omg :: 2013. november 08., péntek, 19:29:46 :: 4 komment
dialogue swiss
Swisscom ügyfélszolgálat:
- Grüetzi. I want to downgrade my Natel Infinity XL to M.
- You have to pay 300 CHF then.
- Wait. It was an S. I upgraded to M and later to XL. I should be able to downgrade it to M without paying more.
- We have no S.
- I mean S.
- We have no S.
- Let me check on your website.
- Okay.
- It says, you have XS, S, M, L and XL. I had S.
- Ah, S.
- Yes, S. So, please downgrade my XL to M. It should be possible.
- Please hold on.
- Okay.
Tíz perc csönd.
- Hallo. Sir, what do you think? Am I a good boy or a bad boy?
- ...
(A Swisscom az a svájci, állami mobilszolgáltató. Tehát nem egy szexshop.)
out of order :: 2013. október 20., vasárnap, 14:54:32 :: 0 komment
Mark a csarnokban állt, és a monstrumot nézte.
Ijesztő szerkezet volt.
Titán-karbid kések csillogtak a tetején.
A kések alatt lévő plazmagenerátorok a Napénál is forróbb hőmérsékleten táncoló részecskéket őriztek. Ezek részecskék semmi másra nem vágytak, mint hogy kiszabaduljanak az elektromágneses ölelésből.
A vezérlőegység kristályaiban egyenes vonalakon és derékszögek mentén szaladgáló fénygömbök szállították az információt.
Derengésük tükröződött Mark arcán.
Egy tábla lógott a szerkezeten. Ez állt rajta:
"Gép, ami nem öl meg."
- Végre valami jó hír - gondolta Mark.
Elindult a gép felé.
A lábaiban lévő atomok együtt mozogtak. Pedig semmi kapcsolat nem volt közöttük. Se lánc, se drót, se fonál. Csak a néma űr. Valahonnan mégis tudták, hogy együtt mennek. Mark testében az összes atom tudta ezt. Egyetértettek mind.
Talán azért, mert Mark teste tetőtől-talpig csillagok porából épült fel.
Csillagok porából épült fel minden.
Mark odaért a vezérlőpanelhez, és megnyomta a gombokat. Össze-vissza nyomkodta őket. A tábla nyújtotta biztonság tudatában.
Áramütést érzett a feje tetején.
Az érzést a gépből kicsapó elektromos ív okozta.
Aztán nem érzettt semmit.
A titán-karbid kések a másodperc töredéke alatt szabdalták a testét ezer darabra.
A generátorokból kiszabaduló, Napnál is forróbb részecskék plazmává olvasztották Mark atomjait.
Por sem maradt belőle, amit az anyukája felismert volna, ha odahívja valaki.
A gép oldalán egy másik tábla is lógott, amelyet Mark nem vett észre:
"Sajnáljuk. Üzemen kívül."
long distance call :: 2013. október 13., vasárnap, 14:43:07 :: 3 komment
dialogue politics
- Hallo.
- Örülök, hogy hívtál. Hogy vagy?
- Jól. Albérletet keresek. Nálatok mi újság?
- Most voltunk a nagyiéknál. Gábor megmutatta nekik a rezsiházifeladatát. Amire rezsipirospontot kapott.
- Szuper. És a többieknek hogy megy az iskola?
- Krisztiék a rezsiharkályt tanulták rezsibiológiaórán. A rezsiiskola melletti rezsierdőben megnézték, ahogy a rezsifa rezsitörzséből szedi ki a rezsiférgeket.
- Jó, hogy élőben látnak állatokat. A madaraknál tartanak bioszból, a fáknál vagy a férgeknél?
- A rezsimadaraknál. Múlt héten tanulták a rezsifüles rezsibaglyot. Tudtad, hogy csak a rezsitollaitól van olyan okos rezsifeje? Ha leöntöd forró rezsivízzel, pont úgy fest, mint egy leforrázott rezsicsirke.
- Hallottam róla. Még nem próbáltam ki.
- Déneske meg rezsiintőt kapott, mert a rezsiszomszéd rezsimacskájának a rezsifülére rezsiruhacsipeszt tett. Szegény rezsicica három rezsinapig rohangált és nyávogott rezsifájdalmában. De előtte még jól megkarmolta Déneske rezsikezét. Be is vittem a rezsikórházba, ahol a rezsiorvos barátod dolgozott, amíg itt élt.
- És hogyan kapott intőt a szomszéd macskája miatt?
- Rezsiősztől a rezsiszomszéd a rezsiiskola rezsiigazgatója.
- A volt gondnokból igazgató lett?
- Ő kapta a legtöbb rezsialáírást.
- Az iskolaigazgatáshoz?
- A rezsirezsicsökkentéshez.
- Zajlik az élet.
- Olyan furcsán beszélsz. Mintha rezsiakcentusod lenne. Alig értem.
- Talán azért tűnik így, mert a németben és az angolban nem a szavak elején van a hangsúly.
- Gábor ezt máshogy tanulta.
- Tanulnak nyelvet? Ez jó. És a fizika hogy megy neki?
- Most kapott rezsielégtelent.
- Miért?
- A rezsiszabadesést tanulták, és ő rosszul számolta az elszabadult rezsihajóágyu rezsigyorsulását a rezsidolgozatban.
- Mennyi most nálatok a gyorsulás szabadesésben?
- Rezsiszeptember óta már csak 5.7 rezsiméter per rezsiszekundumnégyzet. Nálatok?
