott.
- Nem vezet autót?
- Nem jár szavazni.
wife :: 2008. május 18., vasárnap, 19:12:34 :: 6 komment
dialogue
- Ilyen éhesen nem tudok tovább dolgozni. Vegyünk ennivalót.
- A feleségem elszalad a boltba szívesen.
- Tudod, milyen válogatós vagyok, egyszerűbb volna, ha mi mennénk.
- Megmondod, mit szeretnél, és azt teszi az asztalra a kedvesem. Egy sarokra lakik tőlünk a bevásárlóközpont. Ne aggodalmaskodj feleslegesen.
- Rendben. Évi, kérlek, hozz nekünk szép, sötétvörös marhahús-szeletet. Marha legyen és friss, ennyit kérek tőled, hiszen a disznót nem fogyasztom el.
Egy óra múlva:
- Évi, amit a kezedben tartasz, az tarja, ami a címkéjén nagy betűkkel látható.
- Igen, és ez mit jelent?
- Kértelek, hogy marhával lepjél meg. A tarját disznóból hasítja a suhogó bárd.
- Jól van, honnan tudhatnám? Nem ismerem az összes állat összes testrészét. Neked semmi sem elég jó.
- Évi, szerinted ez a hús kicsi?
- Miért kérdezed?
- Mert a "tarja" előtt szerepel egy nagy "S" betű. Gondoltad, azt jelenti, hogy small? Máskor, kérlek, közepes méretű húst hozzál. Láttál olyanokat?
- Volt egy M. felsál.
- Pontosan. Ami a ruhában M-es, tehát "medium", az hús esetén többnyire marha.
- Rendben, ez menni fog.
- Még valami.
- Igen?
- Nagy kolbászt ne vásárolj semmiképp. A disznó mellett - többek között - lovat sem eszem.