stay alive :: 2012. szeptember 05., szerda, 02:57:38 :: 0 komment
games guild wars

Fel kell ám kapcsolni HD-ra (1080p).

Igen, az ott középen én vagyok. Végre teljes önazonosságban.

Majd szóljatok, ha odakint történt valami érdekes.

the devil is in the detail :: 2012. szeptember 03., hétfő, 19:39:29 :: 6 komment
business

Ma háromórás meetingen vettem részt tíz cégvezető társaságában. Egy ilyen megbeszélésen hétszámjegyű munkadíj párolog el. Egyszerre - rossz esetben - egy ember beszél. Amit mond, az néha egy, többnyire nulla résztvevőre tartozik. Akire valójában tartozna, az épp pornót néz egy sötét szobában, húsz másik, hozzá hasonló kaliberű, szintén pályát tévesztett informatikussal együtt. Ezen álprogramozók egyetlen technikai érdeme, hogy képesek egy téglalap alakú szobában 20 monitort beforgatni mind-mind egy saját külön sarok felé.

Van, hogy mégis indokolt a tízfős, személyes találkozó. A több éve húzódó, eddig csak láthatatlan eredményeket produkáló projekt például felfogható a meeting mellett szóló érvként.

Másfél óra azzal telt el, hogy több ember is megpróbálta felrajzolni az IT infrastruktúrát a táblára. Sajnos egyik esetben sem állt rendelkezésre elegendő szabad nyíl. Vagy szabad téglalap.

Kevesen tudják, hogy a téglalapok egy láthatatlan térsíkban élnek, ahonnan a céges meeting idejére át kell őket csalogatnod a mi világunkba. E látszólag egyszerű feladat valódi nehézsége már megannyi nagyszabású projektet romokba döntött.

Az első próbálkozó könnyű helyzetben volt. Szinte alig volt foltos a prezentációs tábla. Később kiderült, hogy ezt két óra kemény, tegnap esti takarításnak köszönhettük.

A rajza nyomán a kék, a zöld, a fekete és a vérpiros filctoll közül a pirosat és a zöldet többé már nem lehetett letörölni. Ez nyilván nem ott és nem akkor derült ki először, ha valakinek előzőleg két óra munkájába telt egyenletesen opálosra sikálni a táblát. Valamiért mégis a szobában maradtak a komisz tollak. Szerettek ott lenni.

Öt perc hiábavaló dörzsölés után előkerült a Táblatisztító Spray. A zöld és a piros téglalapok egyre hangosabban röhögtek rajtunk. Csak nem akartak hazamenni a saját, láthatatlan létsíkjukra.

A következő kísérletek során mindenki igyekezett az egyre növekvő számú, lemoshatatlan dobozt beépíteni a saját vázlatába. Végülis a szervereket már egy éve megvettük, csak össze kellene végre kötni őket. Legalább a falon.

A vezető asszisztens közben megkereste a takarítót, aki behozott egy jóval nagyobb flakont. Benne lévő folyadék a szaga alapján a szocialista körömlakklemosó, metilalkohol, izopropil alkohol és benzin keveréke lehetett. Autóba kizárólag akkor tölteném, ha repülni szeretnék vele.

Az oldószer gőzétől a néhány négyzetméteres szobában pár perc múlva úgy éreztem magam, mint kezdő drogturista a 12 órás goaparty végén.

Ekkor kérdezte tőlem az egyik igazgató, hogy miért nem szedek nyugtatót.

- Viccelsz? Három koffeintabletta és két xanax nélkül el sem indulok ilyen meetingre.
- Miért nem iszol rájuk egy felest?
- Azt azért már nem akartam bevallani ennyi ember előtt. 

A lényeg a lényeg, a multiplex oldószer hatására a piros és a zöld ábrák néhány árnyalattal halványabbakká váltak a táblán. Így végül nem tudtuk őket lefényképezni, hogy legyen valami grafika is a memóban.

Miután feladtuk a rajzolást, és mindenki visszaült az asztalhoz, látom, hogy a fővállalkozó cég vezető-mérnök-rendszergazdája, aki a teljes IT architechtúráért felelős, és a monitoring rendszert is ő alakítja ki, épp a telefonját tisztítja nagy gonddal. És mintha egyre koszosabb lett volna a telefon.

- Legalább mikroszálas? - kérdeztem.