- 9.81.
- Olyan sok?
- Hozzá lehet szokni.
- És tovább emelik, igaz?
- Nem hiszem. Elég régóta ennyi. Alkalmazkodik hozzá az izomzatunk. Nálatok már kisebbeket esnek a nyugdíjasok?
- A rezsitévé szerint igen. És mondd, vannak már kint rezsibarátaid?
- Persze. Négy hónap alatt igaz barátságok alakulnak ki egy új országban.
- Akkor most teljesen magányos vagy?
- Tudod, ez egy folyamat. Úgy döntöttem, hogy itt építem tovább az életemet.
- Nem hiányoznak a régi rezsibarátaid? Ha itt maradtál volna...
- A barátaim egyik fele, akikkel az elmúlt tíz évben együtt buliztam, már Londonban él. A barátaim másik fele, akik tanultak, már Németországban él.
- Biztos nem maradt itt senki?
- Egy-kettő.
- Na, ha itt lennél, velük biztosan lennének jó rezsibeszélgetések.
- Biztosan.
language in 3d :: 2013. október 08., kedd, 20:39:16 :: 0 komment
dialogue language swiss german
- Új terembe vittek ma az elemgyárban.
- Mondtam én, hogy előléptetnek. Nem hiába van egy diplomád és egy coach tanfolyamod.
- Olyan zaj volt, hogy fülvédőt kellett felvennem. Amin szőrös tappancsok voltak.
- Nyuszikból vágták le őket?
- Igen, de nem fájt nekik.
- Persze. Hagyjuk a horrort, még dolgozni szeretnék. Nem kell kiborítani.
- És nem értettem egy szót sem abból, hogy mit kell csinálni ott.
- És a zajra fogtad? Némettanárként hülye érzés lehet, hogy nem érted a németet.
- Ez valami sváb dialektus. Nem hochdeutsch. A kolléganőimet sem értem ebéd közben.
- Mert svábul beszélnek, vagy mert oroszok? Én biztos szót értenék az orosz nőkkel. Tetszőleges nyelven. Nem mintha a németekkel nem. Ha Svájcban megszólít egy nő az utcán vagy egy bárban, ha nem kurva, akkor német. Tegnap a buliban odajött egy, hogy milyen béna ez az ország. Mert nála otthon tetszőleges hangerőn üvölthet a zene, és ettől ő jól érzi magát. Svájcban viszont 100dB a limit. És hátra mutatott. És tényleg ott volt egy vörös, digitális kijelző. Mutatta, hogy 96, 97, 102dB...
- Komolyan?
- Igen, és eszembe jutott, hogy ezzel együtt sehol nem láttam annyi embert füldugóval bulizni, mint Svájcban. Még a Street Parade-en, egy szabadtéri partyn is füldugóval mászkáltak.
- És röhögtél rajtuk?
- Nem. Mert nekem is volt. Beilleszkedtem.
- Van, aki a gyárban mulat füldugóval, van, aki a partyn.
- Techno. Nincs nagy a különbség.
- Milyen volt?
- Nem tudom. Nem hallottam.
- A hétvégi.
- Oliver Lieb? Ő 16 éves korom óta az egyik kedvencem. Nem hittem, hogy valaha élőben látni fogom. Svájc már csak ilyen. Sosem tudhatod, melyik sarki kocsmában lép fel a kedvenc előadód. Pár hete a Liquid Soult hagytam ki. Döbbenetes. Mindenesetre Oliver nem tiszteli a törvényeinket. Egyszer felugrott 110dB-re a kijelző. Mondtam is a német nőnek, hogy hívjuk ki a rendőrséget. Nevetett. Fura, hogy értette.
- Németül beszéltetek?
- Angolul. És a németek utálják a Swiss Germant. Nem mintha értenék. Először én is azt hittem, hogy francia, csak még meg is fáztak hozzá. Az a legjobb, hogy a svájciak sem feltétlen értik egymást. Például a baseliek nem szeretik a zürichieket, mert Zürich kanton ellenük szavazott a csatlakozáskor. Ezért még azt is máshogy mondják, hogy ja és nein. Aztán, ha nem akarják szívatni egymást, vagy pénzről van szó, átváltanak hochdeutschra. Vicces. Én odaáig jutottam, hogy a "du bist"-et már értem, amikor s-sel mondják, és nem sz-szel.
- Na, ez az, itt is s-eznek nálunk.
- Hasonló dialektus lehet. Közel laksz Svájchoz.
- Igen. És van egy ilyen jelenség, hogy ha északról dél felé mozogsz, változik a nyelv.
- Komolyan?
- Igen.
- Hallottam róla. És tudod, mire gondolok? Még nem mertem elmondani senkinek. De benned megbízom, hogy nem röhögsz ki.
- Mondjad.
- Úgy sejtem, hogy amit az imént mondtál, hogy változik a nyelv, az nem csak észak-déli irányban igaz. Ha keletről nyugat felé mozogsz, akkor is változik. Egy ideig azt hallod, hogy "jó reggelt", "jó reggelt", "jó reggelt", mész, mész mész, és egyszer csak azt mondják, hogy "guten Morgen".
- Tudtam. Tudtam, hogy nem hagyod ki.
