message :: 2021. január 23., szombat, 22:00:54 :: 2 komment

Vöröseltolódás azért van, mert az Univerzum üzen. Azt üzeni, hogy tágul. Nem a tér tágul, hanem a tudat.

Azt is üzeni, hogy él.

Ez az üzenet elveszni látszik. Még jó, hogy mi itt vagyunk.

Ha a semmi úgy döntött volna, hogy unalmában felrobban, akkor az Univerzum lassuló ütemben tágulna. Ez a fizika legalapvetőbb törvényeinek a következménye. Aki ezt nem érti, az menjen kertésznek, vagy pornózzon. Mindkettő tisztességesebb hivatás, mint hinteni a port.

Az Univerzum ugyanis - látszólag - gyorsulva tágul. Ezt a bonyolult kódot az egész bandának együtt sem sikerült megfejtenie.

Mi az, ami így növekszik?

Semmi olyan, ami felrobbant. 

Szinte minden, ami él.

Nézzük a gombát az eső után. A "kalapos" gombáról beszélek. A föld fölötti részről.

A növekedés következtében gomba sejtjei távolodnak egymástól. Minél távolabb vannak, annál nagyobb sebességgel távolodnak tovább. Eddig stimmel?

Mivel a gomba egyre nagyobb lesz, a növekedése, ha két sejt távolságát nézzük, egyre gyorsulni fog.

Elárulom, hogy nem csak a gomba nő így, hanem a növények, az állatok, és te is így nőttél.

Ez száz százalékos egyezés a csillagászati megfigyeléssel.

Szemben a robbanással, amely közel nulla mértékben egyezne azzal, amit a csillagok művelnek.

Mennyi ész kell ahhoz, hogy ezt valaki felfogja?

Mondjuk, ha nem számolnának egész nap, és nem egymásnak küldözgetnék az értelmetlen képleteket, hanem gondolkodnának, vagy megnéznének két-három, szimbólumokkal operáló filmet, akkor azért rá lehetne ébredni.

Ehelyett a sötét anyagot keresik. Szívesen elárulom, hol találják. A fejükben.

A tudomány nem képes úgy közelíteni semmihez, hogy feltegye a létező legalapvetőbb kérdés.

"Miért?"

Ez az, amit minden gondolkodó gyerek feltenne. 

Bizonyos nézőpontból ez a világ egyetlen kérdése, amelynek értelme van.

"Miért?"

Persze, ezt se értenék, és mutogatnák a papíron, hogy ők már majdnem kiszámolták, hogy miért.

Már a kérdést sem értik. Azt az egyszavas kérdést nem értik, hogy "Miért?"

A gyerek még érti. Mielőtt a felnőttek válaszolni kezdenek neki.

A biológia azért tűnhet szépnek, mert a sok állat és növény eltakarja. A pillangók szárnya alatt csak szép dolgok rejtőzhetnek. Ez különösen azokra a pillangókra igaz, amelyeket éterrel megöltünk, és a testüket keresztül döftük a gombostűvel.

Amit a biológia a világról állít, ahhoz képest egy észak-koreai koncentrációs tábor ideális családi program.

Menjél el az állatkerbe, nézd meg a mélytengeri halakat, és magyarázd el, hogy annak mi az evolúciós előnye, hogy úszni nem tudnak, mérgezni nem tudnak, tüskéjük sincs, viszont szépek, színesek, és viccesek.

Egy gyerek még értené, hogy azért néznek ki így, hogy gyönyörködj bennük.

Aztán az iskolában elmagyarázzák neki, hogy ez a természetes szelekció miatt alakult így. A halak, amelyeket a mélytengeri akváriumokban látsz, a túlélésért vívott kegyetlen harcban legyőzték azokat a halakat, amelyek tudtak úszni, próbáltak elrejtőzni, vagy legalább a bőrük nem olyan anyagból volt, hogy a sötét vízben több száz méterről is csillogjanak.

Ők így maradtak életben.

Távolcsillogták maguktól a ragadozókat.

Egyedül a búvárokat nem sikerült távoltartani a csillogással. Erre senki nem számított. A természetes szelekció nem készült rá fel.

Ha látsz egy filmet, amelyben valaki az elméjében teremt egy (vagy több) világot, biztos lehetsz benne, hogy az illető haldoklik. Vagy autóbaleset érte, vagy az űrhajót ellepték a pókok, épp lakmároznak belőle, és a mérgüktől egy illúzió rémálomba ringatta magát.

Ennek a borzalomnak hat-nyolc féle permutációját éltem át begombázva, köszönhetően az ilyen a filmeknek és sztoriknak.

Az kizárt, hogy valaki úgy teremtsen világot vagy világokat, hogy közben életben marad.

Ha nem hiszed, nyugodtan kérdezd meg róla Nietzschét.

A felnőtt, józan, racionális emberi elme jellemzője, hogy az összes lehetőség közül mindig a létező legrosszabbat, legfájdalmasabbat, legértelmetlenebbet, és legsivárabbat választja.

Azt nem veszi észre, hogy látszólag olyan Univerzumban él, amelyik pont úgy növekszik, ahogy az ő teste növekedett. 

Sőt, bolondnak nézve, ha felhívnád rá a figyelmét, hogy ennek esetleg jelentősége van.

Ezek az emberek építik az iskolákat, ők terelik egymást és téged vakon, és az első, amiről leszoktatnak, hogy gondolkodjál.

Vagy nem fér a felnőtt emberi fejbe, hogy a szép dolgokat ajándékba kapta, vagy, ha ezt mégis elhiszi, akkor közli veled, hová kerülsz, ha nem úgy élsz, ahogy szerinte élned kéne.

Az emberiség negyede olyan istent választott magának, akit géppuskával kell megvédeni azon teremtményeitől, akik gondolkodni, írni vagy rajzolni tudnak.

Másmilyen isten nem állt rendelkezésre.

Náluk már csak Stephen Hawking volt nagyobb értelmi fogyatékos.

Nézzük a pozitív oldalát.

Ugyanis az egész pozitív, csak először erre rá kell ébredj.

Amikor kamerával mértem a Föld görbületét, az jött ki a képek alapján, hogy lapos.

Ennek az az üzenete, hogy nem muszáj mindig mindent méricskélni.

Megtanulod, hogyan működnek a dolgok, és azt hiszed, hogy okos vagy. Holott az egyetlen, amit elértél vele, hogy korlátok közé szorítottad magad.

Oké, én is megtanultam. Ezért játszom itthon brutális vegyszerekkel, és migrálok tizenhatmillió felhasználót a levelezésükkel és a többi adatukkal együtt, miközben blogot írok.

Ezeket egyrészt szórakozásból csinálom, másrészt azért, hogy képes legyek újra és újra feltenni a kérdést.

"Miért?"

Hidd el, valaki válaszolni fog rá.

Csak arra vigyázz, hogy egyedül legyél, amikor a kérdést felteszed.

 

 

 

biology :: 2021. január 23., szombat, 21:06:45 :: 0 komment

Képzeljük el, milyen volna, ha létezne a világon olyan hangya-, méh-, vagy darázskolónia, amelyikben van egy királynő.

- Nektek az a kevés eszetek is elment? Tényleg azt hittétek, hogy szülni fogok? Oldjátok meg. Szerintetek a szex erre való. Ti ketten most átmentek a szomszéd bolyba, megnézitek, hogy ott van-e valaki, aki tetszene nekem, és ha igen, hoztok róla fotókat és feromonmintát. Nyomás.

 

 

 

style :: 2021. január 23., szombat, 20:58:17 :: 1 komment

A vámpírfilmek fő - talán egyetlen - tanulsága, hogy ha kiszívják a véredet, gyökeresen átalakul a személyiséged.

Például megtanulsz öltözködni és sminkelni.