És a kendőre néztem. És láttam, hogy a tíz colos, érintőkijelzős telefonját azzal a ronggyal dörzsöli, amellyel a táblát szerettük volna letörölni. Amelybe két igen gyanús szagú oldószert, két oldható, és két félig oldható festéket itattunk fel.

Ő tervezi és építi ki az egész infrastuktúrát.

Néztem rá meredten.

- Hogy csináljak is valamit - mondta.

Na, ez volt az a tíz másodperc, ami mindent, tényleg mindent elmond a két éve húzódó, százmilliós IT project várható sikeréről.

e-sport :: 2012. augusztus 24., péntek, 18:51:48 :: 7 komment

overpriced :: 2012. augusztus 22., szerda, 18:42:51 :: 1 komment
dialogue

- És mit szeretnél?
- Lexust.
- Hiszen a Lexus egy túlárazott Toyota.
- És az élet egy túlárazott halál.

cloud atlas :: 2012. augusztus 19., vasárnap, 04:06:04 :: 4 komment

- Te miért nem szoktál szívni?

- Néhány évvel ezelőtt épp a kedvenc űrhajómmal hasítottam az űrt. Körbenéztem, ahogy ilyen esetben magad is gyakran körbenéznél.

Láttam millió csillagot, az álmainkba homályosan átszűrődő világok apró fénypontjait. Oly távoli galaxisokat, amelyekhez ember soha nem ér el.

Láttam az első szó, a "Legyen" világegyetemmé robbant szilánkjait.

És láttam, ahogyan a csillagok birodalma véget ér egy láthatatlan vonal mögött.

A szikrázó buborékot, amelyet a világunknak nevezünk, az örök feloldódással fenyegető nemlétezés, a semmi és az üresség elképzelhetetlen fogalma, a gondolatok, az érzések, a teremtő erő teljes hiánya öleli körbe.

Olyan sötétség, amelyben már semmilyen irányból nem látszik a fény.

A Perem az univerzum végső határa.

Ő ott volt a Peremnél. Láttam az időtlen idők óta feszülő izmait, és láttam az akarat összes lehetséges megnyilvánulását az arcába vésve. Láttam a hófehéren ragyogó haját, az utolsó fényforrást a világunk végén.

Zöld, narancsszín és sárga lángnyelvek övezték a testét. Ősi, nyers energia. A titánok titánja, Atlas ragyogott velem szemben.

Leírhatatlan​ küzdelem árán az idők kezdete óta a vállán tartotta az univerzumnak feszülő, mindent elnyelő ürességet, amely különben ránk zuhanna.

A titán rám vetette szikrázó tekintetét, és zengő hangon kiáltotta: "Már nem sokáig bírom megtartani!"

Szóval, ha már így megkérdezted, hogy miért nem szoktam szívni, többek között ezért nem.

cloud atlas :: 2012. augusztus 13., hétfő, 18:38:26 :: 0 komment
cinema

 Istenem.

it can be real :: 2012. augusztus 12., vasárnap, 17:01:00 :: 0 komment
women

Ha a pornófilmekkel és a férfiak képzeletével ellentétben léteznek a világon valóban szép és emellett valóban leszbikus nők, akkor ők a szinkronúszók.

prayer :: 2012. augusztus 07., kedd, 19:47:58 :: 15 komment
biology

Este rámrepült.

Nálam akart aludni.

Éjszaka jól viselkedett, csendben maradt.

Így ma kapott enni is. 

 Egyeztetjük, hogy mikor szellőztethetek.

enjoy the pain :: 2012. augusztus 01., szerda, 22:34:16 :: 27 komment
social

Ha él a világon értelmes ember, olyan, aki az esze ellenére olimpiát néz, akkor ő egészen biztosan humán területen dolgozik és gondolkodik.

Ezt onnan lehet tudni, hogy ha létezne a földkerekségen akár egyetlen egy olimpia iránt érdeklődő, ennek ellenére számítógépet bekapcsolni képes személy, akkor az anthems.org címen működő weboldalt találnánk, ahonnan le lehetne tölteni az összes ország hivatalos himnuszát veszteségmentes formátumban. Bár az országok többségének viszonylag stabil himnusza van, például Magyarországé sem változott számottevő mértékben az elmúlt 4, 8, 12, 16... év alatt, úgy tűnik, mégiscsak jól jönne egy himnuszos weboldal. Akkor talán a ruhába öltözött szervező-majmok nem tennék tönkre lassan minden sportrendezvényen minimum egy sportoló életét azzal, hogy az aranyéremért cserébe Lagzi Lajcsit játszanak le a győztes sportoló nemzeti himnusza helyett. 