- Az igazán titkos megfigyelésem, amiről még beszélni is alig merek, hogy ha fentről lefelé mozogsz, akkor is változik. Például az óceánjáró fedélzetén azt mondják, hogy "good morning". Száz méterrel feljebb azt mondják, hogy "vinny-vinny-vinny" (a sirályok). Száz méterrel lejjebb azt mondják, hogy "p p p p p" (a halak). És ha tovább mész lefelé, úgy köszöntenek, hogy "hrr hrrr köhh köhhh". Az a szénbányász dialektus. Gyakorlatilag bármelyik tengelyen mozogsz, a nyelv változni fog. Ezért, ha egyszerű némettanárként északkeletről elindulsz délnyugatra, sréhen, és közben még a Föld magja felé is közelítesz valamelyest, abból k. nagy pofáraesés lesz.
- Egyelőre nem mozgok semerre, mert ebben a nyamvadt elemgyárban, amit utálok, félmunkaidőben többet keresek, mint a tesóm Magyarországon egy multi cég pénzügyi igazgatójaként.
- Látod, látod. Csak volt valami értelme elvégezi azt az egyetemet.
- Kösz.
- Lesz ez még feljebb.
- Azt mondod?
- Azt. Csak nehogy aztán ott fent tényleg semmit se érts abból, amit mondanak neked.
where to go :: 2013. október 06., vasárnap, 14:48:47 :: 24 komment
Amikor kapcsolatba lépek emberekkel, előbb-utóbb vitatkozni kezdenek velem, hogy miért nem űzöm gyakrabban azokat a tevékenységeket, amelyek leállítják az agyműködést.
Utazás. Sportolás. Ülni a hidegben.
Ma már tudom, hogy felesleges elmondanom nekik, hogy ezeket ismerem.
Hiszen leereszkedni könnyebb, mint felkapaszkodni. Én már jártam ott lent. Próbaképpen. Rémisztő élmény volt, de legalább van összehasonlítási alapom. Hogyan mondjam el ezt annak, akinek nincsen?
Ha egy hal arról győzköd, hogy úszni jó, vajon adekvát válasz az, hogy detektoros rádiót építeni is jó?
Esetleg építhetném úszás után. Este.
Persze.
Aki azt állítja, hogy a sportolás segíti a gondolkodást, az még az életében nem gondolkodott.
Jobban tolerálom azt, aki kimondja, hogy azért jár konditerembe, hogy kikapcsolja az agyát. Ez legalább őszinte. Elfogadom, még ha kétlem is, hogy valaha be volt neki kapcsolva.
Ha van olyan dolog a világon, ami engem boldoggá tesz, az az, amikor az agyam felpörög.
Egyhelyben szoktam ülni közben. Esetleg sétálok.
Szerencsés esetben nincsenek utazós-sportolós emberek a közelben.
(Mondom ezt úgy, hogy piszkosul tetszenek a sportos, izmos nők. Boldogan jönnék össze body builderrel. Ha okos.)
A sportolás a testet erősíti. Egészségesebbé tesz. Az egészséges test nem akar nyolc-tíz órán keresztül egy helyben ülni. Nem érzi tőle jól magát, nem erre lett tervezve.
Aki valaha végzett alkotó munkát, tudja, hogy hozzáfogni 1-3 óra. Ennyi kell ahhoz, hogy megfelelő állapotba kerülj. Ha összesen négy órád van rá, el sem kezded. Ha tudod, hogy három óra múlva jön valaki, vagy fel fog hívni, akkor három órán keresztül nem fogsz alkotni.
Ha a tested lázad a nyugton maradás ellen, akkor sem.
Megjegyzem, a programozás nem mindig szigorú értelemben vett alkotó munka. Van, amit meg lehet fél óra alatt csinálni, közben telefonálva. Van, amit a vonaton ülve is megírsz. Még "kollégák" között, az irodában is lehet dolgozni. Feltéve, hogy fürdenek.
És ezekből vígan meg lehet élni. Sőt, ezekből a munkákból könnyebb megélni. A megrendelések nagy része ilyen jellegű.
Rutinfeladatokhoz nem szükséges elmélyülés.
Hasznosak is a társadalom számára, szeretni is lehet őket.
Az alkotáshoz kevés közük van.
Ezért van az, hogy rengeteg, látszólag szellemi munkát végző ember soha nem mélyül el. Ezért nem érti, hogy miről beszélsz. Nem érti, hogy miért nem ülsz le három órára dolgozni, és hogy miért nem sportolsz naponta.
A paleoval is az a baj, hogy minél szigorúbban veszed, annál egészségesebb leszel - és annál kevésbé fogsz alkotó munkát végezni. A cukor a tested egyik ellensége, de az nem véletlen, hogy az emberiség technikai fejlődése az utolsó 100-200 évben exponenciálisan felgyorsult. Azóta történik ez, amióta a társadalom finomított szénhidrátot zabál. Az agy egyetlen szerv, amelyik kizárólag cukorral működik. Az nem sztereotípia, hogy szinte az összes programozó pizzán és kólán él, hanem következmény.
A hidegről nincs mit mondanom. Ha azon gondolkodsz gépelés közben, hogy mozognak-e még az ujjaid, és recsegnek-e közben, vagy hogy most épp melyik pulóvered akadt bele az asztalba, és egyébként is, miért van asztal, miért van szék, miért nincs még az agyad rákötve a számítógépre, azzal több pénzt pazarolsz el, mint azzal, ha felcsavarod a fűtést.
Napi 20-30 perc mozgás viszont jót tesz a munkának. És a fázás szubjektív. Ezekkel a témákkal még dűlőre lehet jutni.
Az utazás az igazán primitív hobbi.
