change :: 2009. július 07., kedd, 22:16:30 :: 0 komment
dialogue

- Berakom a csomagtartóba a zacskókat.
- Miért? Elfér itt, és nem dől ki.
- Nem szeretem, hogy zörögnek vezetés közben.
- Akartam már mondani neked, hogy elég nagy baj, hogy nem tudsz úgy vezetni, hogy zörög valami hátul.
- Tudok vezetni úgy. Csak nem szeretek.
- Elég nagy baj, hogy ez bármilyen hatással van rád.
- Miért? Berakom őket hátra.
- Meg kellene tanulnod vezetni úgy, hogy itt zörögnek.
- Nem szeretnék.
- Higgy nekem, értek hozzá. Ez fontos.
- El lehet kerülni.
- Nem jó, hogy el kell kerülnöd. Nagyon nem jó.
- Rendben. Kérdezek valamit. Tegyük fel, hogy megtanulom. Úgy értem, hogy elérem azt a szintet, hogy soha, semmilyen körülmények között, semmilyen mértékben nem zavarnak a hátsó ülésen zörgő zacskók. Abban az esetben, ha ezt elértem - de csakis akkor -, végre nyugodtan betehetem őket a csomagtartóba?

 

enjoy the ride :: 2009. június 25., csütörtök, 12:45:53 :: 20 komment
celeb

Ma láttam Joykinget.

Piros Nissan terepjáróban ült, és lassan, kitartóan, a világot bejárt, érett férfiak nyugalmával csiszolgatta autója bal hátsó kerekét.

Joyking társkeresőre jár, és 40 évesnek vallja magát. Kizárólag versben hajlandó kommunikálni, és aki nem randizik vele, azt hosszú, kemény szavú lírában szidalmazza. Erről már könyvet írtak.

Joyking egyébként rég elmúlt 60.

Hosszan néztem őt, feltűnően, nehogy azt higgye, nem tudom, kicsoda. Felváltva bámultam a napszemüveges fejét, és a keservesen nyikorgó gumiját.

Legyünk büszkék nagyjainkra.

 

progress :: 2009. június 22., hétfő, 00:30:54 :: 18 komment
lifestyle gastro

Kr. u. 2009 (elnézést kérek a buddhistáktól)
Főváros (elnézést a vidékiektől)
Buda (elnézést a pestiektől)
BAH csomópont (elnézést a külvárosiaktól)
Éhes voltam. (elnézést az etiópoktól)
Elindultam étterembe, gyalog (elnézést kérek az autósoktól és a nagycsaládosoktól).

Első étterem zárva, második zárva (délután öt órakor). Nem maradt más, mint a MOM park, ahol tapasztalt, nálam gyakrabban éttermező, válogatós kísérőm kiválasztotta a helyi éttermek közül a legjobbat.

Odamentem az emberhez, aki sütötte a pizzát, és megkérdeztem tőle, van-e olyan, amelyikre kizárólag marhahúst rak. Közben végigfutottam a szememmel az alapanyagokon, és láttam, hogy nincs, és nem is lehet. Mire ő rámnéz, jobb kezében hatalmas, rózsaszín gépsonkát tartva, és lassan válaszol:

- Marha? Ez a sonka szerintem marha... Vagy disznó? Nem tudom.

Leültem, és rendeltem bélszínt.

Kaptam negyven deka hátszínt. Annyi bélszín többe került volna, mint az egész étel. Rágós volt és ízetlen. Odahívtam a pincérnőt.

- Pedig az.
- Szoktam venni bélszínt. Gyakran meg is sütöm. Felismerem, ha szembe találkozom vele. Ez nem az.
- De az, csak ennél az egy ételnél vékonyra vágjuk. Oda is van írva.
- Akkor sem az.
- Ha akarja, kihozom a konyháról az alapanyagot, meg lehet nézni.
- Nem egészen értem, hogy ha kihoz a konyháról egy szelet valódi bélszínt, az milyen módon és milyen mértékben változtat a tányéromon lévő hús ízén és állagán.
- A színén is látszik, hogy bélszín.

Igen, ugyanis rózsaszín. Tehát nyers. A vékonyra vágott bélszín olajban két perc alatt barnára sül, tehát egyszerre vékony, rózsaszín, rágós és ízetlen bélszín nem létezik.