Bármelyik versenyző nagyságrendekkel többet ártott magának az edzésekkel és a doppingszerekkel annál, hogy ezt érdemelje.

Nem erről akartam írni egyébként, hanem arról, hogy ugye autó- és motorversenyt azért néz az emberiség mentálisan kevésbé kreatív, tehát ilyenekre ráérő 98%-a, mert néha kettészakad egy-egy versenyző teste a betonfalhoz csapódó, szétroncsolódó acéllemezeken, recseg a csont, fröcsög a vér. Az olimpián sajnos ritkán történik ilyen, viszont például a dél-koreai tőrvítólány nyolcvan percen keresztül zokogott a páston, mert egészen brutális módon elvették tőle az aranyérmet a nyilvánvalóan vesztes német versenyző javára. Elsősorban azért vették el, mert Görögország, Portugália, Izland, Írország, Spanyolország és Magyarország után most épp Anglia van gazdaságilag egészen komoly szopóágon, kell nekik a német pénz, tehát az angol olimpián a német versenyzőnek kell nyernie.

Tetszettek volna több Európai állampapírt venni Dél-Koreában. Mi is másként állnánk most a női tőrvívás szabályaihoz.

Nyilvánvaló, hogy a tehetséges, szívét-lelkét beleadó tőrvívólány nyolcvan perces zokogása a Senna nyílt nyakcsigolya-töréséből spiccelő, de a helikopteres felvételeken sajnos alig látható vérnél is megrázóbb, ezért van az, hogy az olimpiát csak négyévente kell megrendezni, így is visz mindent. Forma-1 minden évben van szinte folyamatosan, ugyanis ott kevés a kellően megrendítő baleset, a dráma pedig azért kevesebb, mert nem az állati szinten létező zsűri dönti el a sorrendet, hanem az, hogy ki hányaddikként ér célba. Ezt is vajon melyik hülye találta ki így.

Normális világban a női tőrvívás olimpiai zsűrijét most kivégeznék. Ez azonban az elmúlt 100 olimpia igen nagy számú zsűrijére, bírójára is igaz, némileg abszurddá téve a többmillió kommentet, hogy "oda az olimpia szelleme". Hűha. Hogy lehet valami négyévente tizenötször oda?

Számos hozzám hasonló, szabadidejét önmaga által is kitölteni képes lényhez annyi jut el az olimpiáról, hogy kit, illetve mely csapatokat gyilkolták le lélekben. Azért ez jut el belőle, mert minden nap olvasok híreket, és ez a hír. Onnan tudok róla. Tehát ez benne a lényeges.

A versenyzők zsűri általi legyilkolása ahhoz hasonló, mint ha 10 darab gyalogos, puszta kezes gladiátort 20 darab lovas, páncélos, dárdás gladitáror ellen küldünk az Colosseumba úgy, hogy a gyalogosok között nincs ott Marcus Aurelius Maximus. Márpedig általában nincs.

Mindezt nem azért írtam le, mert szóra érdemes lenne az olimpia, hanem azért, mert szerettem volna tovább pontosítani az emberi fajról alkotott képedet.

das keyboard :: 2012. július 28., szombat, 00:34:00 :: 0 komment

Hö-hö.

Igen, jól látod.

Nem, nincs a gombokon programozható ledes világítás.

Azon kívül, hogy a világ egyik legjobb klaviatúrája - nomen est omen -, mennyivel elegánsabb, mint azt mondani a hülye haverodnak vagy az idióta kollégádnak, hogy takarodj a gépem elől.

level of existence :: 2012. július 20., péntek, 13:59:51 :: 27 komment
social

A társadalom szellemi állapotát - ha eddig rejtve maradt előled - könnyen felmérheted abból, hogy hetek óta tele van az összes hírportál, a Facebook és az Iwiw a Bándy-gyilkossággal. (Tévét nem nézek, gondolom, hasonló a helyzet.)

Valaki megölt egy vörös hajú, 25 éves lányt, ez a téma két hete. Érdemben szóba került a halálbüntetés, a politika átvette.