Nem azért, mert nincs értelme. Egyik időtöltésnek sincs több vagy kevesebb értelme a másiknál. Azt se tudjuk, miért lettünk teremtve, hogyan rangsorolnánk bármit?
Aki szeret utazni, utazzon, aki szeret sakkozni, sakkozzon, aki olvasni szeret, az olvasson. Idáig rendben van.
Ha találkozol azzal, aki teniszezik, nem akarja megmenteni az életedet a tenisz által. Aki bridzsezik vagy pókerezik, nem akarja bizonyítani neked, hogy ezek nélkül a te létezésed csökkentett értékű.
Ellenben össze sem tudom számolni, hány ember akart meggyőzni arról, hogy az, hogy nem utazom, több mint rossz. Hogy nem tudom, mit hagyok ki. És hogy emiatt nem összeegyeztethető az életünk. Ez a legjobb.
Pedig szeret beszélgetni is.
Honnan tudja valamiről, hogy szereti, ha még nem csinálta?
Azon tűnődöm ilyenkor, hogy létezik-e akár egyetlen időtöltés a világon az utazáson kívül, amire az állatok is képesek.
Eljutni A pontól B pontba az eukarióták, tehát a sejtmaggal rendelkező élőlények óta nagyjából mindenkinek sikerül. Még a zöld szemesostoros is arrébb tudja magát csapkodni a csápjával a pocsolyában. Pedig ő félig növény. (Nem mintha ez jelentene bármit, Szarumán orkhadseregét konkrétan a fák rohanták le.)
A helyzet az, hogy utazás az egyetlen hobbi a világon, amelyhez nem kell idegrendszer.
Egyetlen egy idegsejt sem kell hozzá. A papucsállatka folyamatosan utazik.
Különös, hogy mennyi ember büszke olyanra, amire a trágyában önmagát előrerágó giliszta nem büszke. Hogy mennyi ember érzi többnek a saját életét az enyémnél azért, mert megtette az egytízmilliomodát annak, amit megtesz bármelyik vándorfecske.
De a Barakát, persze, nem látta.
És ha berakod neki, azt mondja, szépek a tájképek, aztán mire a földönkívüliekre emlékeztető barlangrajzokhoz értek, elalszik.
Ezek a világutazók, ha épp nem a tengerpartot, akkor csupa olyan helyet - Akropolisz, piramis, római templom - látogatnak meg, amiket az emberek azért építettek, mert keresték az isteneket. Keresték Istent.
Van, aki ezért épít templomot.
Van, aki ezért ír könyvet.
És van, aki oda tud utazni, és erre büszke.
Van, aki a távcsövet bámulja egy életen át. Van, aki a csillagokat.
Ha az utcán sétálok, nem azért megyek neki kis híján az embereknek, mert nincs rutinom az utazásban, hanem mert épp egy másik bolygót látok magam előtt, ahol tündérek és démonok vívnak háborút a kristályokból épült, kéken derengő robotok ellen.
Ahhoz, hogy hazaugorjak, elég, ha fél órán át nem szól hozzám senki.
De biztos érdekes látvány egy kétezer éve összedőlt templom.
Körbevéve világutazó turistákkal, akik nem sejtik, hogy akár odamásznak, akár nem, 72 ezer kilométer/óra sebességgel száguldunk a Herkules csillagkép felé. Az ember annyinak örül, amennyit fel képes fogni a világból.
Egyszer majd megnézem ezt így egyben.
"Az emberiség, nem lévén tudatában a minden emberi lényben rejlő igazságoknak, kifelé nézett – egyre csak kifelé törekedett. Ebben a kifelé törekvésben pedig azt szerette volna megtudni, voltaképpen ki a főnök a teremtésben, meg hogy mire jó ez az egész nagy teremtés.
Az emberiség csak röpítette kifelé, mindig kifelé az előretolt ügynökeit. Idővel azután kihajította őket az űrbe, a végtelen nagy kifeleség színtelen, íztelen, súlytalan tengerébe.
Úgy hajította ki őket, mint megannyi követ.
Ezek a boldogtalan ügynökök meg mit találtak? Aminek már amúgy is bőviben voltak a Földön: lidérces, nagy, végtelen jelentéktelenséget. Hogy mit kaptak az űrtől, a végtelen nagy kifeleségtől? Három volt a zsákmány: üres hetvenkedés, alpári bohóckodás, értelmetlen halál.
Végre-valahára szertefoszlott a kifeleség képzelt, nagy csudája.
Nem maradt más hátra: nekiveselkedni a befeleség felkutatásának.
Nem volt már egyéb terra incognita, csupán csak az emberi lélek. Így kezdődött hát a jóság meg a bölcsesség."
(KURT VONNEGUT - A Titán szirénjei)
heat :: 2013. október 05., szombat, 15:26:11 :: 2 komment
Olvasom a KSH-n, hogy a "magyar lakosság 15%-a nem tudja rendesen felfűteni a lakását".
Nem semmi, hogy hol tart az ország.
Mert például Svájcban ez a lakosság 95%-ra igaz.
Úristen. Ezek azt hiszik, hogy lehet létezni húsz fokban. Lehelem a jégvirágot az ablakokra. Segítség!
begin :: 2013. szeptember 26., csütörtök, 17:55:48 :: 5 komment
"Leonard, azt hiszem, megvan az első mondat" - mondta Virginia Woolf. Majd köveket tett a zsebébe, a folyóba sétált és meghalt.
Az én "első mondatom" létrehozni a könyvtárat, amelyben írom az új szoftvert.