Kifizettem a többi ételt. A pincérnőnek adtam 25% borravalót, hogy értse, mi a baj. És hogy elsősorban nem vele volt.

Csak azt nem tudom, mi jöhet még ezután.

 

shop 2 :: 2009. június 21., vasárnap, 23:54:02 :: 6 komment
dialogue

Ugyanaz az éjjelnappali, két perc:

- És sajnos kérek még egy szürke Dunhillt.
- Eddig tartott a nemdohányzás?
- Dehogy. A hangyacsapda nem fog. Gondoltam, szórok rájuk nikotint, levéltetvek ellen is bevált.
- Kérsz még valamit?
- Egy szalvéta jól jönne. Az se baj, ha nincs.
- Szalvéta kell vagy papírzsepkendő?
- Igazából papírzsepkendő. Nagyon elhúzódik ez a tél.
- Milyen télről beszélsz?
- Te nem voltál kint ma? Majd megfagytam. Tegnap ugyanígy.
- Én nem érzem.
- Persze, itt az öt hűtő mellett kánikula van egész nap.
- Ez igaz. És nálam otthon is. Hallod, télen 28 fok van fűtés nélkül. Ilyen szempontból szerencsés hely.
- Jézusom, hol laksz? Apád illegális acélgyárat működtet a pincében?
- Nem tudom. Nyáron azért elég durva, most is hármas fokozaton megy a ventillátorom.
- Na igen. És a VGA kártyát sem lehet rendesen felhúzni. Akadnak a 3D-s játékok, ugye?
- 3D? Miről beszélsz? Nyáron az összes alkalmazás csökkentett módban fut.
- Nem lehet könnyű. Mindenesetre ebben az egy szál pólóban el ne indulj haza.

 

level shift six :: 2009. június 19., péntek, 13:08:09 :: 48 komment
music mix

Szemed tüzével fragelem a mutáns démonokat.

La Bazz - Virtual Hallowing (Astronivo RM)
Talamasca and Yuman - Crescendo
Wizzy Noise - Time Line (Blue Planet Corporation remix)
U-recken - Let it Rain
Wizzy Noise - Time Line (Wizzy Noise rmx)
U-recken - Elements
U-recken - Absolute
Wizzy Noise - No results
Dna Vs. Wizzy Noise - Restart
Activate Morlack - Gling Gling
Activate Morlack - Johny Angel
Cosma - The Time Has Come
U-recken - Whale Song
Protoculture - Driven (Atomic Pulse Rmx)
Psychonaut - Spacepeople
Aquatica - Side Off (Cosmic Tone Rmx)
 

restart :: 2009. június 16., kedd, 09:09:21 :: 6 komment

A hiba alapvetően nem nálunk volt, elnézést a leállásért. Új post is lesz, majd egyszer.

 

crisis :: 2009. június 10., szerda, 17:49:11 :: 3 komment
tech hifi

- Köszönöm, kipróbáltam a digitális (SPDIF) kábelt, nem tetszik a hangja. A Naimet kérem. Tudom, hogy rövid, úgy döntöttem, inkább átrendezem a szobát.
- Nyugodtan, bár a Kimberbe kell olyan 200 óra, és közben néha rosszabbul szól majd. Két hét múlva térjünk vissza a kérdésre.

 

star trek :: 2009. június 02., kedd, 15:19:07 :: 8 komment
cinema

Gene Roddenberry - Star Trek: az emberre kísértetiesen hasonlító lények élete a világűrben pénz, szex és drogok nélkül.

*** Warning: Spocks & Spoilers ***

Azt gondolnánk, ilyen ingerszegény környezetben várva várt minden izgalom, Roddenberry "emberei" azonban békét és a nyugalmat keresnek, és ehhez különösen strapabíró űrhajókat szeretnének fejleszteni. Az Űrhajóépítő Vállalat felfogadja James T. Kirköt, akiről köztudott, hogy zavarbaejtően rövid idő alatt képes felrobbantani tetszőleges űrhajót, függetlenül attól, hogy annak fedélzetén rajta kívül hányan tartózkodnak épp. Kirköt vulkáni barátja, Spock kíséri a töréstesztekre, és tudományos számításaival igyekszik előre megbecsülni, hány százalék esély van arra, hogy nem hullik darabjaira az űrhajó. Spock keresztje a kényszeres logikus gondolkodás, ami érthető, mert a lelke mélyén érzi, hogy ez az esély minden alkalommal egész pontosan nulla. Kinek lenne kedve így akár elindulni is.