Talán mindig is tudtál. Egyedül az ereidben lüktető forró vér akadályozott benne.

Hogy honnan szedik azokat a szép ruhákat, azt nem tudom, mert a boltok nappal vannak nyitva.

Elvileg elküldhetnének bevásárolni élő embert. Ők bírják a fényt.

Nekik viszont ízlésük nincs.

Beállítasz egy vámpírhoz két szatyor ruhával. Az egyikben farmer nadrágok vannak, a másikban kapucnis felsők. Ezeket az ő pénzén vásároltad neki.

Vajon mit fog lépni?

 

matrix :: 2021. január 23., szombat, 12:57:06 :: 0 komment

Tudtad, hogy Morpheus miről kapta a nevét?

Azért hívják így, mert két rész között mindig felszed újabb harminc kilót.

 

reflections :: 2021. január 23., szombat, 11:19:08 :: 0 komment

Van egy hatalmas energiamező.

Azért használom az energia szót, mert tudom, hogy az emberek szeretik hallani. Azt hiszik, hogy értik, miről van szó.

"Áh, energia! Mi más lenne? Idáig tiszta. Kérlek, folytasd."

Mezőt, gondolom, már láttál. Ha mégsem, öltözz fel, és keress egyet.

Ez az energiamező azért létezik, hogy valóra váltsa a kívánságaidat.

Az összeset.

Ha most esetleg arra gondolsz, hogy a "túl nagy kívánságaidat" nem váltja valóra, tévedésben vagy. Azért fogja vissza magát, hogy ne nyírd ki magad két pillanat alatt.

Évek óta minden kimondott és leírt szót megválasztok. Ügyelek arra, hogy kerüljem a negatív szavakat és a tagadást. Ahelyett, hogy azt írnám vagy mondanám, "Nem akarok semmi rosszat", úgy fogalmazok, hogy "Jót akarok". Ahelyett, hogy azt mondanám, "Nehogy bajod essen", azt mondom, "Minden rendben lesz".

Azon túl, hogy így élek, a környezetemtől ugyanezt várom. Mármint attól az egy vagy két személytől, akiből kinézem, hogy képes rá.

Több mint kétszáz gomba- és DMT-trip alatt volt alkalmam meggyőződni arról, hogy bizonyos dolgokra érdemes gondolni, más dolgokra kevésbé.

Ezek után is két pillanat alatt pokoli helyzetbe varázsolnám magam a jelenlegi állapotomban akkor, ha minden gondolatom azonnal valóra válna. 

Téged már többször kinyírtalak volna. Ne vedd személyesnek. Az emberiségnek szól.

Ez főleg bétában igaz, amelyet valaki merő tréfából éber állapotnak keresztelt.

Ha minden gondolatod azonnal valóra válna, akkor a mocsoktól, amit a filmekben látsz, a szennytől, ami a hírekből zúdul rád, és azoktól a gondolatoktól, amelyeket a szeretteid "aggódva és védelmezően" a fejedbe ültetnek (és te az övékbe) , olyan helyzetbe lavíroznád magad, hogy ha körbeírnám, a katolikusok zokogni kezdenének, hogy ez nem nekik jutott eszükbe a pokol helyett.

Túlzásnak tűnhet, hiszen nem gondolsz folyton ekkora borzalmakra. Remélhetőleg így van.

Csak amikor az első negatív gondolatod rögtön valóra válna, bepánikolnál, és követné a többi, lefelé tartó spirálban.

Részben ezért nem azonnal válnak valóra. Vagyis valóra válnak, csak nem látod.

Ez az oka annak, hogy nem tudod, nem hiszed el, hogy bármit kérhetsz.

Kételkedsz benne, mert kipróbáltad, és hipp-hopp, nem termett ott előtted.

Arra már alig valaki képes, hogy akár egy héten át ugyanazt kívánja, és közben a hitét megőrizze magában, az Univerzumban, és az álmában.

Szeretném, hogy tudd, létezik olyan állapot, amikor színarany tárgyak, formák, szimbólumok között heversz, amerre látsz, minden szikrázik és ragyog, és gyémántok hullanak rád az égből.

Tudom, mert átéltem.

Azt is tudom, hogy ebben az állapotban tartósan létezhetek. Bár amikor ott voltam, alig vártam, hogy visszajöjjek, és ezt elmondjam neked.

Ez valószínűleg közelebb áll a te vágyadhoz, mint az enyémhez. Az enyémben több a démon és több a szex.

Azt gondolhatod, hogy ha esetleg lehetséges ilyen állapotba kerülni, ahhoz hazudni kell és másokat eltaposni, valamint rabszolgára lesz szükség, akik szórják rád a gyémántot.

Ebben a világban, amelyben hiszed, hogy élsz, ezt tanultad. Már itt sem igaz. Azért nem, mert ezt az állapotot nem tudod megvenni. Esetleg össze tudsz harácsolni milliárdokat, hogy aztán attól rettegj, ami utána következik. Addig se lesz ilyen.

Amiről beszélek, a következő módon érheted el.

Kéred.

Elhiszed, hogy jár neked.

Megvárod.

Az első lépés könnyűnek tűnhet, mielőtt beugrik, hogy mit mondanának róla mások, mitől lennél jó ember, mit szólna hozzá Jézus Krisztus, Buddha, és az anyukád.

Ha a másodikat elhinnéd, akkor nem kellene olvasnod, amit írok.

Ami a harmadikat illeti, amit nem kérsz, és amiről nem hiszed, hogy jár neked, arra nehéz várni.

Ezért kezdd aprósággal. Az Univerzum a hatalmas kívánságot is könnyedén elküldi neked. Azért kezdd kicsivel, hogy észrevedd, hogy működik. Azért fog működni, mert meg mered engedni magadnak.

Aztán jöhet valami nagyobb.

Én hónapok óta várok valamire. Kívül esik azon a tartományon, amelyet lehetségesnek tartasz.

Bár folyamatosan érkeznek a jelek, hogy közeledik a pillanat, amikor láthatóvá válik, nekem is van mit gyakorolni azon, hogy higgyek.

Tegnapelőtt, miután aranyban és gyémántban fürödtem, láttam az én vágyam manifesztációjából úgy harminc verziót.

Mind földöntúli volt.

- Melyiket szeretnéd?

Először meg se bírtam szólalni, még gondolatban sem.

- Az összeset.

 

 

panda :: 2021. január 22., péntek, 00:59:49 :: 0 komment

Csak meg kéne menteni ezt a bolygót

 

enjoy the ride :: 2021. január 21., csütörtök, 22:34:36 :: 2 komment

Mivel tudom magamról, hogy a lény vagyok, aki a világot teremtette és teremti - nem a része vagyok, nem a teremtménye vagyok, hanem ő vagyok -, az a verzióm, amelyik itt jelen van, időnként bepillantást nyer abba az elmébe, aki vezényel.

Szédületes. Az, amit épp valamennyire felfogok belőle, leginkább a paradox szóval írható le, ezért meg se próbálom leírni. Örülök, hogy láttam, és valamennyire emlékszem rá.

A lény is örül, hogy ezt tudom magamról, és igyekszem kezelni és feldolgozni.

Azért vagyok itt, hogy ezt demonstráljam.

Mindannyiotok én vagyok. András is és mr. is. Kedves tőletek, hogy a különbségeket eljátsszátok.

Mielőtt félreértés lenne, nem olvasok a gondolataitokban, nem tudom, hol laktok. Azt tudom, amit elmondotok magatokról. Például, ha mr. elárulná, hogy melyik a kedvenc sajtja, és privátban elmondaná, hogy épp hol lakik, akkor szívesen küldenék neki. Lehet kettőt is. Nem azért, mert ennyire jó fej vagyok, hanem mert hátha az egyiket nem találom a boltban.