Azon a héten valaki más Győrben egy négygyermekes családanyát tett el láb alól. Árván maradt négy gyerek. Életük végéig árvák lesznek. Téma? Nem. Halálbüntetés emlegetése (hasonló nagyságrendben)? Ugyan már.

Biztos rettenetes lehet Bándy szüleinek a következő 25 év, amíg még élnek. A négy gyereknek meg 60-80 év lesz valamivel rettenetesebb.

Az első eset ennyi embert izgat, a második nem. Vajon miért?

A két eset közötti különbség, hogy a négygyermekes családanya legyilkolását jóval kevesebb majomember érzi át szexuálisan. Idősebb volt, kevésbé hamvas, ki fanyalodik rá az ilyenre.

Főleg úgy, hogy arról a nőről fénykép sincsen. Így jóval kevesebb ember tudatalattiját mozgatja, mint az, hogy miért nem ő tette azt Katával, amit más tett vele. Kevesebbeket bánt ott hátul, a mélyben, hogy ő nem merné megtenni ezt. Pedig biztos izgalmas lehet.

Minél jobban vonyít valaki mások előtt az interneten, hogy milyen ártatlan, jóravaló, tündéri lány volt Bándy, annál jobban izgatja az állatias, soha ki nem élt ösztöneit a cselekmény.

Ha nem hiszed, kapcsold be a tévét tetszőleges, filmes csatornára. Vagy élj tovább az álomvilágban.

Mindezt azért mondom el, mert az áldozat rendőrpszichológus volt. Legalább tudjuk, miről beszélünk.

Halálbüntetés visszaállítása szexuális irigységből.

(Győrben árván maradt négy gyerek.)

Még le sem jött az ember érdemben a fáról. Kár játszani az észt.

diablo 3 :: 2012. június 30., szombat, 15:20:25 :: 1 komment
game

Beszélgetés az amerikai Diablo 3 fórumon:

- Nem értem, miért használ a wizard villámot és meteort. Egyáltalán meg lehet halni a meteortól? Hallott már ilyet valaki?
- Szerintem nem. Azt gyakran hallom a hírekben, hogy valakibe belecsapott a villám, és túlélte. A villámot túléli az ember. A meteor se lehet nagyon más.
- Így van. Nyugodtan kérdezd meg erről a dinoszauruszokat. Illetve... 

Különben nem olyan vészes a játék, egyértelműen érződik rajta a technikai fejlődés. Biztos vagyok benne, hogy ha ebbe az irányba mennek a dolgok, a Blizzard legkésőbb tíz éven belül ki fogja adni az első 3D-s játékát. Mozgatható kamerával, zoommal, változtatható karakter-hajszínnel, szokásához híven mutatva az irányt a mögötte kullogó többieknek. A lehetőségek száma szinte végtelen.

fortuna :: 2012. június 28., csütörtök, 12:35:41 :: 0 komment
politics

- Hallottad, hogy Szegedi Csanádról, a Jobbik EP képviselője, és gárdamellényben vagy bocskaiban szokott beülni az Európa Parlamentbe, pár nappal ezelőtt kiderült, hogy zsidó?
- Örülnie kéne. Végre történt vele valami jó is az életben. 

do not rush :: 2012. június 28., csütörtök, 12:26:26 :: 2 komment

Azt hiszem, a múlt hét elején főzött kacsaleves szép lassan kezd megérni a kiöntésre.

A többi, hozzá képest fiatal étel érdekében ma kivettem a fazekat, és letettem a hűtőszekrény elé. A konyhapadló a fürdőszobába vezető hosszú utazás első fontos állomása.

Kis lépés a levesnek, nagy lépés a hűtőszekrénynek.

Te meddig szoktad rohasztani az ételt?

prometheus :: 2012. június 26., kedd, 19:50:02 :: 29 komment
cinema

A kopár sziklák között hömpölygő, kénsavas folyó partján 3 méter magas, kigyúrt Voldemort szeretne meztelenre vetkőzni. A növényzetet leszámítva ő az egyetlen élőlény a bolygón. Ezért az alsónadrágot szemérmesen magán hagyja, nehogy meztelenül lássa valaki, közvetlenül azélőtt, hogy szándékosan meghal.

Iszik egy feketét, amitől hosszan agonozálva szétmaródik és feloldódik a vízben, eljuttatva a Földre a várva várt DNS-t.