Ha az űrhajó törhetetlennek bizonyul, Kirk egyszerűen rátenyerel a piros gombra, vagy felsugároz a fedélzetre két kifejlett bálnát. Ilyen barát mellett senkinek nem kell ellenség. Nem csoda, hogy a Spockot alakító Nimoy "I am not Spock" címen írt könyvet, és megpróbálta megölni saját karakterét.

Érdemes észrevenni, hogy a Star Trek összes, emberek által épített űrhajója (a hajtóművet leszámítva) lapos, korong alakú, ami azért elég pontosan árulkodik arról, mennyi értelme volt Galileinek és barátainak szembeszállni az inkvizícióval. Az emberek korongon szeretnének élni. Pont.

Kirk munkássága, vagyis hogy a világűr legváratlanabb pontjain felbukkanva robbant szét újabb és újabb űrhajókat, a környező, alapvetően békés fajok (klingon, romulán) béketűrésének is sok. Ezért az űrhajógyár hadsereget toboroz, és új nevet választ magának: Föderáció. A Föderáció egyetlen célja, hogy hathatós katonai és diplomáciai, tehát katonai eszközökkel fedezze Kirk nyughatatlan seggét.

(A Star Trek tévésorozat későbbi folytatásai kevésbé bizonyultak sikeresnek. Janeway kapitány álmából is azzal a kiáltással ébred: "pajzsot maximumra". Ezek után mégis mitől kellene izgulni?)

Az új mozifilm inkább tudományos, mint fantasztikus. Bemutatja, hogyan lehet az emberi agy a végtelen világűrhöz hasonló: ha nagyrészt vákuumból áll. A zenét lopták, az enemy szánni való, a színészek jók, csak éppen totál mások, mint a karakterek.

A látvány stimuláló, leszámítva magát az Enterprise-t, ami egy papírfalú tengeralattjáróra emlékeztet. Folyamatosan berobbannak a falak, szétreped az ablak, a gyilkos kozmoszt és a törékeny lényeket egymástól egy arasz távolság választja el. Tipikus jelenségek ezek egy galaxisközi utazásra képes űrhajón, amelynek ágyuiba kézzel, csavarzáras ajtókon keresztül töltik a torpedót. Remélem, a rendezői változatban (háromlemezes bluray) maga Kirk keveri a lőport, egy vulkáni vécé faláról lekapart salétromból. Szenet hoz Uhura. Már a moziváltozatban is látható egy ételfestékkel foltos-zöldre mázolt kövér nő.

Szokatlan és nehezen védhető, hogy a messze legszebb és legjobb űrhajót Kirk helyett ezúttal Spock semmisíti meg.

Végül annyit, hogy a jelek szerint Afganisztánban és Irakban csitulnak a kedélyek, ugyanis visszatértünk a jó öreg, komcsik elleni hidegháborúhoz. A történet egy az egyben a munkásosztály lázadása az arisztokrácia ellen, és annak fájdalmas, ám szükségszerű leverése - segítő kezet ugyanis a proletár megragadni nem tud. Tipikusan jelenkori, amerikai lezárás: "Ha nagyon akarod, kedves ellenség, megkegyelmezek neked, de ez kivételesen tényleg nem erőszak."

Köszönjük szépen.

6 / 10

 

bath :: 2009. május 30., szombat, 19:16:26 :: 25 komment

Annyian dícsérik, gondoltam, kipróbálom a fürdést (zuhanyzás helyett), mert csak gyerekkori emlékeim vannak róla, és ki tudja, mit mulasztok el.

(Na jó, a jelek szerint elkaptam a mexikói sertésinfluenzát, és hirtelen nem volt rosszabb ötletem.)

Rákészültem rendesen, meleg víz, habfürdő, még a mosógépet is kikapcsoltam, ne zúgjon ott.

Beleültem a kádba.