[email protected]

Azt kár támadásnak venni, hogy kétségbe vonok dolgokat. Nem azt a mérnöki teljesítményt vonom kétségbe, amelyre az expedícióhoz szükség volt. 

Dehogy.

Azt vonom kétségbe, hogy ez érdem.

Az érdem az, amikor űrhajó és repülő nélkül repülsz.

Annak van értelme.

Egyébként bárminek lehet értelme. Amiket Strike magáról írt, azoknak végképp. Szívesen ott lettem volna, amikor a bolygókat méri. Ha meleg volnék, vagy ő nő volna, az már csak a korona lett volna a helyzeten.

Ezeket lehet élvezni, csak téves következtetést kár levonni belőlük, mert mi van akkor, ha az égbolt egy képernyő.

Ehhez még nem erőltettem meg magam.

Tegyük kontextusba, amit a tudományról írtam.

Amikor videókat látok, amelyeken a Shaolin papok chi segítségével tüzet gyújtanak, akkor keresés nélkül tudom, hogy kálium-permanganátot kevertek glicerinnel.

Ezt tízévesen játszottam. Ezzel szórakoztattam a többieket és tettem elviselhetővé az iskolát.

Hogy mennyi idő alatt gyullad meg, attól függ, hogy milyen finomságú a por. Máshogy is lehet spontán tüzet generálni. Felismerem a füst színéről.

Például olyat is lehet, hogy füstölgő kénsavra óvatosan etil-alkoholt öntesz, és miután felfogtad, hogy eddig minden rendben ment, akkor beledobsz egy apró kristály káliumpermanganátot, hogy a két folyadékréteg között lebegjen.

Ezt inkább ne próbáld ki otthon. Ha korrekt módon csinálod, akkor jól néz ki, és nem viszi le a plafont.

Úgy harminc évvel ezelőtt játszottam olyan vassal, amely levegővel érintkezve spontán meggyullad. Nem vasvegyület volt, hanem elemi vas. Vas-oxalátot kell kémcsőben hevíteni. Gyönyörű sárga színe van. Amikor kimegy belőle a szén-dioxid, akkor fekete vasporrá változik, amely olyan finom, hogy folyadéknak tűnik. Ha kiöntöd levegőre, szikrázva ég, akkor is, ha szobahőmérsékletű volt.

Elhiszed, hogy ezekkel utoljára harminc évvel ezelőtt szórakoztam, és nem kellett rákeresnem? Sőt, le se ellenőriztem, pedig kínos lenne, ha máshogy volt.

Innen induljunk, amikor a tudományról írok.

A matematika ott kezd átmenni a hülyeség tartományba, amikor az ember kezdeni akar valamit a végtelennel.

Már azzal baj van, hogy az 1.9999 (pont a tetején) egyenlő kettővel. Ennek a levezetése hibás, és ellentmondásokhoz vezet.

Azon már inkább röhögök, mint sírok, hogy a végtelenből többféle létezik.

És amikor ezt megpróbálják elmagyarázni neked egyetemet végzett, milliós követőtáborral rendelkező egyedek a youtube-on, és mindenki helyesel és hálálkozik, akkor esetleg azt hiszed, hogy ők jól tudják, és okosok.

Már a hivatalos verziót se tudják elmagyarázni. Nemhogy vitatkozni vele.

A hivatalos álláspont szerint azért van "ugyanannyi végtelen" egész szám és racionális szám, mert közöttük egy az egy megfeleltetést tudsz létrehozni.

Elvileg azért van több valós szám, mint racionális, mert nem tudsz közöttük egy-egy megfeleltetést alkotni.

Ezt már egyik top előadó se bírta elmagyarázni azok közül, akiket megnéztem.

Pedig az csak az első lépés, hogy ezt valaki részleteiben átlátja és felfogja. A következő lépés az volna, hogy az illető ráébred arra, hogy ez baromság, mert pusztán attól, hogy nem bírod őket kölcsönösen egyértelműen összerendelni, az egyikből nem lesz több a másiknál.

Például azért nem, mert nem létező dolog.

A matematika nem a világot írja le. A matematika játékszer, amelyet az ember talált ki. Lehet vele szép fraktálokat rajzolni, én is mindig leprogramoztam a Mandelbrot-halmazt, amikor új programnyelvet tanultam. Nekem ez volt a "Hello world". Pascal nyelven kirajzoltam a 320x200-as monitorra. Valószínűleg azért tanultam meg programozni, mert nem volt otthon használható számítógépem, és a falusi könyvtárból kölcsönzött könyvekből kijegyzeteltem azt a pár sort, amelyet nehéz volt megjegyezni.

Attól, hogy fraktálokat rajzolunk, a matematika még hibás marad, és aki előadja, hogy érti, az jellemzően hülye hozzá.

Az, hogy valamivel hányan értenek egyet, inkább ellenérv kéne legyen. Főleg akkor, ha életed során pár emberrel már beszélgettél.

Ennek azért van jelentősége, mert az emberiség csupa hülyeségre tanít, és ha nem figyelsz oda, két pillanat alatt lefokoz a pincebogár szintjére.

Az égen azért vannak csillagok, mert jól néz ki. Ez ilyen egyszerű.

Távcsővel is lehet őket nézni. Azért tűnik végtelennek, hogy a benned rejlő végtelen lehetőségre emlékeztessen.

Ebből az emberiség leszűri azt, hogy kicsi vagy és jelentéktelen.

Létezik több ezer film arról, hogy "ne akarj flancolni, mert maximum úgy érsz el valamit, ha eladod a lelked, és aztán ráfaragsz".

Az ember erre bólogat, mert ezt verik a fejébe újra és újra. Erre rezonál.

Einsteint azért csodálják az emberek, mert ő Buddha tudományos megfelelője. A munkássága arról szól, hogy mit nem tudsz megtenni, hova nem tudsz eljutni, mire ne vágyjál.

Ennyit tett hozzá a világhoz.

Persze, hogy ő a példakép. A nagy elme. Az ember azonnal elveszik, ha felmerül a létezésének akár egyetlen olyan tartománya, amelyet valaki más, nála hatalmasabb, okosabb és erősebb nem korlátozott le.

Hozzá képest szinte az összes tudós pozitív, életigenlő személynek látszik. Ezért van ő a fali poszteren, és nem mások.

Most tényleg az esik rosszul, hogy arról győzködlek, hogy több vagy, mint aminek hiszed magad?

Ez számodra bántó?

A Matrixban se bírták ki, hogy ne legyen önfeláldozás. Mert attól könnyes lesz az emberi szem. (A totál idióta önfeláldozást a Wonder Womanben maxolták ki.)

A Dr. Strange-et se lehetett úgy moziba küldeni, hogy ne papoljanak az egóról és az elmúlásról, miközben félistenekkel szórakoztak, és össze-vissza hazudtak egymásnak.

Az utóbbi időben az egyetlen film, amit láttam, és amit nem vitt le a sárba ez a fokú ostobaság, a Captain Marvel volt.

Ha meg akarsz nézni valamit, ami rendben van, akkor azt vedd előre.

Elmondom, hogy mi lesz.

Meg fogom mutatni, hogyan fest az, amikor hiszel magadban.

A hit az benne, hogy előre bejelentettem. Úgy nem volna hit, ha nem izgulnék rajta. Hidd el, izgulok.

Olyan lesz, amit pénzért nem lehet megvenni.

Meg fogom mutatni, az hova vezet, ha az igazat mondod, és elhiszed.

 

 

avengers: infinity war :: 2021. január 21., csütörtök, 17:30:07 :: 4 komment

*** Spoiler alert ***

A történet szerint Thanos nem volt (annyira) gonosz. Nem szívatásból akarta elpusztítani "az Univerzumban létező élet felét", hanem a túlnépesedés miatt. Azt akarta elérni, hogy az Univerzum másik fele boldog legyen, és elférjen.