Ülök a gép előtt, és várom, hogy képes legyek beírni: "mkdir". Elfáradok. Lefekszem az ágyba. "Majd holnap".
Hetek, néha hónapok telnek így el.
Rettentő fárasztó rágondolni és elhalasztani is. Nemhogy megcsinálni.
Hiszen tudom, hogy mi következik utána.
magic :: 2013. szeptember 01., vasárnap, 02:28:57 :: 1 komment
dialogue
- Kóstold meg. Hogy ízlik?
- Szuper. Zseniális. Te csináltad?
- Nem, ezt nem, de tudom, hogyan kell.
- Ja, oké. Én is tudom, hogyan kell kastélyt építeni.
- Komolyan?
- Aha. Egymásra rakod a köveket. Megfelelő módon persze. És kész a kastély.
words :: 2013. augusztus 18., vasárnap, 22:47:03 :: 9 komment
dialogue
Kedvenc udvarnője kérdezi Kleopátrát:
- Na, mondd, mi volt! Tűkön ültem!
- Nem tudom. Nem bírok elmenni rajta.
- Szerintem nem mer szemtől-szemben színt vallani a királynőnek. Sétáltatok a kertben?
- Nem, dehogy. Csak beugrott hűsölni a piramisba. Ezt mondta.
- Duma!
- Szerinted pont ő ne merne egyenesen beszélni velem?
- Ő is csak egy férfi.
- Mondjuk itt hagyott egy papiruszt.
- Micsoda? Levelet írt?
- Lehet.
- És ezt így mondod? Mit írt? Mutasd!
- Inkább felolvasom. "Kedves Kleopátra! Pálmafa kiscica varjú kígyó, oroszlán. Fehér ruhás nő pálmafa sarló. Bagoly, hullám, bika, életjel hal hal fordított bagoly? Főnix tengeri kígyó pálmafa szekeres lovas. Szőlő. Kiscica harkály. Marcus Antonius."
- Istenem, ez csodálatos! A világ legszebb szerelmes levele. Teljesen oda van érted!
- Talán igen.
Kleopátra egyik reinkarnációja beszélget Kleopátra másik reinkarnációjával:
- Bejelölt facebookon a csávó a személyiségtréningről, aki alig merte megkérdezni a nevem. De valami ókori hadvezérnek képzeli magát.
- Írt valamit?
- Hát, az túlzás.
- Nem írt?
- Küldött egy üzenetet.
- Mi volt benne?
- Kiskutya virág pontosvessző zárójel zárójel zárójel zárójel zárójel zárójel zárójel zárójel zárójel zárójel zárójel zárójel zárójel zárójel.
- Ez a világ is hova aljasodott.
dance for freedom :: 2013. augusztus 10., szombat, 14:46:59 :: 0 komment
"The Street Parade is a demonstration in dance in favour of love, peace, freedom and tolerance. Our 2013 Street Parade 2013 motto, DANCE FOR FREEDOM, focuses on freedom.
The personal freedom to live as far as possible without conventions and constraints is a great gift. But following one's inner voice is a constant challenge. It's often not easy to "be oneself". Let us try to listen more to ourselves, to our gut feelings, to our heart – but also to our minds. Let us work together for a peaceful world and live out our dreams, because only where peace reigns is freedom possible!
But freedom is also only possible where mutual respect and tolerance exist. Naturally, freedom does not mean that everything is allowed and that there are no rules: Freedom ceases to exist where others are restricted or disadvantaged by what we do. At the Street Parade, for example, we meet people who treat each other with respect and come together with tolerance. Let us enjoy the multi-layered, multi-faceted electronic music that has continued to develop in recent years like no other style of music and that has brought lots of new stars from the sub-culture to the hit lists.
We look forward to a peaceful, colourful Street Parade 2013 with cheerful, tolerant and peaceful people from all over the world!"
neither together nor apart :: 2013. augusztus 07., szerda, 19:07:21 :: 0 komment
dialogue
- És miért nem vagytok együtt?
- Tudod, "se vele, se nélküle" kapcsolatnak indult már a legelején.
- Emiatt utál ennyire?
- A munkamegosztás miatt. Ő támogatta a "se nélküle", én a "se vele" részt.
balance :: 2013. augusztus 03., szombat, 23:41:31 :: 0 komment
dialogue
- Mostanában sokat olvastam a nárcisztikus személyiségről. Tudtad, hogy nárcisztikus személyiséged van?
- Mennyivel könnyebb volna az életem nárciszként. Nem kellene tovább keresnem a hozzám illő társat.
- Nem vagy az?
- Az előző lakásban volt egy tükör az asztal mellett. Azt elismerem, hogy antidepresszánsként működött. Ha bármi bajom volt, belenéztem, és a látvány hatására el is múlt a rosszkedvem. De nem én tettem oda a tükröt. A tulaj hagyta ott. Rendeztem volna át a szobát? Az pedig, hogy az új lakásban is a szék mellé szerelte valaki a tükröt, merő véletlen.
- Olyan vagy, mint a királynő a Hófehérkében.
- Ezt bóknak veszem. Mindig is őt választottam volna. Százszor szebb volt. És vadállat.
- A vadállatra még visszatérünk. A nárcisztikus jellem egyik vonása, hogy nem ismeri el, hogy nárcisz.
- Ez közös vonásuk lehet a nem-nárciszokkal. Azok szintén nem ismerik el. Így ebből nem lehet megállapítani. Egyáltalán, ki az, aki elismeri? A képzelt-nárciszok?