Ez valami fantasztikus. Nem lehet szavakkal leírni. Először is, ott az a sok víz. Az ember fekszik benne. Legalábbis az ember egyik fele. Aztán, van hab. És lehet nézni a füstölőt. Ahogy száll a füst. Az nem semmi. (Legalább nem olyan ijesztő, hogy köhögök). És még ott az a sok ruha a szárítón. Nem is tudtam, hogy ennyire telepakoltam néhány hét alatt. Hogy nem szakadt még le?

Három perc után azért már nem élveztem annyira. Úristen, a tengerparton egy hétig ezt kell csinálni. Illetve nem, ott még úszni is muszáj.

Komolyan mondom, az ellenségemnek se kívánnám.

(Lehet, az a baj, hogy nem gyújtottam meg a gyertyákat. Gondoltam, sok lenne elsőre.)

 

traffic :: 2009. május 30., szombat, 17:00:48 :: 25 komment
local

Zöld a lámpa, de jön a szirénás mentő jobbról, az autók és a gyalogosok várnak. Hárman vannak csak taplon, mármint talppal a pedálon, a mentő fékez, integet, menjetek csak, úgyis közel a kórház, nem sietünk, nehogy itt esteledjen rátok, lámpátok sincs, bár a traffipax elleni radar talán jelez majd ütközés előtt pár pillanattal. A mentő ablakán át integet a beteg, szeretne ő is bringázni, talán üdvözletét küldené, de a szájában cső lóg, nem beszél sokat.

A következő bringás zebrán gázolna, piroson át, de nem hagyom. Sorry.

Bemondta a rádió, dugó van a Bahnál. Irány a metró. A pénztárnál huszonöten állnak, az automata nem fogad el papírpénzt (veszek inkább kólát, azt lehet), lemegyek, mert adnak ott is, illetve mégse, mert üres a bódé, ideért a válság. A mozgólépcső áll, az emberek szintén állnak, nem rohannak ők sehová, fegyelmezettek, csak az idegbeteg autósok próbálnak lemenni gyalog, mint én, elnézést, lenne szíves félreállni, köszönöm, százszor. Lent korlát, két tucat iskolás gyerek, elöl rögzítette őket két tanárnéni, nem lehet menni, ám hátulról jönnek az emberek, mert már mozog a lépcső, torlódunk erősen, a szemem keresi a nyílást, ahonnan kijönnek a forgókések, más logikus folytatás nem jut eszembe.

Harminc rohamendőr, jó estét, tüntetés lesz, nem, focimeccs, szerelvény érkezik, a metró áll, az ajtók nyitva, le és fel nem száll senki, a rendőrök elvezetik mellettünk a focistákat, a lányok nézik őket, rövid integetés, aztán a mozgólépcsőn távoznak, tényleg, köszönöm szépen, élmény volt, különben nem nehéz megkülönböztetni őket a yardtól, ruha alapján.

Az ülés plüssből van, ami külön jó, mert sokkal nagyobb felülete van, mint a bőrnek, egységnyi helyre így kevesebb baktérium jut, mosni se kell, nem mintha lehetne, vagy le lehetne ülni, csak mondom. Nem is olvastam a tájékoztatón, hogy a jegy áráért harminc reklámtáblát is adnak le- és felfelé, tényleg, baráti, köszönöm szépen. Negyvenöt perc alatt odaértem majdnem.

(Álló dugóban 20 perc, halál unalom, 290-ért megyek 18 km-t).

 

go west :: 2009. május 30., szombat, 16:47:41 :: 0 komment
local

Döbbenettel vegyes kíváncsiság lett rajtam úrrá, látván, hogy a Westendben nyílt egy Nordsee. Ezért érdemes volt csatlakozni az EU-hoz, tényleg.

Nem tudom, honnan lopták a táblát, végülis a betűtípus viszonylag egyszerű, csak piros halat kellett valahonnan szerezni a végére. A Tescoban lehet kapni fagyasztott műgarnélát és finom kifliket, már, ha jókor megy bevásárolni az ember (húsvétkor és karácsonykor zárva), szószt adnak a mekiből, szegényeknek ki kellene önteniük úgyis, ha már zöldül (algás).