Nos.

Tényleg nem gonosz volt, hanem full hülye.

Mondjuk mit vársz egy olyan univerzumban, amiben nem csak az emberek népesednek túl, hanem mindenki. Kretén világ lehet. Na mindegy.

Azt már nem is mondom, hogy ötszáz szavas szókincs felett nem az Univerzumban lévő élet felét csettintette agyon. Kétlem, hogy az erdőket felére ritkította volna, vagy leszámolt volna minden második gilisztával.

Jól van, na. Emberekhez beszélünk. Az "élet" csak ember lehet. Mi mást értenénk alatta?

Mégis, például eszébe juthatott volna, hogy nem kell minden második élőlényt elpusztítani. Sokkal jobb minden humanoid élőlény méretét a felére csökkenteni.

Az egy dolog, hogy fele annyit fog enni, és fele akkora ágyban elfér.

Az áramfogyasztás nem a felére, hanem a töredékére zuhanna, mert a többség el sem érné a villanykapcsolót.

(Nappal kell felére csökkenteni őket, mert ha este történik, akkor meg lekapcsolni nem bírják a lámpát.)

Ha az emberek magassága a felére csökken, akkor a hozzájuk igazított jakuzziba nyolcad annyi víz kell. Így a fűtése is nyolcad annyi áramot fogyaszt.

Naptejből és testápolóból negyedannyi elég volna nekik.

Gondolkodni is lehetne néha.

 

 

salma hayek :: 2021. január 21., csütörtök, 17:15:21 :: 1 komment

Az ő nevét elrontták. A hay szénát jelent. Hiába becézed, nem lesz belőle szalma.

 

see what I see :: 2021. január 21., csütörtök, 07:31:55 :: 4 komment

Mi az, amit látok?

Többé-kevésbé az első 25 másodperc ebből:

 

Illetve ez:

Reprodukálható-e vagy nem?

Amíg nem látod, addig nem látod. Ezt nem lehet kamerával felvenni. Vagyis, hétköznapi kamerával nem. Próbáltam.

A második annyira pontos, hogy szinte bizonyítéknak tekintem arra, hogy más is látta, amit én. Annyi volt a különbség, hogy nem szálltak rám. Három vagy négy volt belőlük, és körülöttem repültek.

Mivel ezeket körbe tudom járni, hagyjuk azt, hogy érzékcsalódás. Az érzékcsalódás vagy a retinával/szemmel mozog együtt, vagy a háttérrel. Amit 3D-ben körbe tudok járni, az ott van, már amennyire bármi más ott van.

Kétféle állapotban látok ilyeneket. Józanul és pszichedelikus szerekkel. A kettő között a fő különbség az, hogy más dolgokat látok. Hasonlóakat, de nem ugyanazokat. Tehát nem arról van szó, hogy begombázva jobban látom őket (bár amit látok, azt jobban látom, és sokkal színesebb), hanem akkor másfajta lények jelennek meg, mint alapállapotban.

Az Avataros "medúzákkal" DMT hatása alatt találkoztam. 

A Lucy jobban eltér a többitől, amit látok, mégis van benne rengeteg azonosság.

Először is, nem fákon látom, bár amikor képes vagyok ezeket látni, az idő 98%-át csukott szemmel, az ágyon fekve töltöm, a maradék időben a lakáson belül nézek körül, tehát lehet, hogy meg kellene néznem a fákat is.

Ez talán furán hangzik. Próbáld elképzelni, hogy miket látok csukott szemmel, feltéve, hogy csak akkor nyitom ki a szememet, amikor a fürdőszobába kimegyek. Akkor látom ezeket. Vajon milyen lehet a többi.

Azokról kétlem, hogy találnék videót.

Amit nyitott szemmel látok, olyan, mint egy akvárium. Van, ami úszik vagy lebeg benne, és van, ami a "földön" (szőnyegen, padlón) van. Az utóbbi az akvárium alján lévő növényekhez hasonló, leszámítva, hogy világító "energiából" áll.

Amikor látom őket, kalandos kimenni a fürdőszobába, mert nem akarok rájuk lépni. Bár szeretik a sarkokat, van belőlük az út közepén is.

Egy részük "elpusztítható", darabokra szaggatható, és ez látszólag nem zavarja őket. Volt, amelyiket feltekertem a kezemre. Ez kegyetlenül hangzik - annak is éreztem. Több mint fél év alatt sok mindent kipróbáltam. Volt, hogy meg akartam őket enni. (Nem jött össze).

A nagyobbakról, illetve a karomon lévő, lila "energiafonálról" már írtam a Vylie és királylány találkozásáról szól részben.

A fentieket látom "szerek" hatása alatt.

Alapállapotban főleg gömböket (halikra), kígyókat, sárkányokat, halakat, és lapos, rákszerű dolgokat látok repülni. Ezek transzparensek, és alig láthatóak. Azért találom meg őket könnyen, mert "érzem", hol vannak. Ezt nehéz lenne elmagyarázni.

Vagy mindegyiknek, vagy majdnem mindegyiknek van a közepén egy apró (olyan fél milliméteres) fehér pont, amely sötétben, közelről nézve világoslila színű fénnyel világít. Olyan, mint a plazma.

A falakon és az ajtón nem nem látom őket átrepülni. Ha az útjukba teszek valamit, a felszínéhez közel megkerülik (majdnem úgy, mint a villám). Továbbá szeretnek a fallal párhuzamosan, attól pár centiméterre, egyenes vonalban haladni. A levegőben össze-vissza úsznak. Időnként egyhelyben pörögnek.

Ezen kívül látok egy "hóesést", illetve "statikus vibrálást". Ezekről már írtam.

Rengeteg dolog, amelyet csukott szemmel láttam, digitális, és gyakran pixeles volt. A legvalószínűbb, hogy valamiféle rádiósugárzást fogok. Emellett szól, hogy az élmény intenzitásának szinte nulla köze van ahhoz, hogy mekkora dózisban vettem be, amit bevettem. Egy bizonyos dózis fölé nincs értelme menni, mert csak elfelejtem tőle, amit látok.

A látvány és a tartalom intenzitása inkább attól függ, hogy "valakinek" épp mennyi közölnivalója van velem, illetve attól, hogy én mennyire vagyok nyitott.

Az egyik első, amit "józanul" láttam, ez volt: 

(Először láttam, utána találtam a videót).

A "józan" szót azért teszem idézőjelbe, mert sok szempontból az a lebutított állapot. Ahhoz, hogy értsd, miért lebutított, nem az alkoholhoz kell hasonlítani.

Mitől látom őket?

Van egy olyan érzésem, hogy a tény, hogy fél évvel azután kezdtem őket látni józanul, hogy minden második nap vagy DMT-t, vagy gombát ettem, több, mint véletlen egybeesés.

Mielőtt bármi olyat gondolnál, amit már százszor hallottam, elárulom, hogy mostmár akkor is látom őket, ha hónapokig nem nyúlok semmihez. Az más kérdés, hogy semmi értelmes okot nem találok rá, hogy ne nyúljak semmihez. Kétszer kipróbáltam a tisztesség kedvéért. Másfelől, ezek a szerek sokkal hamarabb kimennek belőlem, mint mondjuk a fű.

Az Avatar, a Lucy, (és valamennyire a Dr. Strange) alapján azt hiszem, hogy ha alapjáratról indulsz (tehát semmi ilyet nem látsz), akkor rettentő kicsi az esélye annak, hogy pszichedelikus szerek nélkül látni fogod őket.

A többség pszichedelikus szerekkel se látja őket. Hónapokon át bújtam a fórumokat, beszéltem "tapasztalt" emberekkel, másoknak én adtam gombát. Ez nem annyiból áll, hogy beveszed, és kész, máris ott van. Érzékenynek kell lenni.