- Te nem?
- Mit ismerjek el rajta? Előfordul, hogy nagyképűnek és fellengzősnek neveznek. Ez azonban nem rólam, hanem az illető mentális állapotáról árulkodik. Hogy lehet valakit nagyképűnek nevezni, amíg nem mérted fel az összes tulajdonságát? Ezek az emberek a saját adottságaikat vetik össze az én önértékelésemmel. Úgy persze, hogy a "rettentő nagyképű" jön ki eredménynek. Sötét szobában a gyertya is fényforrásnak számít, de ha a Napba tartod, csak árnyékot vet. A saját képességeimhez képest túlságosan is szerény vagyok.
- Gondolod?
- Például az igazi nárcisz képtelen öniróniára. Velem ellentétben.
- Az iménti monoglógod önirónia volt?
- Felelősen gondolkodó emberként ilyen komoly témát nem viccelek el.
- Popper Péter sokat írt a nárciszról.
- Tükörbe nézett?
- Azt írta, hogy jellemzően vagy bűnöző lesz belőlük - ennyit a vadállat királynődől - vagy pap. Ez a két lehetőség adott.
- Poppert nevezhetjük papnak, ezoterikus dolgokat tanított.
- Neked az a szerencséd, hogy félsz a büntetéstől. Ezért nem lettél bűnöző. Minden adottságod megvan hozzá. Ezt látják a nők benned. Azért azoknak tetszel, akik a pszichopatákra buknak. Csak aztán nem éled ki ezt.
- A légynek sem akarok én ártani. A papi pálya közelebb áll hozzám. Na, nem a hagyományos értelemben, hogy prédikáljak. Az embereknek. Az milyen méltatlan lenne már. Hanem azért, mert a pap Istent választja magának társnak. Sokat gondolkodtam ezen. Elképzeltem, hogy egyszer emegyek egy offline társkereső irodába. Igazi profihoz. Aki már mindent megért. És elmondom neki az elvárásaimat.
- Igen?
- Ő a következőt válaszolja: "Kedves Péter. Meghallgattam az igényeit, a vágyait, és azt, hogy ön mit szeretne nyújtani cserébe. Több évtizedes tapasztalattal a hátam mögött bátran ki merem jelenteni, hogy egyetlen egy személy létezik a világon, akit jó szívvel tudok ajánlani önnek. Egyetlen egy".
the same game :: 2013. július 24., szerda, 20:35:18 :: 6 komment
love woman
Közel tíz éve gondolkodom, miért öli meg Kelvin a nőt. Újra és újra. Így vagy úgy.
Főleg az amerikaiban nem értem.
Miért baj az, hogy a teste nem atomokból, hanem ismeretlen részecskékből áll? Kit érdekel, ha jó vele a szex? Miért baj, hogy a nő a Kelvin emlékeiből állt össze? Élete szerelme visszatért hozzá, és kész. Nem mindegy, hogyan oldotta meg?
Végre rájöttem.
Kelvin nem azért öli meg a nőt, mert nem hiszi el, hogy tényleg ő az. Hanem azért, mert elhiszi.
Pontosan ott folytatják fönt az űrben, ahol abbahagyták odalent. Ugyanazt a játszmát, ugyanúgy.
Persze, Lem azt mondta, hogy ha szerelmes űrregényt akart volna írni, akkor nem azt a címet adja neki, hogy Solaris, hanem azt, hogy Love in Space.
Szerintem meg, aki nem a szerelmet keresi az űrben, az tényleg hülye, hogy oda megy.
same reason :: 2013. július 24., szerda, 20:16:09 :: 2 komment
dialogue
- Azt hallottam, hogy a férfi azért hazudik a leggyakrabban, hogy jobb színben tüntesse fel magát. A nő azért hazudik a leggyakrabban, hogy kevesebb fájdalmat okozzon a másiknak.
- Tehát a férfi azért hazudik, hogy jobb színben tüntesse fel a férfit. A nő pedig azért, hogy jobb színben tüntesse fel a férfit.
shades of black :: 2013. július 15., hétfő, 21:19:40 :: 13 komment
love
Richard K. Dawson tavaly nyáron megjelent, majd szinte azonnal eltűnt Nagyenergiájú nukleonok becsapódása az emberi agyba című munkájára semmilyen módon nem támaszkodó kutatásomban az emberi kapcsolatokat az egyéb narkotikumokkal mutatott hasonlóságaik alapján osztályozom.
Heroin:
A heroin típusú kapcsolat kezdete, a másik fél legjobb tulajdonságainak 140-180%-os nagyításban történő bemutatása szívszorítóan rövid ideig tart.
Az ezt követő, borzasztó hosszú szakaszban az eredeti idillt próbálod vagy próbáljátok rekonstruálni. Az első lépés az lenne, hogy felálltok a padlóról.
A helyzet egyre rosszabbá és rosszabbá válik. Minden felszálló ágat még mélyebbre való zuhanás követ. A délibábbá aljasodott induló állapot ismételt elérése lehetetlen.
Meg vagy győződve arról, hogy a dolgok rossz irányba fordulása nem a te hibád. Nem te tehetsz róla. A hiba az anyagban van, ami nem olyan jó, mint amilyen az elején volt. Próbálsz tisztábbat szerezni, hogy újra ugyanolyan jó legyen. Vagy legalább elviselhető.