Hogy az öngyilkos teremtéshez miért kellett szinte meztelenre vetkőzni, azt nem tudom. Magvas gondolat lehet, amihez nem érek fel. Főleg azért nem, mert úgy 80-as IQ-tól fölfelé bármelyik embernek lenne annyi esze, hogy simán belepisáljon a folyóba, ha DNS mintát akar adni, vagy beleköpjön az űrhajójáról, mint DiCaprio a Titanic fedélzetéről az óceánba, aztán szépen hazamenjen. És az embernek ahhoz is lenne elég esze, hogy látva ezt a nyitójelenetet felálljon és hazamenjen. De hát a Ridley Scott, meg a Szárnyas fejvadász, maradni kell.

Néhány perccel később egy bármelyik Eve Online-os űrhajónál százszor rondább gép repül a teremtőink felé. A teremtőink lovas-mamutos barlangrajzok közé festették ecsettel és növényi festékkel az Univerzum egyetlen olyan csillagképét, amely a Földről nézve 35 ezer év alatt sem változott, ellentétben az összes többivel, mert sajnos a csillagok néha mozognak, méghozzó egymáshoz képest össze-vissza, mert egy-egy csillagkép látszólag összefüggő csillagai egészen eltérő távolságra helyezkednek el a Földtől, és eltérő irányban üldözik a kozmikus boldogságot, de ez az egy volt annyira jó fej, hogy ne csússzon szét annyira, mint kezdő goás három korong meszkalin után a koromsötét erdőben. Sőt, ennyi idő után is fel lehetett ismerni és el lehetett navigálni a megfelelő csillagjára, amely bármelyik lehetett volna az öt közül. Az sem marad titokban, hogy az űrhajón 17 fős legénység tartózkodik, tehát az ötödik percben ki lehet számolni, hogy a következő három óra alatt hányan halnak meg. Annyit segítek, hogy a legénység egyik tagja android, tehát kettőt kell kivonni az eredeti számból. A túlélő a legellenszenvesebb személy az egész csapatból, beleértve az idegeneket. A csapat nagy része tudósokból áll, ezért az első dolguk egy idegen bolygón levenni a fejükről a szkafandert. A második dolguk eltévedni egy néhány száz méter hosszú, felkör alakú, elágazás nélküli alagútban, amelynek a kijáratánál parkolnak. A harmadik dolguk az egy méter hosszú, kobraszerűen mozgó, ágaskodó és sziszegő földönkívüli lényhez puszta kézzel nyúlkálni.

(Az egy méter hosszú, kobraszerűen mozgó, ágaskodó és sziszegő földönkívüli lény néhány óra alatt fejlődik ki a földi kisállatkereskedésekben kapható lisztbogárlárvából.)

A Prometheus alcíme az Öregkori elhülyülés lehetne, mert azon kívül, a teljes története abból áll, hogy egy milliárdos, szenilis öregember retteg a haláltól, a film elképesztően ronda, unalmas és fárasztó. A ronda alatt nem azt értem, hogy borzongatóak benne az alienek, mivelhogy nincsenek benne alienek. Hanem azt, hogy egészen hülyén néz ki a legfélelmetesebb jelenet a filmben. Ami egy homokvihar. Hasonlít erre, csak bénább, egyáltalán nem vicces, és múmia sincsen benne.

Ami a látványt illeti, az idegen űrhajó belseje olyan, mint egy kőbe vájt alagút. Annyira, hogy az összes szereplő napokon át kőbe vájt alagútnak nézi. Azért nézi annak, mert tényleg az. Még egyszer mondom, az idegen űrhajó belsejéről van szó. Oké, hogy nincs benne WC, de az egész egy az egyben egy nagy barlangjárat, kövekkel. Erre mondta Redrum, hogy jó lett volna, ha ezt a filmet is Magyarországon forgatják, mert legalább kifúrták volna nekünk ingyen a 4-es metrót.

Az Alien arctámadós képe önmagában jobb, mint az egész Prometheus bármelyik kockája. A humán űrhajó hologramjai úgy festenek, mint egy átlagos dél-koreai mobiltelefonon egy gyengébben összerakott gyári MMS. Charlize Theron narancsbőrös és csámpás, amit, mint magánember, egészen megnyugtató fejleménynek tartok, ám a filmnek nem válik a javára. A jó hír, hogy erotikus jelenet nincsen.