Viszont tudok egy emberről, aki szerek nélkül, rengeteget meditálva látta azokat, amiket én józanul látok (transzparens gömbök, kígyók, sárkányok, halak).

Valószínűleg a fogékonyság és a mennyiség együttese a kulcs.

Klasszikus értelemben vett aurát nem látok. Valami halvány dolgot igen, de rettentő távol áll attól, amiről az "auralátók" mesélnek.

Vagy kamuznak, vagy más frekvenciát néznek, mint én.

Mondjuk érdekes, hogy amit én látok, azt többé-kevésbé meg lehet találni értelmes rendezők filmjeiben (Avatar, Lucy, valamennyire - bár kevésbé hasonlóan - Dr. Strange és Matrix). Aurás film nem jut eszembe. Na mindegy. Lehet, hogy van, aki tényleg látja, hiszen én is különböző dolgokat látok állapottól függően.

Van rengeteg könyv, amely kapcsolódik ahhoz az információhoz, amelyhez hozzáférek akkor, amikor ezeket a dolgokat látom.

Ezekben több hasznosat találsz, mint a tudományban, és szinte bármelyik vallásban.

Ha rangsorolni akarnám, akkor a legborzasztóbb és legmérgezőbb vallás a Buddhizmus.

A tudomány a kereszténységhez hasonló. Tele van igazsággal, de ezeket csak akkor leszel képes felismerni, ha tisztult a kép - tehát amikor már nincs rá szükséged. Viszont a többi csak összezavar és lehúz a mélybe.

Számtalanszor leírtam, hogy a hétköznapokban én is támaszkodom még "tudományos" ismeretekre. Más dolog használni valamit, és más dolog elhinni.

A golyóstoll sem válaszol arra, hogyan működik a világ. Ha valamiért kézzel akarnék írni, akkor a golyóstoll kapóra jönne. A tudományt ehhez hasonlítom. A probléma az, amikor valaki többet lát bele, mint ami. Olyankor visszahúz.

A legkevésbé kártékony vallás, amelyet ismerek, a Hinduizmus, azon belül a Brahman/Atman/Maya szekció.

Ezt nem kell bemondásra elhidd. Ellenkezőleg, arról beszélek, hogy bemondásra semmit ne higgy el. Csak sajnos azt tapasztaltam, hogy ezt úgy szokták venni, hogy "ne vedd szó szerint a vallást".

Holott a semmi azt jelenti, hogy semmi. Szoktam gondolkodni, mielőtt leírok egy szót.

Úgy értem, hogy semmi okod arra, hogy akár a matematikát, akár a történelmet elhidd. A matematika tele van hibával. A történelmet nem láttad.

Ha nem szeretnél pszichedelikus szerekkel kísérletezni - számomra rejtély, miért nem, de te tudod -, akkor ajánlhatok könyveket és videókat. Ezek nem a pszichedelikus élményekről szólnak. Hidd el, szinte semmi értelme nem lenne olvasni róluk.

Arról szólnak, amit közben "tanultam", vagyis, amire újra emlékszem.

Mielőtt bármelyikbe belenéznél, fontos, hogy az információ "fentről" nem szavak formájában érkezik, hanem gondolatokként. A gondolatokból az adott személy formál szavakat. Profi tolmácsok is eltérően fordítják ugyanazt az idegen mondatot. Amikor gondolatokat kell emberi nyelvre fordítani, a különbség tovább nő.

Én alienekkel, sárkányokkal és egyiptomi istenekkel kommunikálok, akik nem egy másik bolygón élnek, hanem olyan világban, ahol nincsenek bolygók.

Máshoz a "pleiadiánok" beszélnek, akik elvileg egy távoli csillagrendszerben élnek. Van, akinek "nemfizikai tudatcsoport" üzen.

A döbbenetes, hogy a körítést leszámítva az üzenet szinte ugyanaz.

Ezt felesleges azzal magyarázni, hogy a "belső hitem erősödött meg", mert volt több száz részlet, amit nem hittem, nem gondoltam, nem hallottam, vagy az ellenkezőjét gondoltam róla. Miután elsőkézből "megtudtam", elém dobta az Univerzum a megerősítést, anélkül, hogy kerestem volna. Sosem fordítva történt. Nem emlékszem olyanra, hogy először olvastam valahol, aztán "már én is tudtam".

Ezeket a könyveket és videókat sokkal jobban és mélyebben lehet érteni, ha jártál "ott", ahol én. Ha nem jártál ott, akkor is több értelme van elolvasni vagy megnézni őket, mint mással tölteni az idődet.

Ami a videókat illeti, én még egyikükhöz se fizettem be, és ez valószínűleg így marad, viszont megnéztem őket, és tudom, hogy a helyes irány. Akár a fizetős résznek is lehet értelme.

A könyveket megvettem. Némelyiket le lehet tölteni, de 4-12 dolláros kiadásról beszélünk. Ennél szinte csak rosszabbra költhetsz.

Könyvek:

Ask and It Is Given

The Adventure of I

Earth

Videók:

Juliet

Andrea

Bashar

A tudomány legnagyobb kártékonysága, ha a fentieken mosolyogsz. Ha elkezded a kísérleteket saját magad elvégezni mindkét oldalról - nem olvasni róla, nem hallani róla, nem elhinni a híres professzornak, hanem elvégezni magad -, akkor könnyen felfordulhat a világképed.

A lehető legjobb értelemben.

 

 

choose your news :: 2021. január 18., hétfő, 12:14:54 :: 6 komment

A legtöbb tudós egyetért abban, hogy az anyag nem más, mint vibráló energia.

Arra is rájöttek, hogy "energiát sem teremteni, sem elpusztítani nem lehet".

Ezt az energiamegmaradás elvének nevezzük. A biztonság kedvéért szinte az összes spirituális és ezoterikus iskola is átvette.

Látod? A tudomány és a spiritualizmus végre összeért. Haladunk valamerre.

Igaz, energiát jó eséllyel még senki nem látott. Megkockáztatom, hogy anyagot sem. Persze, ez nem tudhatom biztosan. Magamból indulok ki. Én még egyiket sem láttam.

Szerintem te sem.

Amikor megtapintod a falat, az egy érzés. Nevezhetjük érzékelésnek is. Ebben az esetben a kettő ugyanaz. Maradjunk az érzés szónál.

Az, hogy látod a falat, ugyancsak érzés. Ha belevered a fejed, azt is érezni fogod.

A tudatodat is érzed, ahogy azt is érzed, hogy létezel.

Érzed a gondolataidat. Ebből esetleg arra a téves következtetésre jutsz, mint a legtöbb ember. Azt hiszed, hogy irányítod őket. Ezt nem tudhatod, hiszen semmi bizonyítékod nincs rá. Az emberiség mégis levonta ezt a következtetést, pont úgy, ahogyan a többit, ugyanazon a szellemi színvonalon.

Létezik érv amellett, hogy nem irányítod a gondolataidat. Egyes kísérletek szerint a döntéseket másodpercekkel azelőtt hozod, hogy egyáltalán eljut a tudatodig, hogy valamiről mindjárt dönteni fogsz.

Ilyen apróságokra nem adunk.

Ha gyógyszert szedsz, feltétlen olvasd el a kockázatokat és a mellékhatásokat. Azért, hogy le ne maradj róluk. Kinek hiányzik az, hogy egyedül a gyógyhatás jelentkezzen?

Bár több tucat kísérlet igazolta, hogy a placebo akkor is működik, ha tudod róla, hogy placebo, és a stressz csak akkor káros az egészségedre, ha elhiszed róla, hogy káros, azért csak olvasd el a mellékhatásokat, nehogy ne legyen semmi bajod.

Nem tudok olyan következtetéséről az emberiségnek, amelynek volna alapja. Valószínűleg nincs ilyen. Ha mégis, akkor idáig elkerülte a figyelmemet.