Zúzapörkölt nem volt, gondolom, elfogyott, de láttam petrezselymes burgonyát és rizst, nyilván ahhoz adják, friss fogás lehet mindkettő - miket ki nem vet magából a Jeges Tenger. Nem baj, nem kell enni halat, az edzőm is mondta, hogy ne egyek, mert nemsoká kihal mind.

 

reload :: 2009. május 23., szombat, 22:14:21 :: 14 komment

# uptime
20:13:31 up 1196 days, 20:15,

Sajnos kernel-csere következik. Hamarosan újraindulunk.

 

 

you can give up :: 2009. május 23., szombat, 20:33:07 :: 34 komment

Aki saját csüggedése vagy mások bölcs tanácsainak hatására feladja az ideális megoldás keresését, sosem fogja megtudni, hogy vajon még csak félúton járt, vagy már épp a kaput döngette.

 

high :: 2009. május 20., szerda, 23:46:28 :: 3 komment
dialogue tech

- Nem hiszem el. Hallod. Annyira tökéletes és zseniális fejhallgatóm van. Olyan, mintha nem is lenne rajtam. Mintha kívülről szólna a zene.
- Kívülről szól.

 

hard one :: 2009. május 20., szerda, 23:43:12 :: 9 komment

Találós kérdés: Ha 40 deka húst szeretnék, mennyit kell kérni?

 

ideal :: 2009. május 18., hétfő, 02:27:17 :: 0 komment
dialogue

- Nagyon jó, de kérlek, ne fulladj meg. Semmi kedvem most a papírmunkához.
- Kis csomagtartóban is elférek.

 

elite :: 2009. május 15., péntek, 00:39:49 :: 14 komment
economy

"A világátlag fölött a magyar diákok tudása" - olvasom a nol-on. "Kevesebb külföldi egyetemről kapnak kedvező visszajelzést a magyar diákok, pedig a nemzetközi érettségin elért eredményeik várhatóan az idén is felülmúlják a világátlagot."

Hát igen. Mindig is okos volt a magyar. Szuper.

Világátlag.

Nézzük.

Afrika. Lakosság: 920 000 000. Az afrikaiak 50%-a kevesebb mint napi 1 dollárból él. Elég olcsó lehet arrafelé a tankönyv.

India. Lakosság: 1 147 995 904. Valamivel gazdagabbak az afrikaiaknál, és ők találták fel a goát.

Kína. Lakosság: 1 315 884 000. Nemrég embert küldtek a világűrbe.

Dél-Amerika. Lakosság: 371 000 000. Vannak piramisok. A mai napig köztük élnek az inkák és a maják leszármazottai. Azért ez elég komoly előny.

Szovjet utódállamok. Lakosság: kb. 200 millió. Van, aki nem látta a Boratot?

 

saturn :: 2009. május 15., péntek, 00:33:18 :: 0 komment
dialogue tech shop

- Jó napot. Ez a HDMI-DVI átalakító jó minőségű?
- Persze, hogy jó. Sőt, kiváló. Látja, ide van írva, hogy exzellent.
- Igen, látom. Nyugodtan megvehetem?
- Nagyon jó lesz. Látja, milyen drága? Nekünk borzasztó ciki lenne, ha valaki visszahozna egy ilyet.

 

viewpoint :: 2009. május 14., csütörtök, 22:52:03 :: 41 komment
feng shui

Az alábbi beszélgetés köztem és a bejárónőm között hangzott el. Megvágva nincs értelme közölni, ezért a személyemet érintő részeket kicsillagoztam.

- Emlékszel, mondtam, hogy a kamrára esik a lakás szerelem sarka? Itt van párban a piros nyelű seprű és a piros felmosó, így tedd őket vissza. Azzal a régi, kék parfissal a másik oldalon nem tudom, mi legyen.
- Tartozom neked egy vallomással. Kipletykáltalak. Név nélkül. Van egy lány, aki beszélt nekem a szerelem sarokról, és mondtam neki, hogy ismerek valakit, akinek a kamrára esik pont.
- Mit szólt?
- Egészen belelkesedett, hogy ez mennyire jó lehet. Hogy régóta vágyik ilyenre. Faggatott, hogy hány éves vagy, hogy nézel ki és hol laksz. Nagyon szeretett volna megismerkedni veled.
- Mit mondtál?
- Közöltem vele, hogy nagyon **képű vagy, mennyire  ****** az arcod, viszont felejtse el, szó sem lehet róla, és ennél többet nem árulok el. Isten őrizz. Nem hiányzik ez senkinek.