Az idegen űrhajó kutyasíppal indul. Végülis praktikusabb, mint a szívató. Továbbá az idegen (android) behatolónak a hajó szépen elmagyarázza, hogyan kell vezetni, hova készül és mik a szándékai.

Ami még említésre érdemes, hogy a picsogó tudós azt kutatja, hogy miért akarnak elpusztítani minket azok a lények, amelyeknek - idézem - "a DNS-e 100%-ban egyezik az emberével", tehát három méter magas, fehér kukacok nagy, fekete szemekkel. A válasz az, hogy az emberiséget elpusztítani szándékozó kukac letépi az egyetlen nem-ember csapattag fejét.

És itt szeretnék visszakanyarodni a legelső jelenetre, mert néhányan hajlamosak a válasz hiányát valami mögöttes gondolatnak hinni, sőt, Arthur C. Clark filmjéhez hasonlítani a Prometheust, aminek annyi lehet az alapja, hogy az elején zongorajáték szól a feltűnően fehér, ellenben ronda és jelentéktelen űrhajóban. Ezt leszámítva, ha felmerülhet, hogy a Prometheusnak bármi köze van a 2001 Űrodessziához, akkor mégis lehet valami abban, hogy a felmenőnk egy annyira értelmes lény volt, hogy elég esze volt az egész testét beleölni egy folyóba pusztán azért, hogy néhány DNS-es molekuláját megossza (nem, nem a facebookon). És ebből a néhány molekulából, amely évmilliókon keresztül megőrizte az emberével 100%-ban egyező DNS-t, az emberen kívül még mókusok, gyíkok, rovarok és kalapos gombák keletkeztek, és még további néhány milliárd faj, persze, a felsorolthoz képest fordított sorrendben, tehát mielőtt magához tért az eredeti DNS.

Az egyetlen értékelhető körülmény az android, illetve az őt formáló Michael Fassbender. Neki adok egy pontot. Az arcjátéka Takeshi Kitano jobb pillanatait idézi. Alig észrevehető mimikával közvetíti az  érzelemmentesnek nevezett gép talán létező, talán nem létező lelkivilágát. Kivéve azt a részt, amikor ötéves gyerekként örül a galaktikus térképnek, köszönjük szépen, Mr. Scott.

Végezetül annyit, hogy gyakori fogás a forgatókönyvírót hibáztatni a nézhetetlen film miatt, holott a holywoodi filmek nem forgatókönyből készülnek, hanem az általában okosan megírt forgatókönyv alapján kivágott, egy két szóval leírt jelenet-kártyákból, amelyeket az egydimenziós kreatív marketingesek rakosgatnak az egydimenziós idővonalon addig, amíg a néző számára érzelmileg megfelelő - tehát anyagilag megtérülő - filmterv jön ki belőle. A másik két dimenziót a moziban adott szemüveg teszi hozzá a filmhez. A kártyalapokból összerakott, elnyújtott videoklipet a színészek forgatás közben még átírják, mert ők a legokosabb emberek a világon, számukra ez magától értetődő, hiszen rengeteg pénzt keresnek - nyilván roppant okosnak kell lenniük. Így a forgatókönyvhez is ők értenek a legjobban, bár a változtatásokkal elsősorban azt szeretnék elérni, hogy jobban nézzenek ki a filmben. A rendező meg ordibál velük, kivéve Jancsó Miklóst, mert nála a színészek ordibálnak a forgatás elejétől a végéig.

Mindezek ellenére nehéz lenne nem szólni arról, hogy a Prometheus forgatókönvírójának köszönheti a világ a Lostot is. Nomen est omen. Itt most valami tényeg nagyon elveszett.

1/10

priceless :: 2012. június 17., vasárnap, 00:00:45 :: 0 komment
dialogue

- Ez a vérnyomás-érték tankönyvbe illő. Igazán boldog lehet vele.
- Köszönöm.
- Korábban volt vele gond?
- Nem tudom, nem szoktam mérni.
- Akkor most miért?
- Hogy miért? Mert nagy betűkkel ki van írva a bejáratnál, hogy "vérnyomásmérés: 300 Ft." Mégis, mit kapok ma 300 forintért? Fél liter benzint? Egy megállót nem visznek arrébb ennyi pénzért. Ön meg olyan jó hírt közölt velem, amit több millió forintért sem mindenki hallhat. Ha nem utálnám annyira a tűt, kértem volna a 400 forintos vércukorszint-mérést is.

above the sky :: 2012. június 11., hétfő, 18:41:43 :: 69 komment
biology

Ma vettem Póknak röpképtelen muslicákat.