Azt hiszik, hogy ülnek egy bolygón, amely egy 13,8 milliárd évvel ezelőtt felrobbant univerzum része. Ezt az égen látható fehér pontokból gondolják. Másik bolygón nem jártak, valószínűleg a Holdon sem, de legyünk elnézőek. Mégis az egész Univerzumra vonatkozó törvényeket alkotnak.

Időnként kiderül, hogy esetleg három nagyságrenddel túlbecsülték a galaxisok számát. Ez is azt bizonyítja, hogy jó irányba haladnak, és van fogalmuk arról, amit beszélnek, igaz?

Van több tíz- vagy százezer ember, aki különféle testenkívüli élmény során "másik" valóságban járt, amelyik legalább annyira tűnt valóságosnak, mint ez, leszámítva, hogy tudtak benne repülni és tárgyakat létrehozni gondolatok által. Nyilván ez is az energiamegmaradás elve szerint zajlott. 

Vagy, ha mégsem, és azokban a világokban ez nem így működik, itt biztosan úgy van, mert valaki mondta.

Valaki, aki azok közül kerül ki, akik egyik napról a másikra három nagyságrenddel megváltoztatják az Univerzumban lévő galaxisok számát.

Bolond lennél nem rájuk hallgatni.

Azt is szívesen elmondják, ha odafigyelsz, akkor naponta többször, hogy "gyenge vagy, kicsi vagy, lényegtelen vagy, és a körülmények áldozatává válsz újra és újra".

Biztos hallottad a mondást, hogy "A rossz hír hozóját lefejezik". 

Ennél nagyobb hazugságot nehéz találni. Ha ez bármekkora mértékben igaz volna, az emberiség 99.9%-a már rég letakarította volna magát a világról.

Alaptalan kijelentésekkel és borzalmas hazugságokkal tömik a fejed.

Az alaptalan nem azt jelenti, hogy nem igaz. Azt jelenti, hogy nincs rá bizonyíték, és többnyire szólnak érvek ellene is.

A hazugság az, hogy "keményen kell dolgozz" és "áldozatot kell hozz", hogy elérj valamit.

Szerinted azért értem el dolgokat, mert keményen dolgoztam?

Te nem dolgozol keményen?

Abban az időszakban, amire vissza tudok emlékezni, arra törekedtem, hogy egyáltalán ne kelljen dolgoznom.

Amim van, nagyrészt annak köszönhetem, hogy elhittem és tudtam, hogy nekem ez jár.

Lehetne több. Más dolgok jobban érdekelnek.

Láthattad, hogy az utóbbi időben a tudományos és egyéb hírek követték, amit leírtam. Szerinted ez véletlen? Haha.

Már évtizedekkel ezelőtt tudtam, hogy a gondolatoknak teremtő ereje van. Okkal zárom ki az életemből azokat, akik bizonyos témákat képtelenek hanyagolni.

Amit látszólag nem tudtam, miért volt az, hogy számomra jelentéktelen dolgok sokkal könnyebben és gyorsabban váltak valóra, mint amelyekre minden porcikámmal vágytam. Ez független volt attól, hogy melyik bekövetkezésének  mekkora esélye volt, vagy hogy melyiket mennyire találnád racionálisnak.

(A "látszólag" alatt azt értem, hogy tudtam ezt is, csak elfelejtettem.)

Ha el akarsz érni valamit, ha vágysz valamire, akkor érdemes lehet elkezdened a Law of Attractionnel foglalkozni ahelyett, hogy üzleti tervet készítesz vagy tanfolyamra jársz.

Persze, választhatod azt is, hogy elhiszed azokat a rémségeket, amelyekkel napi szinten tömik egymás fejét az emberek. Ha az áldozat szerepére vágysz, ez a legtutibb módszer.

Szerinted attól leszel felnőtt, hogy abbahagyod az álmodozást, vagy attól, hogy végre hozzákezdesz?

 

 

missing galaxies :: 2021. január 18., hétfő, 03:25:20 :: 0 komment

Nahát, ezen is hogy meglepődtem.

Egyszerűbb volna, ha a NASA is olvasná, amit írok. Nem kéne annyi pénzt elszórni távcsövekre.

 

she came :: 2021. január 17., vasárnap, 19:03:00 :: 1 komment

Sejthettem volna, hogy nem szabad odamenni a gyerekosztályra. Egy law of attraction kísérlet keretében történt.

Aztán megláttam őt. Egyedül volt. Mármint a százféle állat között. Háromszor raktam le, és sétáltam arrébb. Nem bírtam otthagyni.

 

restore :: 2021. január 16., szombat, 23:28:38 :: 15 komment

Nahát, van aki érti.

A többieknek marad a vakcina.

 

warfare :: 2021. január 15., péntek, 11:38:39 :: 1 komment

A háború, ami már kinéz valahogy:

 

Vagy ez:

 

És ha már itt tartunk.

Az egyetlen hős, aki nem nő, és akivel játszom. Egymásra találtunk. Ő is tanulni jött.

 

up :: 2021. január 14., csütörtök, 21:02:29 :: 0 komment

Tegnap este az alienekkel akartam találkozni. Helyette időutaztam. Hát jó. Játsszunk el a gondolattal, hogy volt gyerekkorom.

Alsóban az egyik kedvenc szórakozásom volt szódabikarbónát és ecetet tenni a pezsgősüvegbe, beletolni a dugót, és megcélozni vele a falat valamelyik osztálytársam fölött. Szerencsére volt annyi eszem, hogy nem rájuk lőttem, bár ezen utólag csodálkozom. Nekik is volt eszük lehasalni. Ezt játszottuk a szünetben, miközben vártuk a tanárt.

Egyszer egy hypóspalackba tettem ugyanezt a mixet, és az udvaron hozzávágtam az iskola falához. Hangosat robbant. Az egész évfolyamból egy gyerek mert közeljönni.

Felsőben új játékot találtam.

Mindenki ismeri a monoton erdők problémáját. Ugyanaz a szín. Ugyanazok a formák.

Magyarország azt a megoldást dolgozta ki, hogy a legunalmasabb részekre valaki mindig lerakott egy használt tévét.

Ha őzike lennék, nem szeretnék úgy felnőni, hogy nem tudom, hogyan robban össze egy katódsugárcső. Az üvegszilánkokat hipp-hopp átugranám.

A kidobált tévéknek hála volt egy gyűjteményem magasfeszültségű transzformátorokból. Egy ilyen trafó akkora volt, mint az öklöm, és ha a kisebb tekercs drótjaihoz hozzáérintette valaki a 4,5 Voltos zsebtelep csatlakozóit, a nagyobb tekercs drótjai között áthúzott egy egy-másfél centis elektromos szikra. Az 10-15 ezer Volt lehetett.

Ez nem olyan szikra, mint ami a piezo kristályból jön, és ami beléd csíp. Ez olyan, amitől hátraugrasz, amikor átmegy rajtad.

Azt a játékot találtam ki, hogy valalaki az osztályból - többnyire én - megfogta az egyik drótot, a másik kezét megfogta valaki más, és így tovább, hatan-nyolcan alkottunk egy kört. Az utolsó fogta meg a másik drótot. Ezután az elemet újra és újra a trafóhoz kötöttem, amitől mindenki ugrált. Aki elsőként törte meg a láncot, azt néha megvertük. 

Később rájöttem, hogy ezzel fel lehet tölteni kondenzátorokat. Ehhez kisebb trafót használtam, mert a kondenzátorok 500-1000 Voltig bírták, viszont a töltés összegyűlt, mert közéjük tettem egy diódát. A stroboszkóp és a vaku is így működik.

Egy lencse méretű, lapos, barna kondenzátorba annyi töltés fér, amennyi rendesen megcsíp. A fénycsövek "gyújtójában" lévő, apró kondenzátor komolyan megüt.