Valamelyikőtök folyamatosan szenved, betegeskedik, depresszióba zuhan, agonizál. A heroin típusú kapcsolatra magas "Segíts rajtam! Ments meg!" faktor jellemző. Úgy tűnhet, hogy az egyikőtök a másiktól kér segítséget, de egy idő után mindketten haldokoltok.
A szabadulás rettentő nehéz. Rendre visszatáncolsz a kiugrási kísérleteket követő fájdalom miatt. Minél régebb óta tart, annál keményebbek az elvonási tünetek.
Menekülj. Ha tudsz. És ha akarsz.
Kokain:
Semmihez nem fogható boldogsággal kezdődik.
Aztán keservesen sírsz.
Szerencsére a földöntúli állapot újra és újra elérhető.
Egyre nagyobb és nagyobb ráfordítással.
A felfoghatatlan öröm és a torokszaggató zokogás között vergődsz. Köztes állapot nem létezik.
Vannak, akik kizárólag ebben a kapcsolatban bíznak, remélve, hogy az majd szárnyakat ad nekik. Hogy végre önmaguk lehetnek, hogy a saját útjaikat járhatják. Hogy támogató és boldog háttérben képesek lesznek megvalósítani az álmaikat.
Csakhogy a kokain típusú kapcsolat az együttlétre való várakozásból, valamint az intenzív, tétlen élvezetből áll.
Azok képesek szárnyalni benne, akiknek eleve voltak szárnyaik.
A kokain típusú kapcsolat fenntartható, ha a boldog pillanatokban képes vagy megszerezni a hosszabbításhoz szükséges erőforrásokat.
Kérdés, hogy megéri-e felégetni magadat. Ha úgy döntesz, hogy nem, életed későbbi szakaszaiban tetszés szerint folytathatod ott, ahol abbahagytad.
Extasy:
Szédülsz.
Pont annyi vagy, amennyinek lenned kell. Se nem több, se nem kevesebb. Úgy érzed, ez az igazi szerelem.
Folyton szexelni akartok, és szerencsére képesek is vagytok rá. Mocskos dolgok járnak az eszetekben.
Nyugi. Köztetek marad. (Csak ne vegyétek fel videóra.)
Váratlan pillanatokban feszültség tör rád: mi lesz, ha véget ér, mi lesz, ha a másik mégsem úgy gondolja, ahogy te gondolod? Mi lesz, ha túl sokat mondtál? Ha túl sokat adtál át magadból? Nem volt ez már ijesztő?
Vajon hogyan viselkedsz a munkahelyeden? Nagyon látszik rajtad?
Egyáltalán, baj lehet-e az, ha az ember egy kicsit mindenkibe szerelmes?
És a másiknak el kell-e ezt mondania?
Vajon nem az a legtisztább formája a szerelemnek, amikor elmeséled a párodnak, hogy miket fantáziáltál az egyik kollégádról?
Vagy esetleg meg is tetted vele? Hogy is volt pontosan?
Kissé mintha ködös lenne néhány emlék.
Nyugodj meg.
Vagy, ha ne tudsz magadtól megnyugodni, vegyél be valamit, ami lenyugtat. Plusz-mínusz egy tabletta, mit számít.
Viselkedj normálisan. Nem lehetetlen.
Próbáljatok ki új dolgokat. Ha egyforma mértékben vagytok rajta, jó lesz, meglátod.
Az extasy típusú kapcsolat hosszú távon kevésbé ártalmas, mint amennyire gondolnád.
A legnagyobb baj vele az, hogy a kilencvenes évek vége óta egyre nehezebb megfelelő minőségben beszerezni.
THC:
Szépek vagytok együtt, vagy legalább viccesek. Jókat esztek-isztok. A szex káprázatos, bár nehéz eldönteni, hogy épp csináljátok-e vagy nem, és ha igen, mire gondoltok közben.
Ha csepp jószándék szorult belétek, félre vonultok a világ elől. Az emberek többsége úgysem megértő veletek. És csak azért jut előbbre a munkahelyén, mert stréber. Vagy mert nagy a melle. A világ ilyen igazságtalan. Ti viszont magasabb szinten gondolkodtok és léteztek.
Mint például a növények.
A filmek, a sorozatok és a zene új értelmet nyernek. A csekkek, a postaláda és a naptár elveszítik jelentőségüket. Az indiai bútorok jók, már ha valahogy maguktól bekerülnek a lakásba. Ha nem, megteszi pár füstölő is.
Nagy dolgokra jöttök rá együtt, amelyeket hamar elfelejtetek. Terveket egyáltalán nem szőtök. Minek?
Permanens kapcsolat lehet, amennyiben valamilyen csoda folytán legalább egyikőtök rendszeresen pénzhez jut, és képes fizetni a számlákat. Vagy le tudják vonni tőle úgy, hogy észre sem veszi.
UI.: a szomszédaitok jellemzően gonosz emberek. De kit érdekel?
Amfetamin:
Gyerünk, mozgás, utazunk! Kirándulunk! Várost nézünk, pókerezünk, társasági lények vagyunk!
Dolgozunk, főzünk, takarítunk, moziba, színházba járunk! Mi vagyunk az aktív emberek!
Szexelni is akarunk, kérem szépen! Hát, van, amikor nem megy! De a szándék a fontos! Hogy szeretjük egymást! És megbeszélünk mindent! Azt is, amit nem kéne!
Holnap is jönnek hozzánk, vagy mi megyünk valahová, nincs most idő ilyen bejegyzésekre! Úristen, a nagyi meg a kocsiban maradt!