A röpképtelen muslicák műanyag pohárban laknak. A poharat egy kerek szivacs zárja le a tetején.

Kérdeztem az eladót, hogy biztosan jót tesz-e a pókomnak, hogy ilyen GMO-s élelmiszert adok neki. Azt mondta, hogy ezek a muslicák természetes körülmények között váltak röpképtelenné. Kíváncsi lettem, természetes körülmények között hol veszítik el a muslicák a repülési képességeiket. Gollammal éltek együtt a barlangban, vagy hol? A válasz az volt, hogy inkább tücsköt vegyek.

Jó, de akkor minek tartanak röpképtelen muslicát, a kígyóknak vagy a halaknak? - gondoltam magamban. És még szaporodik is a pohárban. Ezer forintért. Egy adag tücsök 50-200 forint, attól függően, hogy melyik nap megyek. De a tücsök vagy elugrik, vagy megdöglik, vagy ciripel, és akkor kurvára megsajnálom. A muslica olyan jó befektetésnek tűnt hosszú távra.

A bolt a Dohány utcában található, a Zsinagógával szemben, ahol mindenki tudja, hogyan kell eladni dolgokat.

Az igazi kereskedőt onnan ismered fel, hogy komolyan úgy érzed, hatalmas szívességet tesz neked azzal, hogy vásárolhatsz nála. Mindezt szikrányi ellenségesség nélkül éri el. Ez az, amit el kell tanulnod ahhoz, hogy sikeres legyél az életben, semmi mást.

Hazahoztam a muslicákat. Tücsköt is vettem, de őket el fogom engedni a fűben egy szép napon.

A röpképtelen muslicákat illetően nem akarom bő lére ereszteni a folytatást. Röviden a lényeg: Huss.

Szerintem van köztük olyan, amelyik a Holdig meg sem áll.

Amelyik nem ilyen kitartó, azt most fújtam ki a borospohárból rátöltés előtt.

Boldog muslincák.

shift :: 2012. június 05., kedd, 00:50:38 :: 0 komment
dialogue

gift :: 2012. június 04., hétfő, 00:45:23 :: 2 komment
joke

Buddhista barátaimnak szeretettel:

I.

The Dalai Lama walks into a pizza shop and asks: "Can you make me one with everything?"

II.

The Dalai Lama finally gets his pizza and hands the waiter $20, and asks for change. The waiter replies: "Change must come from within".

outside :: 2012. június 01., péntek, 16:45:34 :: 3 komment
social

Az emberek tavasszal megbeszélik egymással, hogy meleg lett. Ezt onnan tudom, hogy a két kulcsra zárt bejárati ajtón is átszűrődik néha.

Meleg lett.

Legutóbb tegnapelőtt volt hozzá szerencsém. Éppen a konyhában pakoltam. Az egyik szomszédom mondta a másiknak. Ő még csak 84 éves, nyilván kevés tapasztala lehet a tavaszról. A friss információt, biztos, ami biztos, át kellett beszélnie valakivel. Hátha ketten, együttes erővel többre jutnak.

Nincs ezzel semmi baj, elfogadtam, hozzászoktam, már amennyire hozzá lehet ehhez szokni. Egyedül az bánt, hogy újra és újra az utamba akad egy-egy idióta, aki közli, hogy túlságosan bezárkózom, keveset vagyok odakint. Ez a kijelentés is pusztán kedvtelésből zavar, egyfajta luxusként engedem meg magamnak, hogy foglalkozzam vele, a gazdasági válság közepén ilyen szórakozásra futja.

Keveset vagyok odakint.

Ahhoz képest, hogy meleg lett, rengeteget időt töltök a lakáson kívül. Én legalábbis iszonyatosan soknak érzem.

Egyfajta veszélyességi pótlék járna érte, hogy képes vagyok kitenni magam mindennek.

here you are :: 2012. május 29., kedd, 21:05:37 :: 0 komment
dialogue

- Tessék, itt a fehér, és itt a türkiz színű festék. Használd egészséggel.
- És abban a vödörben milyen festéket tartasz? Azt, ami a faladon van?
- Nem, dehogy. Azt, ami megmaradt belőle.