Nekem volt egy sárga színű, két centi hosszú kondenzátorom. Valószínűleg azért maradt mindenki életben, mert mire azt megvettem, az osztályból már senki nem volt hajlandó megfogni bármit, amit a kezébe akartam adni. Magamon kétszer kipróbáltam. Elég is volt.

Szerették nézni, hogyan robbantok fel dolgokat, csak nem akartak közel jönni.

A rotringhegy rendeltetésszerű használata az, hogy rákötöd a 230 Voltra. Gyönyörűen pukkan.

Előfordulhat, hogy nincs nálad drót. Tudom, hogy van, akinél nincs. Ezt ma már be lehet vállalni nyilvánosan.

Kiveszel egy betétet a padtársad tollából, egy másikat az előtted ülő tollából, bedugod őket a konnektorba, ráejted a rotringhegyet, és ennyi. Ha nincs rotringhegyed, használhatsz egy harmadik tollbetétet. Az nem fog egy hatalmas villanással elégni, viszont lemegy tőle az áram.

Ha van drótod, beledughatod az almába, aztán a konnektorba. Világít tőle.

Így is rettentő nehéz volt elviselni az iskolát.

Tegnap este felszínre került valami, ami emléknek látszott. Azt mutatta, hogy ebbe a világba alulról jöttem, olyan helyről, ami ennél is rosszabb. Furán hangzik, tudom.

Mi több, engem küldtek előre, mint expedíciót, hogy keressek utat, vagy számoljak be arról, mit láttam itt. Úgy tűnt, hogy miután ideértem, elfeledkeztem róluk, és talán azóta is vártak.

Ez kínos, mert nem emlékszem rájuk, és nem tudom, hogyan üzenhetnék.

Az elfeledkezést nem is értem.

Ha például innen felküldtek volna a Holdra, és ott az űrhajóból kilépve azt látom, hogy rám vár tíz darkelf shemale, öt kiló extasy és tíz kiló varázsgomba, akkor nyilvánvaló, hogy mielőtt kikapcsolom a rádiót, elküldöm a Földre a szignált, amelyik azt a vészhelyzetet jelzi, hogy soha senki ne próbáljon utánam jönni segíteni, és a saját érdekükben kerüljék el a Holdat olyan messziről, amennyire lehet.

Hogy a Földön miért feledkeznék el arról, hogy expedíció vagyok, az kevésbé világos.

A fő kérdés mégis az, hogy ha nem az égből ereszkedtem le, hanem olyan világból érkeztem, amelyik ennél is lejjebb helyezkedik, akkor hogyan lehet az emberiség ennyire elveszve.

Nem is próbálkoznak. Már azelőtt feladták, hogy kudarcot vallottak volna, mert ahhoz először bele kellett volna vágni a projektbe.

Gyerekkoromból, ha megtörtént, azt tanultam, hogy az emberek döntő többsége nyúl. A maradék vagy buta, vagy utálja magát, hiszem ahhoz, hogy valaki beleüljön egy Forma-1-es autóba, vagy rém ostobának vagy öngyűlölőnek kell lenni.

A többiek, akiknek több esze van ennél, mindentől félnek. Vegyész tagozatra jártam, és egyiküknek se jutott eszébe összekeverni a magnéziumport a mangán-oxiddal, pedig azzal kezdődik azoknak az anyagoknak a listája, amelyeket már van értelme meggyújtani.

Az ősi félelmet mégsem az elemekkel szemben érzik.

Az elme szabadságától rettegnek.

A gondolkodás ott kezdődik, amikor valaki rájön, hogy nem léteznek tények, és semmit nem lehet bizonyítani.

Amíg ez nem kristálytiszta, felesleges töprengeni más dolgokon.

Aki azt gondolja, hogy léteznek tények, és van, amit ő vagy más bizonyítani tud, az bezárta magát egy ablaktalan házba a sötét erdőben.

Persze, a fenti kijelentésre rá lehet vágni, hogy nihilizmus. Valóban a nihilizmushoz is vezethet, ha valaki pesszimista.

Azt olvastam a nihilizmusról, hogy felismerte a pusztításban rejlő kreativitás és művészet lehetőségét. Ez érdekes gondolat, csak szerintem aki ezt felismeri, az már nem nihilista.

Hogyan lehet pozitívan kezelni a fentieket?

Több szinten kell gondolkodni.

Ha rakétát akarsz építeni, vegyészkedni akarsz, vagy navigálsz egy hajót, akkor származhat előnyöd abból, ha érted a fizikát, kémiát, és a matekot. 

Amikor ezeket kőbe vésett igazságnak veszed, akkor harangoztál be magadnak.

Átmeneti ugródeszkának tekintek rájuk, bár veszélyesebbek az ugródeszkánál, mert könnyű miattuk eltévedni.

A legtöbb ember el se indul semerre.

A társadalom szemében negatív példa az "elkeseredett milliárdos", aki "kétségbeesetten keresi a megoldást" az örök életre, mert "nem tudja elfogadni az élet rendjét".

Ebben az a zsenális, hogy ha véletlenül, netalán a lelked mélyén azt gondolnád, hogy nem teljesen elborult vágy életben maradni, akkor rögtön biztosít számodra kifogást, hogy azt miért ne keresd, feltéve, hogy nem vagy milliárdos. Ha ő nem találja, te minek vesződnél vele, nemigaz?

Ez hasonló ahhoz, hogy "Ha se Einstein, se Kant nem jött rá, akkor hogyan jönnék rá én? (Vagy te?)"

Például úgy, hogy kevesebb hülyeséget hiszel el, mint Einstein.

Ez nehéznek tűnhet, holott léteznek egyszerű módszerek eldönteni, kire érdemes hallgatni és kire nem. Az ideális módszer személyre szóló.

Elmondom az enyémet.

Első körben ránézek az illetőre, és ha nem gyönyörű, akkor ignorálom a tanácsait.

Szoktam mondani, hogy rémes, ha valaki azt nézi, kitől származik az információ, hiszen az egyetlen, ami fontos, hogy az állítás igaz vagy nem. A király pont annyira tévedhet, mint amennyire egy hajléktalan kimondhatja az Univerzum egyik titkát.

Ezt így is gondolom.

Akkor miért használom ezt a szűrőt?

Azért, mert aki nem tartja esszenciális kérdésnek azt, hogy hogyan néz ki, vagy nem tudja megoldani azt, hogy gyönyörű legyen, az hogyan tudna nekem segíteni?

Ennek semmi köze nincs se ahhoz, hogy én hogyan nézek ki, vagy hogy mit gondolok arról, hogy hogyan nézek ki, se ahhoz, hogy mennyire kedvelem az illetőt. Ez arról szól, hogy mit szeretnék, mire vágyom, hova akarok eljutni.

Ettől még az illető lehet a legjobb barátom, akit szeretek és tisztelek. A kérdés az volt, hogy kire hallgatok.

A második szűrő az, hogy az illető halandó-e, illetve annak gondolja-e magát.

Ha igen, akkor miért hallgatnék rá? Azért, hogy hátrafelé menjek?

Láttam egy-két embert, aki ennek ellenére egész értelmes dolgokat mond vagy ír. Ők azok közül kerülnek ki, akik "nemfizikai lények üzeneteit közvetítik". Onnan tudom, hogy van alapja annak, amiket állítanak, mert azt az információt én első kézből kapom.

Tehát rájuk se kell hallgassak, mert azt magamtól is tudom.

Az egyetlen, amit találtam, és segít, pár nő, aki eldugott YouTube csatornákon tanít. Minél használhatóbb, amit mondanak, annál kevesebben nézik őket.