Sportolunk és gyúrunk is! Meg fitness, és minden! Fontosak a barátaink!
(Tíz levél viagra vagy fél liter ginzengkivonat manapság normális és elfogadott dolog! Stresszes időket élünk! De nagyon kívánjuk egymást!)
DMT:
Ott van.
Veled szemben.
Álmodban láttad már.
Érezted.
Beszéltél vele.
Együtt lélegeztetek.
A mikroszkóp üveglapján egymásba olvadó sejtjeitek, mint kaleidoszkóp prizmái, gyémánt alakú szivárványokat rajzoltak a mindent átható fehér fénybe.
A Mindenségbe sugároztátok a Teremtővel kötött szövetség szimbólumait.
Ketten együtt voltatok az Isteni lény.
Benne lakozik az összes összes titok, amit keresel.
Világokat teremtettetek egymásnak.
Éjszakáról éjszakára kísért, és most veled szemben áll teljes valójában.
Alig több mint egy másodperc - végtelennek tűnő idő - telik el, mire félrenéz. Már ha rád nézett egyáltalán.
Egyenes háttal, határozott léptekkel elhalad melletted.
Mozdulni sem tudsz, nem hogy megfordulni és utánamenni.
Állsz az utcán.
Bámulsz ki a fejedből.
Ő köddé válik a távolban.
Jó reggelt.
Talán legközelebb.
Alkohol:
A legkönyebben beszerezhető, házi körülmények között is könnyen előállítható kapcsolat. A törvény, a kereszténység, az adóhatóság és a társadalom is támogatja.
Ár és minőség tekintetében széles palettán mozog, ám a különböző mélységekbe és magasságokba pozicionált változataira egyaránt csak egyféle őszinte és egészséges immunválasz adható. Ez pedig a sugárhányás.
Az alkohol típusú kapcsolat legnagyobb pozitívuma az émelygés. Hogy másképp érzed magad, mint amikor jól vagy. Ahhoz képest, amilyen könnyen jön, ez is valami.
További előnye, hogy közben nem kell azon gondolkodnod, mit kezdjél magaddal. Nem is tudnál.
"Hiszen annyian csinálják," - gondolod - "valahogy csak jónak kell lennie". De nem az. Már az elején sem. És ha orvosság gyanánt rátöltesz, még rosszabb lesz. Amennyiben ezt a leszálló örvényt a tét további emelésével próbálod orvosolni, a tested végül átveszi az irányítást, és így vagy úgy, könnyít magán.
Életed során számos alkalommal megfogadod, hogy ez soha többet nem fordul elő veled. Már ha egyáltalán azok közé tartozol, akik képesek belőle kiszállni.
Egy idő után elfelejted, hogy mennyire rossz volt a múltkor is.
Főleg olyankor, amikor nincs más hozzáférfhető anyag közelben.
És általában nincs.
LSD:
Ez az a párkapcsolat, amelyet mind közül a legérdekesebbnek, legváltozatosabbnak, legcsodálatosabbnak és legmélyebbnek hiszel.
Varázserő, telepátia, repülés jellemző rá.
Az egyetlen baj, hogy ez a típusú párkapcsolat nem létezik.
Ha azt hiszed, hogy mégis, ha úgy érzed, hogy éppen ezt éled át, jobb ha tudod: valójában nem vagy párkapcsolatban.
(A fenti munka a Discovery Channel ismeretterjesztő adásaiból szerzett információk nélkül talán nem jöhetett volna létre.)
games people play :: 2013. július 13., szombat, 19:16:17 :: 0 komment
dialogue psychol
- Jól láttam, hogy az emberi játszmákat említetted? Talán ismered a könyvet?
- Persze. És a folytatását is megvettem. Sajnos azt még nem volt időm elolvasni. Anyámnál hagytam.
- Az első rész jobb.
- Lehet, de azért érdekel a folytatás. Lehet, hogy kiküldetem vele. Úgyis utálja, hogy nála maradt néhány holmim. Legutóbb azt találta ki, hogy valamik kimásztak belőle, és összecsípkedték. Állítólag két hétig járt orvostól orvosig, és csak az ötödik bőrgyógyász ismerte fel a csípéseket. És amikor az orvosságot kérte a gyógyszertárban, hangosan bemondták, hogy mi kell neki, és az összes többi vásárló körbeállta, és tanácskozni kezdtek. Azt mondta, hogy az életben nem érezte magát ilyen kínosan. És ki kell hívnia a rovarirtókat. Nem miattam, persze, "nyilván a semmiből termettek ott ezek az állatok". Kérdeztem, hogy mennyire súlyos az állapota. Tudta magától is, hogy a kapcsolatunk nem viselné el, ha a nála hagyott holmimat lepermeteztetné bármivel. Ezért lepermetezte a húgom szobáját. Az enyém helyett. A húgom úgy tíz éve nem vitt oda semmit.
- Szerintem a második részt ne olvasd el.
how to improve :: 2013. július 13., szombat, 19:15:29 :: 0 komment
dialogue english
- I am good at reading and writing, however, I have issues with the pronounciation.
- IPA helped me a lot. It shows you how to form the voices.
- I need IPA. Where can I find it? Can you send me the link?
- Well, it is just a general thing. Maybe you should google for phonetics.
- Google Phonetics? Is it a new software form Google? Should I use it? I like Google. They are not as evil as Microsoft is.
- Of course. It is their newest software. Good luck.