 

mamzel :: 2009. május 14., csütörtök, 22:30:32 :: 3 komment
dialogue social

- Képzeld, felhívott az előző főbérlőm, és a végén majdnem sírt a telefonba, hogy miket beszélek róla. Kezdem az elején, két évvel ezelőtt leszakadt alattam az ágy. Épp feküdtem rajta, mozdulatlanul, mint egy sírhant. Felhívtam, hogy mi történt, és hogy akár újat is veszek, ha ezt el tudják szállítani. Erre ő, hogy nincs hova tenni, átjön a férje és megjavítja. A javítás tíz percig tartott, nem látszik rajta, pozdorjából készült, azért esett szét. Közben mégis olyanokat mondott nekem a férje, hogy istenigazából nem tudom, mit és hogyan kellett volna felelnem rá, csak néztem, mert azon a szinten, ahol ő mozog, nincs semmiféle helyrajzi ismeretem. Hogy hogyan szabad rajta kefélni és hogyan nem. Tudod, én alapvetően nem írok a blogomban szexről, az ember arról ír, ami problémát jelent számára, esetleg még arról, amit érdekesnek talál. Idegenekről szexről beszélni mindig az előbbi eset, szóval akkor csöndben voltam és örültem, hogy kész az ágy. Aztán most a szemben lakó lány beszélt a főbérlőm új alkalmazottjával, aki pár hónapja dolgozik ott, és a lány - nem a szemközt lakó -, azzal kezdte, hogy én milyen ember lehetek, hogy úgy "kamatyolok", hogy szétesik alattam a bútor, és ezek után még van pofám odahívni őket javítani. Valahol mulatságosnak érzem, hogy valaki két éve ezen pörög, és hogy másoknak, akik az életben nem láttak engem, erről mesél, és hogy négy ember beszéli keresztbe kasul, hogy szétesik alattam az ágy, és milyen vagyok, csak az bánt kissé, hogy nagyrészt közülük kerülnek ki azok az emberek, akik nem mosolyognak vissza a liftben, akik megsértődnek, ha szép napot kívánsz nekik, akik mindenkit szúrkálnak a munkahelyükön, és ha véletlenül épp van valakihez egyetlen normális, kedves szavuk - miközben szinte hallod, hogy a szokatlan mosolyuktól recseg a bőr -, szóval az is csak azért hangzik el, mert már annyira összeroncsolódtak idegileg, hogy az utálatuk túlpörgött, és az ábrázoló érték átfordult a tartomány ellenkező végére. Ezektől az emberektől szoktuk úgy érezni, hogy alapvetően baj van a világgal, holott annyira rémesen egyszerű: csak oda kell rakni a megfelelő helyre és mozgatni kicsit, vagy néha erősebben, máris legalább egy, de van, hogy rögtön két embernek lesz jó (ha az előbbi, akkor helyet kell cserélniük). Sőt, több megfelelő hely is van. De nem, ezt nem csinálják, inkább acsarkodnak folyamatosan, és szívják az energiát.
- És figyeld meg, hogy mind fideszes.

 

mana :: 2009. május 14., csütörtök, 22:24:56 :: 18 komment
dialogue work

- Jó napot, gyönyörű ez a bolt. Soha nem láttam még együtt ennyi whiskyt. Ha elfogad tőlem egyetlen észrevételt, nem kritikának szánom, tényleg: talán soha nem találtam volna rá önökre, ha az aluljáróban nem veszem észre a plakátot. Holott itt járok el szinte naponta az üzlet előtt.
- Tudom, tudom, nem veszem rossz néven, fontos a reklám. Olyan kell, ami merőleges az utcára.
- Úgy hallottam, azzal errefelé akad némi bonyodalom. Nem szereti az önkormányzat.
- Dehogy. Egyszerűen arról van szó, hogy novemberben nyitottunk. Még nincs kész a cégér.
- Értem, akkor tényleg nem szóltam. Visszavonom. Tetszik az üzlet... várjunk csak... november, az hét hónap? Csak nem grafikus tervezi?

 
< 1 5 9 12 15 17 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 >