Az egyikük borderline-osnak vallja magát, amit megtanult kezelni. Ezt azonnal elhittem neki, mert az arca a nőideálom közel tökéletes manifesztációja. A másik azt mondta, hogy hosszú éveken át súlyos depresszióval küzdött a külseje miatt. Ő az egyik legszebb nő, akit az elmúlt években láttam.

Ami közös bennük, az érzékenység, és az erő, hogy felálltak a padlóról.

Ha érzékeny vagy, előbb-utóbb észre kell venned, hogy valami nem stimmel azzal, amit a világról hallasz.

Fél éve úgy élek, hogy dolgokat látok körülöttem repkedni. Folyamatosan látom őket, ha odafigyelek. Most is, miközben írok.

Fél év elég volt arra, hogy százszor meggyőződjek róla, vannak annyira valódiak, mint az előttem lévő asztal.

Körbe tudom őket járni. Ha máshova nézek, aztán vissza, akkoz konzisztensen ott találom őket, ahol lenniük kell az alapján, hogy épp merre repültek és milyen gyorsan.

Mondhatjuk, hogy azután kezdtem el őket látni, hogy pszichedelikus szereket használtam.

Elvileg él ezen a bolygón pár tíz- vagy százmillió ember, aki szintén használja ezeket, és egyet sem találtam, aki ezeket a lényeket látja. Egy ember akadt, aki egy időben, évekkel ezelőtt állítólag látta őket.

Szerintem azért látom őket, mert azon túl, hogy már réges-rég felfogtam, hogy nincsenek tények, és semmit nem lehet bizonyítani, egy ponton úgy döntöttem, hogy kijövök az ablaktalan házból és a sötét erdőből.

Épp csak elindultam, és máris úgy látom, hogy ott bent kuporogni sokkal félelmetesebb volt.

Ahogy az előző sort leírtam, most először jutott eszembe, hogy talán a tegnapi benyomás igaz volt, és tényleg olyan helyről érkeztem, ami az itteni világ alatt van, viszont nem én hagytam cserben őket. Ők nem mertek utánam- vagy velemjönni.

Nem tudom, hogyan történt. Azt látom, hogy itt, ebben a világban nem tolonganak azok, akik elindulnának velem.

Hogy hova tartok (vagy tartanánk), az jó kérdés. Úgy könnyű kijönni a sötét erdőből, hogy tudod, hová mész, és melyik irányba indulj.

Ha valaki mégis jönni akar, annyit tudok ígérni, hogy már most érdekesebbnek tűnik, mint a holdutazás.

 

 

match :: 2021. január 14., csütörtök, 18:50:24 :: 0 komment

Többek között azért úsztam meg a féltékenységet, mert megpróbáltam elképzelni, hogy az a nő, aki szeret velem lenni, miről beszélgetne egy férfival.

És nem sikerült.

Aztán pár napja beugrott, hogy Strike-kal végülis tudnának miről beszélgetni. Ezen kínomban nevettem, mert nem azért akartam hozzá "küldeni" őket, hogy bárkit szívassak, hanem a többi dolog miatt.

Ez sokat elmond arról, hogyan látom a heteroszexuális férfiakat.

Ezen a bolygón nagy szívás intelligens nőnek lenni.

Talán az segít, ha az illető leszbikus vagy biszex. Főleg akkor, ha a V for Vendetta filmben látható női párból belefut valamelyikbe.

Esetleg, ha szeret egyedül lenni.

Vagy a saját elméjében él.

 

buy :: 2021. január 14., csütörtök, 18:05:48 :: 2 komment

Mr., vettem neked sajtot, hogy érezd a törődést.

Sajtból kétféle létezik, a szarvasgombás és a többi.

Ha az óráról nem tudlak lebeszélni, azzal várnunk kell.

Nehogy valami kommersz gagyit válassz, amit minden hülye felpróbál a Bahnhofstrassen.

Akkor már:

Ezzel a kettővel annyi a baj, hogy mérik az időt. Az alsóban az a legmenőbb, hogy nem tíz óra tíz perckor fotózták, ellentétben a világ szinte összes többi órájával.

Léteznek ám használható ékszerek is, például napszemüveg.

Ebből ez az egy darab van a világon. Kézzel készítették Berlinben a kérésem szerint. Az eredeti model limited edition volt, amit már nem forgalmaztak akkor, amikor megrendeltem, ezért gondoltam, hogy akkor már variáljuk át a színeket is. Összeraktam Photoshopban, a svájci bolt elküldte nekik, és kész lett.

Valami idióta ugyanis elintézte, hogy férfiaknak szinte kizárólag a barna-arany és a fekete-ezüst holmik között lehessen választani. A Louis Vuitton árul még fekete-arany napszemüveget. Az gagyi.

A fenti szemüvegen a lencse színét a fekete szaruhoz választottam, mert a fekete-ezüst változat lencséje - úgy emlékszem - nem ment az aranyhoz, az aranyon meg ugye barna lencse volt barna szaruval. Ja, és a fekete szarun eredetileg ezüst Maybach logó volt, az arany fémkeret közepén pedig barna bőr. Ezeket is lecseréltettem, hogy érezzék, értékelem a munkájukat.

Ez még akkor történt, amikor férfinak próbáltam öltözni. Brrr.

"Na, ezen is túl vagyunk. Hála az égnek."

Nőiben így hirtelen nem találtam normálisat. Ilyenek vannak esetleg:

Ma már kevésbé foglalkoztatnak ezek a dolgok. Az űrlények, akikkel találkozom, nem hordanak ékszert. Ők az ékszer.

Az irányt már tudom.

Ha nem érsz ide időben, megeszem a sajtod. Lesz helyette másik, amikor beugrasz.

 

home :: 2021. január 14., csütörtök, 01:00:54 :: 0 komment

Az oktávot azért hívják oktávnak, mert hét hangból áll.

A hét hangban találsz tizenkét félhangot.

Szokták mondani, a matematikusok szeretik a zenét.

Az egyetlen reményem nem az, hogy hátha nem adtam a taxisnak borravalót. Abban bízom, hogy valaki gigantikus összeget fizetett nekem ezért az útért.

 

love :: 2021. január 14., csütörtök, 00:49:17 :: 20 komment

Vajon létezik olyan, akinek a szexuális életére pozitívan hat a viszonzott szerelem?

Ha szerelmesek vagytok, akkor pillanatok kérdése felemelkedni a gyerekek szintjére. Aztán az angyalkákkal, báránykákkal és kiscicákkal nem feltétlen akarsz dugni. Magukra hagyni még kevésbé akarod őket.

 

 

mice :: 2021. január 14., csütörtök, 00:29:25 :: 8 komment

Van abban valami szomorú, hogy leülök írni, és hallgatom, ahogy a padláson az egér rágja a mérget, aztán elcsendesedik.

Van valakinek ötlete?

Az élő csapdában éhenhal, mivel nem járok oda nézegetni. Amelyik agyoncsapja, az mivel jobb? Nehogy azt hidd, hogy az egy pillanat alatt végez velük. Eleve nem akarok velük végezni.

A macskák ellen használt ultrahangot én is hallom. Az előző lakásban azelőtt küldtem rá a szomszédra a rendőröket, hogy beköltöztem. Sem ők, sem az ingatlanos nem értette, hogy tíz méterről fájt tőle a fülem. Azt végképp nem értették, hogy miért nem mentem oda becsöngetni és megbeszélni. Azért, mert nem bírtam.

Döbbenetes, hogy szinte mindenki süket. Pár hete egy benzinkútról menekültem ki befogott fülekkel. A gyerekek ott csodálkoztak rajtam. Én meg rajtuk és a többieken.

Szóval, egér.

Kihagytam valamit?

Eddig nem jöttek. Gondolom, elfogyott kint az étel, mert amelyik épp a fejem fölött haldoklik, legalább a harmadik.

 

 
1 2 3 4 5 6 7 8 10 13 16 20 26 32 41 >